Az idén alig jut pénz fordítástámogatásra, a magyar irodalom külföldi népszerűsítésére, míg a környező országok egyre jelentősebb összegeket költenek kultúrájuk külföldi bemutatására. Az idén például alig 20 millió forintból „gazdálkodhatott” a magyar irodalmat megjelentető külföldi kiadók számára információs irodaként, fordítástámogatási alapként funkcionáló Magyar Könyv Alapítvány.

„Romániában mintegy 168 millió forintnyi összeget fordítanak hasonló célra, és ebben még nincsenek benne a képzésekhez, fordítótáborokhoz nyújtott támogatások. Csak ezek 50 millió forintot tesznek ki évente” – hasonlította össze a két országot Károlyi Dóra, a Magyar Könyv Alapítvány igazgatója, aki szerint hasonlóan intenzív támogatási politika jellemzi Lengyelországot és Szlovákiát is.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Magyar Könyv Alapítvány is a megszűnésre ítélt 35 alapítvány közé került a tavaly december végén kiadott kormányrendelet értelmében. Az alapítvány még az idén ősszel beolvad a Petőfi Irodalmi Múzeumba (PIM), és arról egyik érintettnek sincs információja, miből finanszírozzák a jövőben az alapítvány feladatait.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

„Terveink szerint a PIM költségvetésében jelenik meg jövő évtől az erre a célra fordítható keret” – válaszolta a tárca az MTI kérdésére. Hogy mennyi jut fordítástámogatásra, arra egyelőre nem tudtak válaszolni, mivel ebben az évben pályázati kiírásra a szervezeti átalakítás miatt nem volt mód.

Arra a kérdésre, hogy ezek szerint az idén nem jut támogatás a magyar irodalom népszerűsítésére, a tárca hangsúlyozta: a Magyar Könyv Alapítvány tevékenysége folyamatos, hiszen a már megítélt támogatások esedékes kifizetései a külföldi kiadók által most megjelentetett kötetek alapján jelenleg is zajlanak. Az már más kérdés, az idén elmaradt pályázat miatt lesz-e mit finanszírozni.

Az alapítványnak juttatott támogatás évről-évre csökkent. 2009-ben még 86 millió forintot kapott a minisztériumtól, a 2011-re előirányzott 20 milliót viszont az időközben elnyert európai uniós pályázatnak az önrészére kénytelenek fordítani. Ebből az 1980-ban épült irodaházukat újítják fel, kulturális célra így idén nem maradt forrás.

„Az alapítvány a munkatársai bérét és a rezsit mindig is az irodaház bérbeadásából fedezte, ezért a kultúráért felelős tárcától kapott támogatást szinte teljes egészében a magyar irodalom népszerűsítésére tudta fordítani„ – emlékeztetett Károlyi Dóra.

A szervezet 1997 óta 240 szerző mintegy nyolcszáz könyvének külföldi megjelenéséhez járult hozzá 46 nyelven. Emellett segítették 58 antológia lefordítását, megjelenését. A szervezet több weblapot is üzemeltet, a fordítók, szerkesztők ezekről tájékozódhattak angol, francia, német vagy akár spanyol nyelven.

Az elmúlt évtized legnagyobb magyar irodalmi sikere Márai Sándor műveihez fűződik, közülük talán A gyertyák csonkig égnek szerepel az első helyen – idézte fel Károlyi Dóra. Mint kifejtette, a sort a két világháború között alkotó szerzőkkel lehetne folytatni, Szerb Antallal, Kosztolányi Dezsővel. Az igazgató úgy vélte, a korszak iránti fokozott érdeklődés nem kizárólag a magyar íróknak szól, hanem európai jelenség. „Kis kockázatot jelent az egykor már nagy sikert aratott szerzőket újra kiadni” – tette hozzá.
A legismertebb kortárs magyar szerzőnek Kertész Imre számít külföldön, neki a 2002-es Nobel-díja hozta meg a világhírt, azóta regényeit valamennyi világnyelvre lefordították, a Sorstalanság megjelent arabul, sőt mongol és vietnámi nyelven is. Kertész Imrét valószínűleg Szabó Magda követi a sorban, a 2007-ben elhunyt írónő külföldi megjelenései között olyan egzotikus nyelveket is találunk, mint a hindi, az albán, az örmény vagy az azeri. Esterházy Péter és Nádas Péter művei szintén sok nyelven elérhetők, mégis elsősorban a német könyvpiacon arattak kiemelkedő sikert. „Nagy öröm, hogy Krasznahorkai László is egyre népszerűbb külföldön” – emelte ki Károlyi Dóra. A Sátántangó szerzőjétől két könyv is nemrég jelent meg angolul, a Háború és háború, illetve Az ellenállás melankóliája.

A Magyar Könyv Alapítvány vezetője az elmúlt évek nagy magyar sikerei között tartja számon Bánffy Miklós Erdélyi történet című háromkötetes regényfolyamának külföldi fogadtatását. Az angolul, franciául és spanyolul megjelent kötetekről szóló kritikákban Bánffyt olyan szerzőkhöz hasonlították, mint Tolsztoj vagy Csehov. A kötetek német fordítása éppen most készül. A 2000-es évek második felének másik nagy könyvsikere Dragomán György A fehér király című regénye volt, a kötetet eddig 28 nyelvre fordították le, és ami különösen ritka, megjelent az Egyesült Államokban is. „Most kezd ismertté válni Tóth Krisztina, novelláiból spanyol, szerb, német és bolgár fordítás is készült” – jegyezte meg Károlyi Dóra.

Szerinte a külföldi kiadókhoz az út elsősorban a személyes ismeretségeken keresztül vezet. Ebben nagy szerepet játszanak az olyan meghívások, mint például az idei könyvfesztiválon először megrendezett, külföldi kiadóknak kiírt könyvszakmai ösztöndíjprogram, amelynek keretében tizenegy neves kiadó szerkesztője járt Budapesten.

Sokat segíthetnek a már idegen nyelven kiadott magyar szerzők vagy a jó kapcsolatokat ápoló magyar kiadók ajánlásai is, de alapvetően szükség van egy olyan információközlő, támogató szervezetre, amilyen a Magyar Könyv Alapítvány volt – jelentette ki az igazgató.