-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ha a gyümölcsevő fajok eltűnnek, a magok gyengébbek lesznek, és kevésbé tud reprodukálódni az erdő.
Kisebbek, gyengébbek, kevésbé reproduktívak lettek az esőerdők kiirtása miatt a fák termésének magvai Brazíliában – hívta fel a figyelmet az erdőirtások egy rendkívül súlyos következményére egy új tanulmány. A kutatók szerint a folyamatot az is gyorsíthatja, hogy az erdőkben megfogyatkozott a nagytestű madarak száma, amelyek a fák gyümölcseivel táplálkoznak, és segítik a magok szétszóródását.
A Science című tudományos folyóiratban közölt tanulmány egyik szerzője, Pedro Jordano, a sevillai Danana Biológiai Központ munkatársa szerint őt és kollégáit leginkább az lepte meg, hogy mekkora hatással volt az erdőirtás a fák ilyen irányú evolúciójára, ami alig néhány generáció alatt, viszonylag nagyon rövid időn belül zajlott le. A brazíliai atlanti esőerdő egykor rendkívül színes növény- és állatvilág élőhelye volt. A cukor- és kávéültetvények 19. század elején megkezdődött telepítése azonban az erdőirtások miatt hatalmas pusztítást végzett az esőerdőkben. Mára az eredeti erdőségnek csupán a 12 százaléka maradt fenn – emlékeztetett a cikket ismertető BBC online hírszolgáltató.
::adbox::7:.
A kutatók kilencezer magot gyűjtettek be az esőerdő pálmafáiról, hogy megvizsgálják az erdőirtás hatásait. Azok a magok, amelyeket az erősen kiirtott területekről gyűjtöttek be, sokkal kisebbek voltak, mint azok, amelyeket az erdő érintetlen pontjain találtak. A magyarázat kutatásakor a tudósok számos szóba jöhető szempontot figyelembe vettek a klímaváltozástól a talaj termékenységén át az erdősűrűségig. Ám arra nem találtak bizonyítékot, hogy ezek váltották volna ki a változást. „A legfontosabb faktor a nagy gyümölcsevő fajok eltűnése volt” – hangsúlyozta Jordano, aki a brazíliai Sao Paulo Állami Egyetem szakembereivel együtt dolgozott a tanulmányon.
A gyümölcsevő tukánok és kotingák nagy szerepet játszottak a magvak szétszórásában. De ahogy az esőerdő területe csökkent, ezek a madarak is eltűntek, és csak olyan kisebbek, mint a rigók, maradtak meg helyettük. Azzal, hogy a fákon kisebbek lettek a gyümölcsök, amelyeket a kisebb madarak is fogyasztani tudnak, garantáltabb lett a magvak szétszóródása. A tudósok azonban megállapították, hogy ezek a magvak már gyengébbek. „A kisebb méretű magok sajnos azt jelentik, hogy az erdő sikeres megerősödése kevésbé valószínű” – értékelte Jordano.
Kevésbé valószínű, hogy a kisebb magok kicsíráznak, nagy az esély arra, hogy kiszáradnak, és erősebben vannak kitéve a gombák támadásának – sorolta a problémákat a kutató. Azt is hozzáfűzte, hogy a klímaváltozás miatt az esőerdők is melegebbek és szárazabbak lesznek, ami még inkább csökkenti a magok túlélési esélyeit. A kutatók szerint valószínűleg nemcsak a brazíliai atlanti esőerdőre vonatkoztathatók megállapításaik, hanem más trópusi erdőterületekre is, ahonnan a nagytestű gyümölcsevők, mint a tukánok, tapírok, majmok és más emlősök, valamint madarak, ilyen gyorsan eltűnnek.