-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Legalábbis így értelmezik, hogy kimutatták: a szavak, szószerkezetek és mondatok feldolgozása különbözőképpen megy végbe.
Noam Chomsky 1957-ben írta a Syntactic Structures (Mondattani szerkezetek) című munkáját. Ebben azt állított, hogy azért tudunk egyes mondatokat (klasszikus és közismert példája a Colorless green ideas sleep furiously – Színtelen zöld eszmék dühödten alszanak) egyszerre értelmetlennek és nyelvtanilag helyesnek ítélni, mert absztrakt tudásunk van a nyelvről akkor is, ha a szóban forgó szavak kapcsolatáról statisztikai adataink nincsenek is (azaz nem hallottuk őket együtt használni). A neurológusok és pszichológusok általában nem értenek ezzel egyet: szerintük a képességünk részben statisztikai alapokra, részben a hangzó nyelvben a szerkezetre utaló elemekre (hangsúly mondatdallam) épül. Most egy kísérletben megpróbálták megállapítani, melyik álláspont a helyes – írja a MedicalXpress.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
David Poeppel, a New York University Pszichológia Tanszékének professzora, a frankfurti Max Plank Empírikus Esztétikai Kutatóintézet igazgatója kollégáival olyan magnetoenkefalográfiás és elektrokortikográfiás vizsgálatokat végeztek, melyek során azt vizsgálták, hogyan reagál az emberi agy a nyelvi ingerekre.
A vizsgálatot angol és kínai (mandarin) anyanyelvű beszélőkkel is elvégezték. A kísérleti alanyok olyan nyelv ingereket hallottak, melyek hol értelmes mondatok (New York never sleeps ’New York sosem alszik’, Coffee keeps me awake ’A kávé ébren tart’), részben értelmetlen, de nyelvtanilag helyes mondatok (Pink toys hurt girls ’A rózsaszín játékok fájnak a lányoknak’), részben nyelvtani szerkezetet alkotni képtelen szósorok (eggs jelly pink awake ’tojások zselé rózsaszín ébren’)
A kutatóknak állításuk szerint sikerült feltérképezniük, hogyan mennek végbe az agyban a különböző szintű nyelvi absztrakciók (szósorok, szószerkezetek, mondatok), miközben kiküszöbölték a nyelvi szerkezetre utaló hangzást (intonáció, mondatdallam) és a statisztikai szóadatokat. Az eredmények azt mutatták, hogy az agy külön követte a hallott kifejezések három komponensét, ami szerintük bizonyíték arra, hogy a szavak, a szószerkezetek és a mondatok hierarchikus szintjei tükröződnek az idegi feldolgozásban is. Bár a kutatók döntő jelentőségűnek tartják eredményeiket, úgy gondolják, még rengeteg vitára kell számítaniuk, mivel az absztrakt, hierarchikus, nyelvtani alapú szerkezetépítés fogalma jelenleg nem népszerű.