Cahiágín Elbegdordzs mongol államfő hivatalos magyarországi látogatása keretében október 18-án az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára (ELTE BTK) látogat, ahol Mezey Barna rektor és Dezső Tamás dékán fogadják. Mongólia elnöke ünnepélyesen megnyitja a Mongol és Belső-ázsiai Tanszék mellett létrehozandó Mongolisztikai Kutatóközpontot.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Magyarországon a mongol nyelv és műveltség kutatása mintegy százötven éves múltra tekint vissza. Budenz József (1836–1892) és Szentkatolnai Bálint Gábor (1844–1913) úttörő tevékenységét követően Ligeti Lajos (1902–1986) végzett többéves terepmunkát a mai Kína és Afganisztán területén élő mongolok között. Ligeti Lajos 1939-től kezdve oktatott mongol, majd később tibeti filológiát az akkori Pázmány Péter Tudományegyetemen a számára megalapított Belső-ázsiai Tanszéken. A Tanszék és a mellette működő MTA Altajisztikai Kutatócsoport kutatói, tanárai (elsősorban Ligeti Lajos, Kara György, Sárközi Alice, Bethlenfalvy Géza, Birtalan Ágnes, Szilágyi Zsolt) számos alkalommal végeztek terepmunkát Mongóliában, valamint Kína és Oroszország mongol népei között, és számos tanítványt képeztek a mongol filológia, nyelvészet, történelem, hagyományos műveltség, sámánizmus és buddhizmus területén. A Tanszék oktatóinak, ifjú kutatóinak tudományos tevékenysége, publikációi nemzetközi szinten ismertek.

Jurtakönyvtár
(Forrás: Wikimedia Commons / Paradise coyote / CC BY-SA 3.0)

Mongólia az 1990-es rendszerváltást követően megújult, s nagy figyelmet fordít a mongol műveltség kutatására, ápolására. Az elmúlt évek gazdasági fellendülése után a mongol köztársasági elnök és parlament támogatásával létrehozott Nemzeti Mongolisztikai Tudományos Tanács és Mongolisztikai Kutatásokat Támogató Alap kiemelten fontosnak tartja a magyarországi mongolisztikai kutatások továbbfejlesztését. Ennek keretében a mongol állam 15.000 euró támogatással aktív részt vállal a Mongolisztikai Kutatóközpont felállításában, melyhez az ELTE BTK biztosít infrastruktúrát. A Központ két álláshelyét betöltő ifjú kutatók első lépésként a Sárközi Alice és Birtalan Ágnes vezetésével a Mongólia több népcsoportja (ojrátok, darhatok, halhák, burjátok) között végzett expedíciók (1991–2014), valamint a régi és mai buddhizmus emlékeinek dokumentálásával kapcsolatos gyűjtések anyagait (2005–2014) dolgozzák fel és publikálják. A Központ jelképes megnyitásán kívül az államfő kitünteti a magyarországi mongolisztika legjelesebb képviselőit, továbbá könyvadománnyal és számítógépekkel támogatja a tanszék és a központ munkáját.