„Minden szöveg lefordítható, csak a megfelelő ember kell hozzá” – vélekedett Sollosy Judith műfordító az irodalmi művek külföldiekkel való megismertetésének első lépéséről. Mint elmondta, tapasztalatai szerint minél jobb egy alkotás, annál egyszerűbb fordítani, ezért számára sokkal könnyebb angolra átültetni Esterházy Péter vagy Parti Nagy Lajos műveit, mint egy újságcikket.

A Corvina Kiadót vezető Kúnos László azonban hangsúlyozta: noha a kortárs irodalom korban közelebb áll az olvasókhoz, a külföldi közönség sokkal jobban megérti a mai magyar írókat, ha előtte találkozott néhány klasszikus alkotással. „Ha egy külföldi kíváncsi rá, mi van a magyarok fejében, én három művet szoktam ajánlani: Az ember tragédiáját, az Egri csillagokat és A Pál utcai fiúkat” – árulta el.

A könyves vállalat vezetője elmondta, a Corvina kortárs szerzők helyett már csak régebbi magyar írók köteteinek idegen nyelvű megjelentetésével foglalkozik, a külföldi kiadókat ugyanis nem érdekli ez a terület. Nagyon fontos, hogy a Magyarországra látogató külföldi hazavihesse a magyar irodalom egy-egy darabját – vélekedett.

Az interneten és nyomtatott kiadványokon keresztül segíti a magyar irodalom külföldi megismertetését a Magyar Könyv Alapítvány (MKA) – mondta el a szervezet vezetője. Károlyi Dóra beszámolója szerint magyarul, németül és angolul is olvasható a www.hunlit.hu címen elérhető honlapjuk, de már készül a francia nyelvű változat is.

A www.lho.es portál a spanyol és katalán közönséget ismerteti meg a magyar irodalommal, és a helyi magyar kulturális intézetekkel együttműködésben egy hasonló német, illetve francia nyelvű honlap is indul szeptemberben – számolt be az MKA igazgatója.

Mint hozzátette, céljuk, hogy több magyarországi intézménnyel összefogva létrejöjjön egy egységes online adatbázis a magyar irodalmi alkotások idegen nyelvű fordításairól és recenzióiról.

Schein Gábor az felsőoktatási intézmények kultúraközvetítő szerepére hívta fel a figyelmet: a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, valamint a bécsi egyetemen is oktató költő, író szerint az univerzitások oroszlánrészt vállalnak a műfordítói utánpótlás képzésében.

„A magyar irodalom külföldi oktatóhelyeinek száma azonban évek óta csökken, pedig ez kultúrpolitikai aktivitással és pénzzel megfordítható lenne” – hívta fel a figyelmet Schein Gábor, hozzátéve: ma már sok intézmény Magyarországról fizetett vendégoktatókat vár magyar tanszékeire. Hozzátette: legalább ilyen fontos, hogy a magyar irodalmat és kultúrát a hazai egyetemek világnyelveken is tanítsák. „Zajlik egy nyilvánvaló verseny, hogy ki beszéli el Közép-Európa kultúráját és történelmét idegen nyelveken” – figyelmeztetett.

Schein Gábor kitért az általa vezetett Magyar Fordítóház Alapítványra is. Elmondása szerint a több mint 10 éve működő balatonfüredi intézmény a magyar irodalmat idegen nyelvekre fordítóknak biztosít nyugodt körülményeket és akár ösztöndíjat is.

Radics Viktória műfordító az MKA és a fordítóház mellett kiemelte a Balassi Intézet szerepét: mint emlékeztetett, a 19 külföldi magyar kulturális intézetet összefogó szervezet számos országba küld vendégoktatókat, de magyarországi programokat, műfordítói kurzusokat is szervez.

A budapesti Goethe Intézet munkatársa, Nagy Márta a német példát mutatta be. A német állam által fenntartott intézményhálózat tagjaiként a kortárs német irodalom népszerűsítésére kerestek új utakat fordítói pályázatuk és felolvasóestjeik után – idézte fel decemberben indított, Mozgókönyvtár elnevezésű programjukat.

„A 13 német szerző műveiből részleteket tartalmazó Mozgókönyvtár-antológiát azoknak az embereknek osztogattuk a 4-es, 6-os villamoson, akik éppen valamilyen könyvet olvastak” – emlékeztetett Nagy Márta, hozzátéve: a kötetetek egy-egy kupont tartalmaztak, amelyért cserébe ajándékkönyvet vehettek át a Goethe Intézetbe ellátogatók. A 200 ajándékkötet két hét alatt elfogyott – számolt be a kezdeményezés sikeréről.