A szingapúriak, akik szeretik magukról azt gondolni, hogy jól beszélnek angolul, torz tükörben láthatták magukat, amikor az újonnan megválasztott szépségkirálynő elmondta beszédét – olvasható a thestar.com-on. A 19 éves Ris Low nyilatkozatában nem csupán a kiejtés és a stílus hagyott kívánnivalót maga után, de a sajátos nyelvbe gyakorlatilag nem létező szavak is belekeveredtek: „prints” (nyomtat) helyett „preens”, „red” (piros) helyett „rad”, „piece” (darab) helyett „pis” szerepelt a beszédben, a bikinit pedig „begini”-nek nevezte Miss Szingapúr 2009.  „Low angolja botrányos: egyetlen ép mondatot sem tudott kinyögni” – vélekedett egy tévénéző azon százezer közül, akik figyelemmel kísérték a szépségkirálynő-választást. A sors pikantériája, hogy mindez egybeesett a kormány „Beszéljünk jól angolul!” című kampányával, amelyre 9 esztendeje minden évben sor kerül.

Nem csoda, hogy a felháborodott szingapúriak azonnal tiltakozni kezdtek, nehogy Low képviselje városállamukat a dél-afrikai világversenyen. „Lejáratná az egész országot. A világ azt gondolná, hogy minden szingapúri fiatal lány így beszél” – szólt egy másik kritikus vélekedés. A nemzetközi eseményen, amelyet a világon mindenütt közvetít a televízió, Miss Szingapúrnak feltehetően valóban beletört volna a bicskája a szereplésbe – végül mégsem ezért, hanem adósságai miatt mondta vissza a versenyt.

Ki a hibás?

Az interjú által kavart vihar azonban nem ült el egyhamar. A vita a legfelsőbb körökbe is begyűrűzött, s sokan az oktatási rendszert kezdték hibáztatni Low gyatra szerepléséért.

Szerintük a szépségkirálynő nem más, mint a hazai oktatási rendszer egy tipikus „terméke”, és a fiatal lány nyelvtudása semmiben sem különbözik sok más tanult szingapúri nyelvtudásától, beleértve a diplomásokat is. Az ő véleményüket osztja Goh Eck Kheng, a „Beszéljünk jól angolul!” mozgalom vezetője is, aki szerint a szingapúriaknak a legcsekélyebb okuk sincs a gúnyolódásra, mert ezzel az erővel saját magukat is kinevethetnék.

A szingapúri közösség tehát a szépségkirálynő angoltudása kapcsán tükörbe néz és önkritikát gyakorol. Míg a matematika és a természettudományok terén a köztársaság középiskolái a világon a harmadik helyen állnak, az angoltanítás színvonala átlagon aluli. Nemcsak a diákok, de a tanárok nagy része is hanyagul, hibásan beszéli a nyelvet. A legtöbb szingapúri a „patois” nyelv egy helyi változatát használja, amelyben a rossz angol nyelvtan keveredik a maláj és a hokkien jövevényszavakkal. „Legtöbbünk sem mandarinul, sem angolul nem tud rendesen” – hangzik egy összefoglaló vélemény.

A magyarázatot keresők egy része része az SMS-ek és emailek terjedésében látja a jelenség fő okát. Arra hivatkoznak, hogy az elektronikus üzenetek bepötyögése során gyakori a nagybetűk elhanyagolása, és szokásosak a rövidítések, a kihagyások. Egy másik tábor szerint azonban inkább a nagyszámú bevándorló a hibás. A dolog megoldását mindenesetre nehezíti, hogy sokan kiállnak a keveréknyelv, vagyis a „singlish” védelmében, mert úgy gondolják, ez identitásuk szerves része. „Szükségem van a singlishre, hogy kifejezhessem Szingapúr hangulatát” – vallja például Cathrine Lim ismert írónő.

Más kérdés, hogy a szingapúriak nagyobb részével ellentétben ő gond nélkül vált át magas szintű angolra.