A híreket olvasva épp most botlottam bele "a többi között" használatába, és egyet kell, hogy értsek az előttem szólóval. Ha azt mondom, hogy "a többi között", akkor az én nyelvérzékem egyértelműen megkívánja, hogy legyen meghatározva, mi az a többi (a többi MI között?). Ezzel szemben ezt sokszor határozatlan szövegkörnyezetben használják, ami nekem helytelenül hangzik, pl.:

Többek között arra válaszolt, hogy...

A többi kérdés között arra válaszolt, hogy...

*A többi között arra válaszolt, hogy...

A harmadik verzió már csak azért is hibás nekem, de legalábbis félreérthető, mert azt sem tudni, hogy "a többi" a feltett kérdésre vonatkoziki-e ('a többi kérdés között') vagy az alanyra ('a többi ember között ő').

A többek között nem meghatározott több közül egy példa kiemelése. A többi között egy konkrétabb sokaságból egyre utalás. (pl. Többek között arról sem tudok, hogy milyen nap van ma. Ez az új ló elfér a többi között. Meglesz ez is a többi között.

réges-régen egy messzi-messzi országban...

Nyugtalanság uralkodik a Harmadik Köztársaságban.A távoli országokból beáramló idegen szavak megnyirbálásának tervét heves viták övezik. A maradi Nyelvvédő Szövetség úgy próbálja elérni célját, hogy magyaros kifejezésekkel felfegyverkezve nyelvvédő cikkekkel bombázza a közvéleményt, és hekkereivel blokád alá veszi a nyest.hu-t. Míg az MTA-ban véget nem érő szócsaták zajlanak az aggasztó eseményekről, a Nyelvészti Tanszék titokban útnak indít két nyelvész-lovagot, a nyelv "nemőrzőit", hogy oldják meg a konfliktust.

:-)

Sose javított ki senki emiatt, sőt (tuskó- vagyok?) alig (sose?) hallom ezt valakitől, hogy "többi között". Vajon kikkel bandázhat ez a Szandra, hogy beszólogatnak a nyelve miatt?:-)

"Ezért mondom ki az egyszerűség kedvéért ilyen kereken: a kettő teljesen egyenértékű egymással." Micsoda demokrácia, francokat, szerintem a "többek közt" a fasza.:-)

"sokszor kifejeztem már megdöbbenésemet afölött, hogy az emberek mennyire szeretik egymás nyelvhasználatát bírálni" Kálmán Lászlót megdöbbenti, hogy gyarló az ember.:-)

Hogyan gondolhatják a nyelvészek, hogy egyszer eljön az a kor, hogy minden nyelvváltozat egyenértékű lesz? Ez sose fog eljönni, mindig lesznek kivételezett nyelvváltozatok, mivel a társadalom is egyenlőtlenül rétegződik, és ez a(z egyenlőtlen) rétegződés (egyenlőtlenül) kihat a nyelvre. Márpedig egy egyenlőtlen társadalomban sok olyan ember terem, aki lenézi a másikat, (hogy túl nagyra nőttél, túl kövér vagy te meg még beszélni se tanultál meg) Ha nincs valamilyen szinten egységes köznyelv(tan)oktatás, akkor bizonyos rétegeknek esélyük se lesz felzárkózni más szinten se. És az önjelölt nyelvvédők szabadon fognak garázdálkodni, szabadon terjesztik majd a hülyeségeiket, és majd az lesz, mint a finnugor nyelvrokonsággal, hogy megszaporodnak a sznob nyelvi ökörségek számonkérői, és még ha a nyelv nem is követi őket de sokaknak lesz oktalanul bűntudata miattuk.

@mederi: Talán félreérthettél, én csak arra utaltam, hogy a cikkben kellő magyarázat van a két kifejezés különbözőségére, azt nem szükséges tovább cifrázni, mert megvan a veszélye annak, hogy a cifrázás során rossz útra tévedünk. Meg egyébként is, ha kettő meg kettő az négy, nem kell magyarázni, ugyanazt szorzással, hatványozással, vagy más bonyolult művelettel.

