@El Vaquero: @Irgun Baklav: A sure kiejtésével kapcsolatban még idézném az American Heritage-ét is:

"sure (sho͝or, shûr)" ahdictionary.com/word/search.html?q=sure

Az utóbbi /û/ náluk a burn ("bûrn") magánhangzóját jelöli; ez szerepel pl. a Wiktionary-ban is (mint /ʃɝ/). (Igazság szerint, ha én valamiért amcsi vakerolást akarok imitálni a saját brit-közeli hunglish akcentusom helyett, akkor én kb. ezt használom. :)

Persze az simán benne lehet a pakliban, hogy olyan nyelvjárásokban, ahol az /ʊr/, /ɝ/, /ɔːr/ magánhangzóinak valamelyikét diftongizálni szokták, ott a sure-ban is diftongust ejthetnek, és még azon sem lennék nagyon megrökönyödve, ha valahol netán vowel breaking révén két szótagos variáns is létezne, de én ilyennel még nem találkoztam.

@Sultanus Constantinus: De itt most véletlenül pont nem magyarok nem tudták, nem? (Három nem egy mondatban!)

@lcsaszar: Igen, ezt valahogy képtelenek a magyarok megjegyezni. Az még hagyján, ha egy reklámkészítő nem tudja (bár akkor is gáz, ha épp egy pókkal reklámoznak egy "rovar"-kiállítást), de sokszor orvosoktól is hallani, akiknek azért ennyire ismerniük kellene a rendszertant. Az elektronikus sajtóról meg nem is beszélve...

@El Vaquero: A sztaki szótára azóta használhatatlan szar, mióta megváltozott a felület és átvette valami másik cég az üzemeltetést. Előtte még én is használtam.

@El Vaquero: Nem akarom nagyon védeni a sztaki szótárait, mert aligha érdemlik meg, de a sure-nál speciel pont a szokványos megoldást követik.

Lásd az oxfordi advanced learner's szótárat:

„''sure'' adjective, adverb

BrE /ʃʊə(r)/ , /ʃɔː(r)/ ; NAmE /ʃʊr/ ” (a kiejtés ugyanaz mindkét szófajnál)

www.oxfordlearnersdictionaries.com/definition/english/sure_2

Az amerikai szótárakban, mint a Merriam-Websterben vagy az oxfordi US English szótárban, mint írtam, nem IPA van, de kétszótagos ejtés ott sem merül fel:

„¹sure

adjective, \ˈshu̇r, especially Southern ˈshȯr\”

www.merriam-webster.com/dictionary/sure (²sure (adverb) külön kiejtés nélkül van megadva, tehát vélelmezhetően egyezőnek tekintik a melléknévivel.)

„Pronunciation: /SHo͝or/” www.oxforddictionaries.com/definition/american_english/sure (Egy kiejtést adnak meg, ami szintén mindkét szófajra vonatkozik, a saját jelölésrendszerükben ez a fonéma ugyanaz, mint ami a put-ban (/po͝ot/-ban) van.)

Előre leszögezem: a Sztaki angol szótárát kiejtés ellenőrzésére senki ne használja, használhatatlan szar. Inkább csapja fel a neten a nagyobb, neves angol szótárakat (Cambridge, Oxford, Macmillan, Collins, Merriam-Webster, stb.), azokban vagy rendes IPA-átírás van, vagy meg lehet hallgatni mind az amerikai, mind a brit (általában RP) kiejtést. Persze, zavaró, hogy a szódefiníciók, jelentés, nyelvtani kategóriák angolul lesznek benne, de ha mi a kiejtésre vagyunk kíváncsiak, akkor ne zavartassuk magunkat. Illetve csak olyan mértékben, ha szófaj szerint más a kiejtés, akkor a szófajok angol neveivel nem árt tisztában lenni (pl. verb, noun, adjective, stb.). Néha azonos szófajon belül akár jelentésenként is változhat a kiejtés, de ebbe ritkán fogunk belefutni, illetve fel fogjuk ismerni, mert az adott szó gyanúsan sok szócikkre bomlik le, mindegyiknek saját kiejtéssel leközölve.

@Irgun Baklav: az még hagyján, hogy a Sztaki az amerikai átírásra saját rendszert használ, de rendszerszerűségen kívül is vannak benne akkora bakik, mint ez a fun-fen, ami ugyan pont nem a Sztakiból van, de a Sztakiban is vannak ilyenek, és ezeket nem lehet eltérő átírási rendszerrel magyarázni. De ha ezektől eltekintünk, meg hozzávesszük a saját átírási rendszert, akkor is nagyon pontatlan átírások vannak, pl. a sure-nál azt írja a Sztaki, hogy USA: ʃʊ'r UK: ʃʊər. Ezzel az a baj, hogy az USA-nak is minimum ʃʊ'ər-nek vagy ʃʊ'əː-nek kéne lennie a saját rendszerükben, hiszen alapvetően az US-ben is kétszótagos ennek a szónak az u-s ejtése, ha szünet vagy mássalhangzó előtt ejtik. Arról nem is beszélek, ha már egyszer IPA-jeleket használnak, akkor miért nem egységes elvek szerint használják mindkét fajta angolnál? Mert az oké, hogy az amerikaiak nem szeretnek IPA-zni, de egy szótáron belül a kétféle IPA átírási rendszer agyrém. Egyszerűen nem lehet semmivel magyarázni. Szerintem Sztakiéknál a kiejtési rendszert és a kiejtéseket vagy laikus dolgozta ki, vagy egy megcsömörlött szakmabeli, aki nem volt elég képzett, és úgy gondolta, hogy ő majd még egyszer feltalálja a kereket, csak csúnyán melléfogott, nem nőtt fel a feladathoz.

Az ambient átírására a megoldás a SZTAKI szótár (a hangulat és a fun viszont nem onnan van).*

Ha azt várnánk tőle, hogy ez IPA, akkor joggal vetnénk a szemükre, hogy ezmiez, de nekik az amerikai angol esetében valami saját kis házi átírási szabványuk van, amiben a hangsúlyjel mindig a hangsúlyos magánhangzó után áll, és a svát mindig [ʌ] jelöli, tehát ezt a házikót látni az about első vagy a drama utolsó hangja esetén is. A ladder utolsó magânhangzója (r-coloured schwa) viszont [əː]. Eléggé elcseszett rendszer, de azt már itt a nyesten megírta Szigetvári Péter is, hogy az amerikai szótárak nem szeretik az IPA-t. www.nyest.hu/hirek/ipa-csak-egy-van

(Az oxfordi advanced learners szótár meg a Wikipedia az amerikai kiejtést is IPA-val adja meg, de mondjuk a rendes oxfordi (US) vagy a Merriam-Webster nem).

*„ambient mn USA: æ'mbiː·ʌ·nt UK: æmbɪənt”

szotar.sztaki.hu/search?fromlang=eng&tol...full&ignoreAccents=1

A pók nem rovar (ált.isk. tananyag)