@Sultanus Constantinus: >> a szláv "obraz" is vélhetően egy ősszláv *obraziti igéből való visszaképzés <<

Nehéz kérdés, mert formailag nincs különbség a régi típusú szláv igei főnevek és az elvonások közt, ezeket csak időbelileg lehet elhatárolni. Az ősi nomen actionisok ui. a puszta igetőből alakultak a „sztenderd” hímnemű névszói<*-os> → <-ъ> végződéssel. Az <obraz> elég „ősi” ahhoz, hogy ilyen legyen. L. még a következő bekezdést.

>> Vajon rokonítható ez a latin opus, opera szavakkal? <<

Az <obraz> akár elvonás, akár igei főnév, akár eredetileg is névszói alapú képzés (vö. a siposdr által említett Vasmert), összetett szó: az <ob-> elöljárószó (ebből igekötő, ill. névszói előképző) és a <raz-> tő kapcsolata. Az igekötő/előképző értelme ’körül’, és vagy a latin <amb->, görög <αμφί> ’körül’, vagy a latin <ob> ’felé, előtt, miatt’, görög <επί> ’mellett, közelében; felé’ prepozíció „rokona”.

A <raz-> tőhöz vö. pl. szlovák <raz> ’-szor’, <ráz> ’jellem, jelleg, karakter’, ill. <raziť> ’vág, tör, ver’, amely a szláv <rězati> ’vág, metsz’ ige <raziti> ige <ō> ablautfokú, iteratív értelmű származéka. Az utóbbi a görög <ρήγνυμι> ’szét-, elszakít; szét-, eltör’ igéhez hasonlóan az ieu. <wrēĝ-> ’tör’ tő származéka. — NB. A ’vágás’ → ’vonás’ → ’jellemvonás’ ~ ’arcvonás’ → ’kép’ jelentésváltozás párhuzama az előbb említett szlovák <ráz> szóban is megfigyelhető.

A latin <opus> szóval tehát a szláv <obraz> nem rokonítható.

Visszatérve az elvonás vagy igei főnév problémára. Az utóbbi esetén megváltoztak a hangsúlyviszonyok még az ősszláv korban, aminek eredményeképpen bizonyos igekötők a mai szlovákban az régi igei főnevek származékaiban megnyúlt magánhangzós alakjukban szerepelnek, míg igei formájukban röviden. Sajnos, az <ob-> nem ilyen kétalakú prefixum, de a <raziti> ige más származékainál nyúlást tapasztalhatunk, pl. szlovák <doraziť> → <dôraz> ’hangsúly’, <uraziť> → <úraz> ’baleset’, <vyraziť> → ’<výraz> ’kifejezés’.

@Sultanus Constantinus: Vasmer szerint: az о́браз:

От оb- и rаzъ, связанного чередованием с rězati; см. раз, ре́зать.

Ez utóbbi pedig:

Родственно лит. rė́žti, rė́žiu "резать, царапать, проводить борозду", rė̃žis м. "надрез, царапина, рубец, полоса пашни", греч. ῥήγνῡμι "ломаю, разрываю",

(A raz-ra ezt írja: *razъ связанное чередованием гласных с ре́зать)

Ebben már csak az az érdekes, hogy a szláv "obraz" is vélhetően egy ősszláv *obraziti igéből való visszaképzés. :)

(Vajon rokonítható ez a latin opus, opera szavakkal?)