Az MTI-hez eljuttatott eredmények szerint a külföldi munkát tervezők 79 százaléka a magasabb fizetés, 41 százaléka pedig az ezzel összefüggő magasabb életszínvonal miatt menne másik országba, de a szakmai fejlődés lehetőségét is fontosnak tartják.

Legtöbben Németországban, Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, Svájcban és Ausztriában szeretnének dolgozni. Döntő többségük viszont előbb-utóbb visszatérne Magyarországra: 21 százalék egy-két év, 39 százalék 3-5 év, 31 százalék pedig ennél is hosszabb idő után. A külföldet választók 10 százaléka szeretne végleg letelepedni Magyarország határain túl – derül ki a felmérésből.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A külföldre készülő mérnökhallgatók fele ugyanakkor megváltoztatná terveit, és inkább mégis itthon maradna, ha állásajánlatot kapna a szakmájában egy multinacionális vállalattól. A fiatal mérnököket elsősorban a magas fizetés győzné meg, hogy Magyarországon kamatoztassák tudásukat. Munkahelyválasztáskor a végzősök számára a vonzó fizetés, juttatási csomag bizonyult a legfontosabb szempontnak, a megkérdezettek közel harmada sorolta az első helyre, s közel háromnegyedük választotta a legfontosabb öt közé. Szintén fontos szempont szakmai fejlődés lehetősége, és az is, hogy a munkahely biztosítsa a munka és magánélet egyensúlyát, valamint legyen megbízható és stabil.

A vágyott magas jövedelmet és karrierkilátásokat a válaszadók megítélése szerint leginkább a versenyszféra, azon belül is a multinacionális vállalatok tudják biztosítani számukra. A hallgatók több mint háromnegyede – 78 százaléka – tartotta jellemzőnek ezekre a cégekre, hogy vonzó fizetést, juttatási csomagot kínálnak, míg a hazai nagyvállalatokra a megkérdezettek negyede, a kis- és közepes vállalkozásokra ötöde, az állami szférára tizede tartja ezt jellemzőnek.

Szakmai fejlődési lehetőséget és ösztönző munkafeladatokat szinte egyenlő mértékben várnak el a végzős mérnökök a multinacionális cégektől (57 és 55 százalék) és a kis- és középvállalkozásoktól (56 százalék és 52 százalék). Míg a munka és magánélet egyensúlyát leginkább a kkv-khoz, míg a dinamizmust és a fejlődő vállalat képét a multinacionális cégekhez (67 százalék) társítják a válaszadók.