Egy népszerű rádióállomás közölte, hogy hackerek feltörték a Fox News Twitter-számláját, és azon keresztül Obama elnök haláláról szóló álhíreket közöltek. De mi lehet az a Twitter-számla?

Vezetés, de félre

Nos, aki a Twitter szolgáltatásait használni szeretné, annak létre kell hoznia valamit, amit angolul accountnak hívnak. Létrehoz egy felhasználónevet és egy jelszót, és ettől kezdve szétcsirpelheti minden gondolatát a világba. De le kell-e fordítani az accountot, és miért?

Nos, a klasszikus nyelvművelői érv ebben az esetben az, hogy ilyen esetekben azért kell magyar szavakat használnunk, hogy a hallgatók megértsék, miről is van szó. Csakhogy ha valaki nem ismeri a Twittert, akkor azt sem fogja tudni, mi az a Twitter-számla. Azt, hogy Twitter, nem tudja értelmezni, a számla alapján viszont arra fog tippelni, hogy a hackerek a Fox News pénzéhez is hozzáfértek, ha annyira szabadon garázdálkodtak. Ha a kifejezést nem próbálnák meg lefordítani, hanem helyette [ökaunt]-ot mondanának, akkor a Twittert nem ismerő hallgatók ugyan továbbra sem értenék, miről is van szó, de legalább nem lennének téves képzeteik. Azok viszont, akik ismerik a Twittert, meg fogják érteni a Twitter-ökauntot is, márcsak azért is, mert felhasználóként nagy valószínűséggel angolul regisztráltak (a Twitternek nincs magyar nyelvű felülete).

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Van másik!

A Twitter-számla ellen szól az is, hogy az accountnak van más, sokkal jobb magyarítása is. A kifejezést ugyanis egy sor más szolgáltatás is használja, az emailszolgáltatókon kezdve a blogszolgáltatókon át a közösségi oldalakig. Már a magyar nyelvű emailszolgáltatás kezdetén feltűnt, hogy az accountot számlának fordítani igen megtévesztő, éppen ezért a kifejezésnek más megfelelőt kerestek. Ezt (nyilván a postafiók mintájára) a fiók szóban lelték meg. Ma már internetes szolgáltatásról beszélve ez az account „rendes” magyar megfelelője.

Ezen kívül természetesen más kifejezést is lehetett volna használni: a Twitter-fal, Twitter-hírfolyam, Twiter-hozzáférés stb. Lehet, hogy ezek mind-mind kissé mást jelentenek, de a hír szempontjából ez lényegtelen lett volna. Természetesen ezekre is igaz, hogy csak azok érthetik meg őket, akik ismerik a Twittert, vagy legalábbis más, hasonló szolgáltatásokat.

Elrontható-e a nyelv?

De mi van akkor, ha egyszer csak egyre többen kezdik „szó szerint” fordítani a hasonló kifejezéseket, és elterjed a Twitter-számla, Facebook-számla, emailszámla stb.? Nos, semmi. Ez csak mai nyelvtudásunk szemszögéből furcsa, hiszen tudjuk, hogy ma nem nevezzük így őket. Az ilyen kifejezések elterjedésének az lenen a következménye, hogy a számla szó hallatán a magyarul beszélők nem feltétlenül pénzbeli vagy más elszámolásra gondolnának, hanem olyan dolgokra is, melyeket ma (felhasználói) fióknak nevezünk. Persze ahhoz, hogy egy újonnan hallott hasonló kifejezést megértsünk, legalább néhány hasonló szolgáltatást ismernünk kell.

De hasonló lenne a helyzet akkor is, ha az accountot egyszerűen átvennénk, és ökauntokról beszélnénk. Mai fülünknek ez furán hangozhat, és egy vérbeli nyelvművelő bizonyára sorolná is az „objektív” érveket amellett, hogy a szó nem csupán idegen, de magyartalan is: nem érvényesül benne a magánhangzó-harmónia, a magyartól idegen, hogy diftongus (kettőshangzó) van benne stb. De ugyanez igaz a sofőr vagy az autó szavunkra is, azoknál mégsem zavar minket. Sőt, még az olyan szavakat sem akarjuk mindenáron magyarítani, mint a pszichológia (pedig rendelkezésünkre állna az egyébként is bevett lélektan).

A nyelv, köszöni szépen, jól elvan a mi folyamatos gondoskodásunk nélkül is. Bizonyos esetekben jobb, ha nem akarjuk szabályozni.

Happy end (sic!)

A fent említett hír az említett rádió honlapján is megjelent, és ott már ők sem használják a Twitter-számla kifejezést. Nyilván jól tudják, miért.