A New York-i metró 7-es vonala a nyelvész-antropológusok álma, mivel a queensi Flushingtól a manhattani Times Square-ig minden megállója más-más nyelvi univerzum: koreai, kínai, spanyol, bengáli, gudzsarati, nepáli – írja a BBC Newsban Dr Mark Turin nyelvész-újságíró. És nem csak arról van szó, hogy milyen nyelven beszélnek az utcán. A közlekedési táblák és a boltok feliratai is negyedről negyedre változnak, még a nemzetközi bankok és szállodaláncok is az egyes környékek nyelvén hirdetik ajánlataikat. Az állomásokon az áramütés lehetőségére figyelmeztető feliratok is hét nyelven olvashatók.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A becslések szerint a világon körülbelül 6500 nyelvet beszélhetnek – ebből 800-at megtalálunk New Yorkban is. New York a világ egyik legváltozatosabb környéke – legalábbis ami a nyelveket illeti, egészen biztosan. A város területét eredetileg a lenapi vagy delavár ~ delaver (angolul Lenape, ill. Delaware) indiánok lakták, őket kiszorították a hollandok, majd az angolok népesítették be a területet. A bevándorlók hullámainak köszönhetően azonban rengeteg nyelv beszélői találhatóak meg a városban, és nem csupán a nagy nyelvekről van szó. Könnyen lehet, hogy valamelyik nyelv éppen az egyik felhőkarcolóban hal ki.

Turin egy Nepálból érkezett családot látogatott meg. A lakóházban, ahol laknak, körülbelül negyven nyelven beszélhetnek – becsli Turin a postaládák feliratai alapján. A nepáliak néhány háztömbnyire laknak egymástól – ugyanabból a faluból származnak, és a falu szinte minden családjából valaki New Yorkban dolgozik. A helyzet érdekességét az adja, hogy veszélyeztetett nyelven beszélnek, ám mivel sok közös programjuk van, használják, és így nem felejtik el a nyelvet. A háztömbön belül azonban mindenki angolul kommunikál egymással.

Kincses sziget

Három nyelvész, Daniel Kaufman, Juliette Blevins és Bob Holman felismerték azt az egyedülálló lehetőséget, amit New York kínál: helyben tanulmányozhatnak rengeteg veszélyeztetett nyelvet. Megalapították a Veszélyeztetett Nyelvek Szövetségét (Endangered Language Alliance), melynek célja a veszélyeztetett nyelvek dokumentációja és megőrzése a városi környezetben. Sikerült olyan nyelveket dokumentálniuk, melyek utolsó beszélői New Yorkban éltek.

Az UNESCO a következőképpen osztályozza a veszélyeztetett nyelveket:

• Sérülékeny / sebezhető (vulnerable) – a gyerekek többsége beszéli, de csak szűk környezetben (pl.  családon belül) használható
• Egyértelműen veszélyeztetett (definitely endangered – a gyerekek már nem sajátítják el anyanyelvként
• Súlyosan veszélyeztetett (severely endangered – csak az idősebb generációk beszélik, a középső generációk értik, de nem beszélik, nem adják tovább a gyerekeknek és egymás között sem használják
• Kritikusan veszélyeztetett – a legfiatalabb beszélők nagyszülők, és csak ritkán használják a nyelvet
• Kihalt – beszélői nincsenek

A szlovéniai Kočevsko (Gottschee) területén egy olyan germán nyelvet beszéltek, mely több száz éven át a többi germán (német) nyelvjárástól elszigetelve fejlődött. A nyelv beszélői semmilyne német nyelvjárást nem értenek meg, és a németül beszélők sem értik a gottscheeit. A nyelv utolsó beszélői Queensben élnek.

A garafunát Hondurasban és Belize-ben beszélik, de a nyelvészeknek sikerül a New York-i diaszpóra két tagja segítségével dokumentálni a nyelvet. Még hagyományos dalaikat is sikerült rögzíteni. Nekik sikerült először dokumentálni a Celebeszen beszélt mamudzsu nyelvet.

A BBC cikkjének hangos melléklete is van: Daniel Kaufman bemutat néhány felvételt, melyet a projekt keretein belül készítettek. Magyar szempontból különös figyelmet érdemel az utolsó felvétel, ez ugyanis egy rokon nyelvünk, az eredetileg Lettországban beszélt lív egyik utolsó – 103 éves – beszélőjétől származik. Mint arról a Rénhírek korábban beszámolt, a lív feltehetően utolsó anyanyelvi beszélője, Grizelda Kristiņa (született Berthold) Kanadában él – minden bizonnyal tőle származik ez a felvétel is.

Nyelvek tündöklése, bukása és felragyogása

A veszélyezetett nyelvek sorsának különös útjait szemlélteti a jiddis New York-i története. A 19 században Kelet-Alsó-Manhattan a jiddis nyelvű kultúra központja volt: jiddis nyelvű színházzal, újságokkal, könyvekkel. A 20. század folyamán azonban a manhattani zsidók kiköltöztek a külvárosokba, így a jiddis kultúra szinte eltűnt. Ekkor lépet fel Aaron Lansky a jiddis megmentéséért. Központot állított fel a jiddis kiadványok megmentésére, 11 000 dokumentumot digitalizáltak, és az interneten ingyen hozzáférhetővé tettek.

A jiddis megerősödéséhez azonban az is hozzájárult, hogy míg a világi zsidók asszimilálódtak és nyelvüket angolra cserélték, addig a vallásos zsidók tovább használták. Ma is sokan jiddisül nevelik gyermekeiket. Ma már a jiddis iránti érdeklődés nem a nosztalgiának köszönhető, hanem a zsidó identitás keresésének szerves része. Ma New York-i rádióadó  hetente egyszer jiddis nyelvű műsort is sugároz.

.

.

.

.

Forrás

New York, a graveyard for languages

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)