@Krizsa: Nyilván te máshogy értelmezed a „magyar szó” kifejezést, mint a nyelvészek. A nyelvészek azt értik rajta, amit írtam.

@szentTürelem: Tényleg szláv, és ezen az, hogy én "körbejártam", hogyan "rokonságos" más nyelvekben, nem változtat. A finn is nyilván nemrégiben vette át, az is a szlávból.

@szigetva: Nem. Attól, hogy magyar emberek többsége érti és valamennyi része használja is, nem lett magyar szó.

(Bár én pl. inkább csak méregből-gúnyosan használom, és nem is hallottam máskép - a parancsolgatásra utalva, amit valszeg szabotálni fogunk:-)))).

De még ha mások komolyan veszik is az UKÁZ-t, és ugranak teljesíteni - attól se lesz magyar. Az intregrál, differenciál sem az, a drájver sem, az adapter, a klózet sem, stb. S ha a nyelvészet úgy döntött is, hogy magyar szó, mi a nyelvhasználók vagyunk többen. Mi mindenesetre kigúnyoljuk.

@szentTürelem: Az "ukáz" szót a magyar anyanyelvűek többnyire ismerik és használják, amikor magyarul beszélnek. Ezért van a magyarban ilyen szó.

ugyanilyen erővel 'ukáz' SINCS a magyarban. hacsak nem az ukmukfukk a társa.

és ezen az sem változtat, h az okoz és az ekéz-hez hasonlatos, ez tényleg véletlen.

a zástava és a zászló, na az nem véletlen.

@szentTürelem: Fuss neki még egyszer: azt írtam, zakáz NINCS a magyarban. (Egyébként ezért nem számít, hogy a szlovákban van zákaz.)

@szigetva: ja, és nem zakáz, hanem zákaz. zakázat az ige, zákaz a főnév. a szláv rendszertelen szóalkotási rendszere. ezen rágózz okoska

@szigetva: ha te meg tudnál gondolkozni, akkor nem semmire alapozott szuggerált hamis "tudást" terjesztenél, csak azért h egy átvételen rágózzatok és rugózzatok.

érdekli a fenét, h honnan ismerjük azt a szót, h ukáz. az ukáznak a szlávban van helye és ott kell vizsgálni, ti okoska semmitsetudók.

Aha. Szóval az előragos meg a ragozott alakok nem érdekesek, mert a magyar pünktlicht mindig egyetlen szót vesz át, nem néz se jobbra, se balra. Önmagába se néz. Így aztán nem lehettek korábban magyar rokonszavai az ukáznak, pl.: EKÉZ (megy utána, átv. értelemben nyúzza), meg persze az OKOZ (abból következik, az kényszeríti), amikre még akkor is "hajaz" az ukáz, ha átvétel.

Sz-szel se legyen már, mert akkor zavarba jönne a finn-magyar "megfeleltetés" - hogy a finn is sz-szel vette át (na persze, nincs Z-je).

A majd minden nyelvben meglevő XK szócsalád eredete - ezúttal egészen biztosan - a héber (vagyis annak előnyelve). Ez a legnagyobb és legszebb szóbokor, amit valaha is láttam.

Csak a magyar értelmeket írom: ölyv, figyeli, nyomon követi, sarok, lábnyom, becsapja, feltartóztatja, késlelteti, következetes, KÖBÖZ. Szóval ez az XK a nyomolvasás kézikönyve. Persze sokkal nagyobb szócsalád, mint amit ide írtam: csodálatos.

A magyarban: ék, eke, -ik (hányadik), ok, ük (köbözve van). VÉLETLENÜL van köbözve! A "tudomány" szerint. Nálunk is, meg a héberben is. Miért véletlen? Hát mert az egy másik nyelvcsalád!

@szentTürelem: Te meg ha értenél az etimológiához, azt tudnád, hogy ez totál érdektelen, hiszen a magyarban csak ukáz van, zakáz, meg káz nincs.

@Janika: Oké, csak azt akartam mondani, hogy pont rossz példát hoztál.

ha kicsit utánanéztél volna, vagy ha többet tudnál, akkor tudnád azt is, h

szlovákul. káže nakáže rozkáže prikáže 'parancsol, utasít'

zakáže zákaz 'tilt, tiltás'

kázeň kázanie 'prédikáció'

és csak azután említendő az ukázať ukáže ukazovať 'mutatni, mutat, mutogatni'

mint az oroszban a

заказ приказ

.

és ha minden igaz, nem található meg a bolgár, horvát, szerb nyelvekben

@szigetva: önállóan [t], nélkül is így ismerem: ukász.

www.kemma.hu/komarom-esztergom/kozelet/j...polgarsagarol-253395

ennél már nem lehet elmondani ugyanezt

@Janika: Na de [ukászt]-nak ejtenénk akár _ukázt_, akár _ukászt_ volna, itt épp semlegesül a különbség.

"Ebből pedig az következne, hogy a németből a magyarba [sz]-szel kellett volna bekerülnie."

Én a mai napig [sz]-el ismerem. "kiadta az ukászt"

gugliban rákeresve előfordul ez a forma is, igaz nem túl gyakori.