Szerintem akkor eltévedtél, amikor a "kevés valami < több valami" fejtegetésbe bonyolódtál.

Egyébként az alapkérdésben - úgy látom - minden hozzászóló egyetért (a cikkíróval is).

@mondoga:

Értem én, és minden tiszteletem.

-Csupán azzal nem értek egyet, hogy "az egyszerüség kedvéért" statisztikai alapon el kéne kritika nélkül fogadnunk köznyelvi környezetben, vagy az iskolai oktatásban azt, hogy pl.:

-"*többi között találod amit keresel" ahelyett, hogy

-"a többi között találod amit keresel", vagy

-"*a többek között azért mondom" ahelyett, hogy

-"többek között azért mondom"..

(A címben szereplő és az ezekhez hasonló kifejezések előfordulási gyakorisága szerintem szituciófüggő voltuk miatt amúgy sem mondana sokat..)

-A reál tudományok megértését nagy mértékben segíti, ha kihasználjuk azt a nyelvünk adta lehetőséget (amivel szerintem ma még rendelkezik), hogy különbséget tehetünk pl. a címben szereplő idézett kifejezések között.

Nem "művészet a művészetért" alapon, hanem mert a pontos fogalmazás a "reál hétköznapok" területén nagyon jól kamatoztatható.

(Talán kiváló fizikusaink és matematikusaink is egyetértenek ezzel.)

-Minden hasonlat sántít, de nekem az jut eszembe a témáról, hogy ha volna olyan röpülni is tudó autónk, amiből mindenkinek a tulajdonában lenne egy darab, de csak néhányan tudnák mindkét funkciót kezelni, akkor valóban nekik is le kéne-e mondaniuk a repülő funkció használatáról, és megelégedni a guruló funkció használatával, vagy inkább meg kéne tanítanunk mindenkinek az összetettebb használatot..?

Én az utóbbi mellett vagyok, mivel a technikai fejlődés üteme egyre gyorsul, és a pontosabb, sokoldalúbb gondolkodás és tudás szerintem mindenkinek hasznára válik.

A Szandrát javítgató "gurulós vezetők"-nek nyilvánvalóan nincs igaza, szerintem kár, hogy képesek bizonytalanságot kelteni..(_)

@mederi: Kálmán László szépen, érthetően leírta, elmagyarázta ezt a cikkben.

@mederi: Kálmán László szépen, érthetően leírta, elmagyarázta ezt a cikkben.

Talán jobb (általánosabb) megközelítés:

kevés valami < több valami

sok (pl. autó) < több (pl. autó)

több <> a többi (pl. autó)

(pl. autó (nem ismert, hogy kevesebb, vagy több a többinél))

Mivel a "sok autó" nem "sok autók" vagy "több autók" így a "többek" sem vonatkozhat az autóra (*"többek autók"), hanem más valamire, ami befogadhatja, "bennfoglalhatja" az autót, autókat, és még ki tudja miket, pl. egy doboz, vagy a konyha.

Szerintem nem azonos a használata a "többek" és a "többi" kifejezésnek (mint ahogyan a "több" sem azonos a "többi"-vel)..:)

A szituáció:

Gyerek keresi a piros autóját a "vegyes dobozban".

Anyuka tudja, hogy már helyére tette a többi autót tartalmazó dobozba.

Azt mondja:

-"Ne ott keresd fiam, hanem a többi (autó) között!

Nem mondhatja azt, hogy: "keresd többek (autó) között"!!:)

Ha még nincs rendbe téve a "játék park", és akármelyik dobozban lehet a piros autó (nincs gyorsrakodó vegyes doboz sem), akkor azt mondja:

-"Ne csak ott keresd fiam ahol eddig kerested!"

