Az al-Dzsazíra angol nyelvű csatornája sorozatot indított a kihaló nyelvekről. A sorozat részei folyamatosan jelennek meg a csatorna honlapján: az első három részt már láthatjuk, és két további rész tartalmáról is értesülhetünk.

Ausztráliában a gyarmatosítók megérkezésekor 200–250 nyelvet beszélhettek. A többnyelvűség általános volt, és nem volt ritka, hogy egy személy akár fél tucat nyelvet is beszélt. Az őshonos nyelvek közül ma mindössze 20-at használnak. Ausztráliában zajlott le a történelem legnagyobb és leggyorsabb nyelvirtása: 200 év alatt a nyelvek több mint 90%-a kihalt. Néhány évtizeddel ezelőtt egyenesen tiltották a használatukat, ma mindent megtesznek azért, hogy újra felelevenítsék őket. Az ausztráliai bennszülöttek szerint a nyelv a földhöz tartozik, éppen ezért nagyon fontosnak érzik, hogy a saját területükön a saját nyelvüket beszéljék.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Guatemalában a lakosságának felét ma is a maják teszik ki, a közel ötven éve fel- és fellángoló polgárháború is jelentős részben az ő földjeikről és jogaikról szólt. A maják jelentős része ma idegennek érzi magát hazájában: az oktatás, a politika és a média spanyol nyelvű, az óriásplakátokon fehér arcok spanyolul ajánlják a különböző termékeket. A majákra nem terjed ki az egészségügyi és szociális rendszer. A maják 20 különböző nyelven beszélnek,ezek mindegyikét elismeri az állam is, de a gyakorlatban nem támogatja őket.

A Kanadában és az Egyesült Államokban beszélt ktunaxa (kutenai, kootenai) nyelvet az internet mentheti meg a kipusztulástól. A nyelvnek nincsen ismert rokona, és beszélőinek száma is alig néhány tucat. Mivel ők is idősek már, most szinte versenyfutás zajlik az idővel: mielőbb dokumentálni a nyelvet, hiszen néhány év múlva már késő lesz... Ráadásul itt nem csak a felvételek készítéséről van szó, hanem arról is, hogy miként lehet az anyagot elérhetővé tenni és tananyaggá formálni azok számára, akik szeretnék a nyelvet megtanulni. A ktunaxa nyelvet már főiskolai szinten is lehet tanulni, de gyerekek számára interaktív játékok is elérhetőek, természetesen a hagyományos hangzó és írott szöveganyagok mellett. Bár az online tananyag eredetileg a közösség tagjai számára készült, bárki hozzáférhet.

Ktunaxa férfi 1887-ből
(Forrás: Wikimedia Commons)

A modern kultúra más eszközeit használják Bolíviában: a modern zenei stílusirányzatokat, például a hip-hopot. Bár az ország lakosainak 75%-a bennszülött, és a szintén indián származású elnök, Evo Morales is támogatja az őshonos nyelvek használatát, a nyilvánosság előtt még mindig nem könnyű ezeken megszólalni. Aki kecsuául vagy ajmarául szólal meg, azt azonnal az alsóbb néposztályokhoz tartozónak és elmaradottnak tartják. Ezen a képen sokat árnyal, ha a trendi zenék a helyi nyelveken szólalnak meg.

Új-Zélandon született meg az a módszer, melyet azóta a világon több helyen is alkalmaznak a nyelvek felélesztésre: a nyelvi fészek (erről korábbi cikkünkben részletesebben is írtunk). Ezek tulajdonképpen óvodák, ahol a gyerekek (és esetleg szüleik) a törzs idősebb, a nyelvet még beszélő tagjaival kommunikálhatnak. A maori közösségben, mint sok más közösségben a világon, a középgeneráció nem tanulta meg a nyelvet, ezért azzal próbálkoznak, hogy a nagyszülők adják át ezt az örökséget a legfiatalabbaknak. Nem tanítással, hanem „bemerítéssel”: a gyerekek természetes módon tanulják meg a nyelvet. Az első nyelvi fészek 1982-ben nyílt, és azóta, ha szerény mértékben is, emelkedett a nyelvet beszélők aránya: jelenleg minden negyedik maori beszéli ősei nyelvét.

A sorozat következő része már nem egy közösségről szól, hanem arról, hogy a televízió miképp segít a veszélyeztetett nyelvek megőrzésében.