Gábor nevű olvasónk a Facebookon kérdezi:

Csak engem zavar, hogy a „nagyságrendileg” a magát műveltnek gondoló köznyelvben is a „hozzávetőlegesen” szinonímája lett? Én úgy tanultam, hogy egy nagyságrend az tízszeres különbség, tehát ha valami nagyságrendileg egyezik, az ezen a tízszeres tartományon belül értendő. Például a belinkelt cikkben a „2013 év elején nagyságrendileg 350 ezer olyan kivándorolt magyar élt a világban” mondat számomra zavaró, mert jóval pontosabb értékmeghatározást tartalmaz, mint ami a szó jelentéséből következne. Vagy úgy értették, hogy 35 000 és 3 500 000 ember között lehet az országból kivándoroltak száma, de ez nem valószínű. Jogos az észrevételem, vagy a nagyságrendileg kifejezés előbb létezett, mint a matematikai nagyságrend fogalma?

Mielőtt válaszolnánk olvasónk kérdésére, tisztázzunk egy elméleti kérdést. Olvasónk utolsó mondata két lehetőséget állít szembe:

1. Jogos az észrevétele, azaz a nagyságrendileg használata ’hozzávetőlegesen’ jelentésben hibás;
2. a nagyságrendileg (ebben a jelentésben?) hamarabb létezett, mint a matematikai szakkifejezés.

Nem nehéz észrevennünk, hogy a két lehetőség egyáltalán nem zárja ki egymást. Csak azért, mert a király szó eredetileg ’uralkodó’ jelentésű, nem állíthatjuk, hogy a ’kitűnő, remek’ jelentésben való használata hibás. A szavak jelentésének megváltozása a nyelv lehető legtermészetesebb folyamata, az pedig, hogy mi a helyes, csak attól függ, hogy hogyan használják a szót az adott közösségben. Ha valahogy használják, akkor az úgy helyes, függetlenül attól, hogy korábban használták-e úgy.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Sajnos azt nem tudjuk megmondani, hogy a nagyságrend(ileg) pontosan mikor és milyen jelentésben jelent meg a magyarban. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára nem tartalmazza, és bár nyelvújítási szónak sejthetnénk, nincs benne a Szily Kálmán által szerkesztett A magyar nyelvújítás szótára című kötetben sem.

A magyar nyelvtörténeti korpuszban a nagyságrend és származékai meglepően későn, 1930-ban bukkannak fel, csillagászati szakkifejezésként.

A csillagok fényességének jelölése úgynevezett nagyságrenddel, magnitudóval szokott történni. Még az ókorban hat nagyságrendbe sorozták a szabadszemmel látható csillagokat. A körülbelül húsz legfényesebbet elsőrendűnek vették, a még épen látható leghalványabbakat hatodrendűeknek.

Különböző nagyságrendek
(Forrás: Wikimedia Commons / NASA’s Goddard Space Flight Center)

Az első olyan találat, melyben nem csillagászati szakkifejezésként szerepel, 1959-ből származik:

A legkorszerűbb technológiai eljárások a tömegtermelésben, a nagysorozatú gyártásnál fejlődnek ki és - bár költséges gépi berendezést igényelnek - rendkívüli mértékben fokozzák a termelés gazdaságosságát. Magyarország saját szükségletei azonban sok esetben nem olyan nagyságrendűek, hogy érdemes volna a legfejlettebb technológiára berendezkedni.

Ebben az esetben a nagyságrendű egyszerűen azt jelenti, hogy ’mértékű, méretű’ – számszerűsíteni aligha lehet. Hasonló jelentésben fordul elő egy másik szövegben is, szintén 1959-ből:

A jelenség magyarázatát a franciaországi társadalmi szituáció adja, amely rendkívüli módon megnehezíti a szociális problémák teljes mélységének és fejlődési tendenciáinak feltárását s csaknem szükségszerűvé teszi azt, hogy a társadalmi nagyságrendű változások, mozgások ábrázolása helyett a művészek belső, pszichológiai változásra orientálódjanak, s ezekből próbálják kibontani, kiéreztetni a külső változás szükségességét.

Ebben a jelentésben még költeményben is előfordul (1957 és 1967 között):

a szoba négy sarkából fújt a szél, mint négy égtájról, forgó négyfelől ég-nagyságrendű ventillátorok

Az első olyan találat, mely a Gábor által megadott, ’a tízes számrendszer bizonyos helyi értéke’ jelentésben szerepel, csupán 1969-ben jelenik meg:

A közepes távcső ára millió forintokban fejezhető ki, de a legnagyobb működő távcsövek már a milliárdos nagyságrendbe esnek.

Természetesen ezek csak egyetlen korpusz adatai, de ezek mégis azt sugallják, hogy a nagyságrend ebben a jelentésben csak a csillagászati és a ’méret, mérték’ jelentéshez képest csak később jelent meg, de legalábbis később került be a köznyelvbe. (Lehet, hogy csak azért nincs rá példa, mert szűk szakmai körökben használt szó volt, vagy a korpusz kevésbé merít olyan szakszövegekből, melyekben megjelent.) Mindenesetre úgy tűnik, hogy a magyar nyelvű szövegekben nagy hagyománya van az olvasónk meghatározásától eltérő jelentésben való használatának is.

A földrengések nagyságrendje különböző tényezők (anyagi kár, halálos áldozatok, a hatás ideje, Richter-skála) szerint
(Forrás: Wikimedia Commons / Webber)

Ezt erősíti meg a Magyar értelmező kéziszótár is, mely a ’számnak erősen kikerekített, rendsz[erint] a 10 v[ala]mely hatványával megadott megközelítő mértéke’ jelentés mellett megadja azt a sajtónyelvre jellemző jelentést, hogy ’jelenségeknek, dolgoknak nagyságuk szerinti mértéke, osztálya’. (És ezek mellett azt is, hogy ’v[ala]mely csillag fényességének bizonyos skála szerinti mértéke’.)

Mivel a tízes (vagy más) számrendszerben való elhelyezés eleve egy hozzávetőleges értékmegadás, könnyen elképzelhető, hogy ez a jelentés tágult az általánosabb ’hozzávetőlegesen’ jelentéssé. De mivel a csillagászati szakterminus is egyfajta hozzávetőleges besorolást jelent, az is lehet, hogy az általánosabb jelentés ebből fejlődött. Figyelembe kell venni azt is, hogy a nagyságrend a latin magnitudo magyarítása, és ez (vagy angol folytatója, a magnitude) eredetileg egyszerűen ’nagyság, méret, mérték’ jelentésű, a különböző tudományágakban pedig többféle hozzávetőleges értéket jelölhet.

Olvasónk első kérdésére, miszerint csak őt zavarja-e a nagyságrendileg nem szigorúan matematikai értelemben vett használata, közvélemény-kutatási adatok híján nem tudunk válaszolni. Mivel azonban a nyelvhasználók szívesen zavartatják magukat mások nyelvhasználatától, feltételezhetően nincs egyedül. Pedig nem olyan nagyságrendű kérdésről van szó, ami miatt érdemes lenne izgatnunk magunkat.