Az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatása szerint az elmúlt öt évben például megfigyelhető az alapképzésnél rövidebb időtartamú külföldi mesterképzések számának gyarapodása. Az egyetemisták azonban nemcsak szemináriumokon vitatkozhatnak, vagy előadásokat hallgathatnak az országhatáron kívül: egyre több a lehetőségük ugyanis arra, hogy szakmai gyakorlatot szerezzenek külföldön.

Az idei felvételi jelentkezés során harmincezerrel csökkent a felvételizők száma, amelynek indokaként Dux László, volt felsőoktatási államtitkár a határok kiszélesedését, a külföldi tanulmányok népszerűbbé válását említette. Dr. Kis Norbert jelenlegi államtitkár erre reflektálva elmondta: „Természetes és egészséges, hogy a fiatalok világot látnak, a fő, hogy haza vágyjanak, szerezzenek diplomát, dolgozzanak és alapítsanak családot idehaza.”

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az OH tájékoztatása szerint hazánkban az elmúlt években a honosított diplomák száma nem emelkedett jelentősen. „A külföldön végzett mesterképzések száma, amely évről évre emelkedik. Bár az alap- és mesterszakos honosítási kérelemre benyújtott diplomák aránya körülbelül 50-50 százalék, utóbbi oklevelek száma az elmúlt öt évben fokozatosan nő” – mondta el dr. Mészáros Gábor, az OH Ekvivalencia és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Főosztályának vezetője.

A statisztikákból arra következtethetünk, hogy egyelőre népszerűbbek a rövidtávra szóló külföldi lehetőségek, a mesterfokozatnál is gyakoribb az egy-két szemeszterre szóló tanulmányi ösztöndíj, vagy a más országban teljesített szakmai gyakorlat. A külföldi résztanulmányok beszámítása azonban a honosítással ellentétben már nem az OH hatásköre, hanem a felsőoktatási intézmények joga és feladata.

Már a tanárjelölteknek sem szükséges a más országban szerzett pedagógus diploma, ha külföldi tapasztalatra vágynak: egyre több a lehetőség ugyanis arra, hogy Európa-szerte végezzék szakmai gyakorlatukat.

Kovács Tímea gyógypedagógus-jelöltként érkezett Németországba: „Egy Osnabrück névre hallgató városban töltöttem az összefüggő tanítási gyakorlatomat az Erasmus Mundus segítségével, azt a három és fél hónapot, amelyet életem eddigi legjobb időszakának tartok” –hangsúlyozza Tímea. Az ELTE volt hallgatója egy gyógypedagógiai területhez tartozó intézményben, a Schule an der Rolandsmauerben foglalkozott tanulásban akadályozott gyermekekkel. „Leginkább kéttanáros modellben dolgoztam, de volt összesen két hét, amikor teljesen egyedül voltam a gyerekekkel, fiatalokkal, napi négy-öt tanórában” – mesél Tímea, aki hozzáteszi: az igazgató, és a helyettese nagyon odafigyeltek, hogy sok helyszínt megmutassanak a városban, és a magyar hallgatók több iskolában eltölthettek egy-egy tanulmányi-megfigyelési célú napot. „A kollégákkal mai napig jó a viszonyunk, többekkel tartjuk a kapcsolatot. Nem voltak velünk szigorúbbak, ugyanazok voltak az elvárások, mint bármelyik helyi tanár felé. A gyerekek viszont elevenebbek kint, liberálisabban nevelik őket és a tanároknak a nálunk megszokotthoz képest is kevesebb az autoritása. Nagyon meg kellett küzdeni a gyerekek tiszteletéért, figyelméért” – magyarázza Tímea, aki úgy véli, mind szakmailag, mind emberileg nagyon sokat gazdagodott a külföldi gyakorlat alatt.

Sánta Eszter szeptemberben utazik Ausztriába, hogy az angol-magyar tanári mesterszak hosszú tanítási gyakorlatának egy részét kinn teljesítse. „Angolt kell tanítanom, illetve angol nyelvű tanárasszisztens leszek. Az angolos gyakorlatomat minden bizonnyal elfogadja az intézmény hosszú tanítási gyakorlatként, míg a magyaros óráimat a hazaérkezésem után tartom meg, és ekkor teljesítem a további gyakorlattal kapcsolatos kötelezettségeimet is, amelyet Ausztriában nem tudok elvégezni” – fejti ki Eszter, aki a Comenius ösztöndíj segítségével próbálhat szerencsét külföldön.

Nem sokkal azután, hogy a Tempus Közalapítvány honlapján közzétették, 26 társával együtt elnyerte a pályázatot, Eszter e-mailben megkapta a fogadó iskolája pályázati anyagát, valamint az információt az ösztöndíj értékéről, az információs napról, továbbá az előszerződést. „Az előszerződés teszi lehetővé, hogy a háromszáz euro értékben elvégezzünk egy nyelvtanfolyamot, oktatást segítő anyagokat/kurzusokat finanszírozzunk, valamint részt vegyünk egy, az adott ország általános, kulturális tájékozódást segítő tanfolyamán” – mondja Eszter, aki nagyon izgatott, hiszen a pontos feladatait csak a kiutazása után fogja megismerni.