Létezik egy olyan ország, ahol minden kétezer emberre jut egy nyelv. Ez pedig nem más, mint Vanuatu a csendes-óceáni Melanéziában. A 250 ezer lakosú ország összesen 113 helyi nyelvvel büszkélkedhet, melyeknek egyike sem hivatalos, mivel a legelterjedtebb helyi nyelvet is csupán kevesebb mint tízezer vanuatui beszéli. Nem lehet csodálkozni hát, hogy ez a szigetország valóságos paradicsom a nyelvészek számára. Legutóbb egy új-zélandi nyelvész fedezte fel magának, aki – számol be egy új-zélandi honlap – doktori disszertációja részeként először dokumentálta a nahavaq nyelvet.

Vanuatui rítus
(Forrás: wikimédia )

A nahavaqot mindössze hétszázan beszélhetik, és még az ábécét is a fiatal új-zélandi nyelvésznek kellett kidolgoznia. A helyiek ezt örömmel kezdték használni, és már az óvodában is tanítják. A vanuatui nyelvek kivétel nélkül az ausztronéz nyelvek közé tartoznak, de mivel nem elterjedtek, hivatalossá csak az angol, a francia és a biszlama válhatott az országban. A biszlama egy ausztonéz nyelvtanú, de 95 százalékban angol szókincsen alapuló nyelv.

Vanuatut melanézek lakják, akik a szomszédos Pápau Új-Guinea őshonos lakói is. A hatalmas nyelvi sűrűség mellett Vanuatu különlegessége még, hogy egy 2006-os felmérés (Happy Planet Index) ezt a kis csendes-óceáni országot találta a jólét szempontjából az ökológiailag leghatékonyabbnak. Ez azt jelenti, hogy bár a helyiek nemigen értik egymás nyelvét, és nem is veti fel őket a pénz, mégis boldogok tudnak lenni – és eközben a környezetnek sem ártanak.