-"Többek között a konyhában is lehet, mert ott is játszottál."

Nem mondhatja azt, hogy:

-*"Többi (otthagyott játék) között a konyhában is lehet, mert ott játszottál."

(Ekkor az "i" fölösleges a "több" után!)

Csak akkor, ha tudomása szerint több játékot is ott hagyott a gyerkőc, de akkor határozott "a"-val:

-"A többi (otthagyott játék) között a konyhában is lehet.."

@challengeofusenglish:

"Kiolvastam a könyvet"

Egyetértek veled, sokan használják így, tehát rendben is van. Ráadásul a híres nyelvi logika sem áll a nyelvművelők oldalán ebben az esetben. Mind a 'ki', mind az 'el' eredetileg valamilyen mozgás irányára utalnak a fizikai térben, tehát itt nem logikus használni őket, hiszen mind a könyv, mind a betűk a helyükön maradnak.

Mit is kellene használni, hogy mindenki elégedett legyen? 'Megolvastam'? Nem jó, ezt sokan a 'megszámoltam' helyett alkalmazzák. 'Beolvastam'? Jó, de kinek?

Maradjunk szerintem a 'szétolvastam' verziónál. Nem tökéletes, de, megteszi. Népies környezetben használható a 'szítolvastam', ínyenceknek pedig ajánlanám a 'szanaszíjjelolvastam' formát.

Egyetértek El Vaqueroval. Nem tudom megmagyarázni az okát, de a "többi között"-et sosem használom, de ha látom, hallom nem akadok fenn rajta. Én többek között-et mondok, de nem valamiféle nyelvőrködéses buzgalomból, csupán megszokásból.

Amivel nekem inkább bajom van:

1. "Nemcsak" egybe vagy külön. Lehet, hogy én vagyok a csekély értelmű, de a magyar helyesírásunk szabályai akármelyik kiadását megnéztem és abszolúte nem értettem.

De akármilyen helyzetben írom egybe vagy külön, tuti nekem ugranak jó páran.

Leginkább csak akkor használom, ha "Nemcsak Józsi jött a bálba, hanem Pisti is." Vagyis van a mondatban egy hanem, vagy de. Ilyenkor egybe írom. Nem tudom jól teszem-e.

2. Kiolvastam a könyvet.

Egyes magyar tanárok elszántan küzdenek ellene mondván a könyvet nem "kiolvassuk (mert a betűk nem tűnnek el belőle), hanem elolvassuk".

Valahogy én inkább az újság cikket olvasom el.

Lehet, hogy hülyeség, amit mondok, de én a "kiolvastam a könyvet" nem érzem helytelennek.

3. A magyar tanárunk vessző paripája volt az ö és ü betűre tett egy vízszintes vonal, vagy az ő és ű betűre tett v - szerű valami. Igaza volt ilyen ékezetek ( - és v forma) a magyarban nem léteznek. De mivel olyan elszánt módon küzdött ellene (vagy akkor kellett elkezdeni más tárgyakból baromi gyorsan jegyzetelni és az eltorzított ékezet gyorsabban leírható), én is elkezdtem alkalmazni. Bár a számítógépek korában már kevesebbet írok kézzel, de ha mégis, akkor az ö, ő, ü, ű betűre sosem a magyar tanárom által egykor megkövetelt ékezetet teszem.

Megjegyzem nagyon sok szempontból egyebekben sem tartom magam a kézírás (betűkötés) szabályaihoz, mert egész egyszerűen nem lehet úgy elég gyorsan írni.

4.

A legelszántabb nyelvőrködők a magyar tanárok. De sokszor nem tudják megmondani, valamit miért üldöznek tűzzel vassal. Hanem "mert csak. Ha ezt csinálod megint bevágom az egyest". Ez az összes érv.

Többek között a többi közöttet sem használom túl gyakran, de szerintem is teljesen egyenrangú a kettő. A többek közöttet mégis gyakrabban hallani.