@tenegri: egyetértek a spanyolviasz javaslattal kapcsoaltban. Egyértelműen a természetföldrajz határozza meg: Nézzünk Európa térképére: pl. Kárpát-medence, Lengyel-síkság, és ahol sok csak kicsit eltérő nyelv volt, ahol a nagyobb hegyek által közrefogva kisebb hegyek bontják meg a tájat: pl. Németország. Az óriási orosz síkságról nem beszélve. És akár a Kárpát-medencén belül is a széleken a magas hegyekben nagyobb a nyelvi változatosság. Fura, hogy a cikk a Kaukázus esetében nem ezt a tagoltságot említi, hanem, hogy régóta lakott. A cikkírónak biztos nem tűnt fel, hogy az óriási kiterjedésű Közel-Keleten meg milyen kevés nyelv van (még ha az arab nyelvváltozatokat külön nyelvnek tekintjük, akkor is). A más nép általi lerohanás és a nyelvcsere is olyan, amit alapvetően ezek a földrajzi peremfeltételek befolyásolnak a legnagyobb mértékben. Szóval, úgy tűnik a nyelvészek ezen túl sokat agyaltak. A helyes megfejtés publikálása esetén igényt tartok a társszerzőségre, gondolom tenegri is. Tudok produkálni egyedi domborzati térképeket a munkához :). Pápua területére meg nyilván növényzetire, hajózásira is szükség lesz.

@tenegri: Szerintem az 10 a 12.-en akart lenni, elég gyakori a neten, hogy kiesik a hatványt jelölő karakter a különböző kódolások közt ugrálva. (10^12)

"Egyes feltételezések szerint tehát az, hogy mekkora a nyelvek diverzitása, attól függ, hogy milyen régen beszélnek az adott területen emberi nyelvet."

Na hát én azért ezt vitatnám: hiába is él egy területen akár 50 ezer éve ember, ha mondjuk egyszer csak - pl. 48 000 év elteltével - jön egy hódító nép máshonnan, akitől átveszik a nyelvet (de a lakosság ugyanaz marad!), kihalnak a sajátjaik, és viszonylag egységes nyelvet vagy közeli rokon nyelvjárásokat beszélnek. Tehát ezt is figyelembe kellene ám venni (lásd pl. a Pireneusi-félsziget példáját)!

"Ahhoz, hogy egy adott közösség által beszélt nyelvből két nyelv alakuljon ki, átlagosan 1000 év szükséges. Ha ezzel a feltételezéssel élünk, akkor a pápuák 40000 éve alatt 1012 nyelv alakulhatott ki."

Ez vajon hogy jöhetett ki? Ha 1000 év alatt egy nyelvből kettő lehet, akkor 1000 évenként megduplázódhat a nyelvek száma, ami 40 ezer év alatt 2^40, azaz több mint 1000 milliárd nyelvet jelent. És akkor még az sem biztos, hogy csak két nyelvre válik szét egy és nem mondjuk háromra vagy négyre. Mindez persze számos okból nyilván nem reális a gyakorlatban, na de miért pont 1012?

Egyébként pedig azon túl, hogy az időnek bizonyos szintig szerepe kell legyen, elég spanyolviasznak tűnik számomra, hogy a változatosságot alapvetően az befolyásolja, hogy a környezet mennyire alkalmas a csoportképződésre (hisz ez az alapja a nyelvek létrejöttének) akár akadályok miatt (pl. magas hegyek elválasztotta völgyek, szigetek, stb.), akár specializálódásra alkalmas életterek nagy száma miatt, továbbá az sem utolsó szempont, hogy mekkora terület elegendő egy-egy csoport.ellátásához (ha kis területen is jól elélnek, nem annyira fognak mászkálni, hogy másokkal kapcsolatot keressenek). Azt mondanám, hogy nem annyira a biodiverzitástól függhet a nyelvek száma, hanem voltaképp mindkettő ugyanaz a jelenség, ugyanazon szabályozókkal.