Egyelőre nem szűnik meg a Magyar Nyelvstratégiai Intézet (MANySI) – legalábbis a Magyar Közlöny június 13-ai számában megjelent és a megszűnő intézményeket hosszasan listázó kormányhatározat nem említi a megszüntetendő intézmények között. Annak ellenére sem, hogy Lázár János miniszter ezt előre jelezte januárban. 

Ahogy az intézet alapításával, úgy a megszűnésével kapcsolatban felröppent hírekről sem sikerült túl sok információhoz jutni. Az elmúlt időszak eredményei közé tartozik, hogy kiderült, kik lobbiztak az intézmény megalapításáért – ők hosszas hallgatás, tagadás után most kerültek elő, elmondásuk szerint azért, mert az intézet rosszul/nem/nem úgy működött. Ők Balázs Géza, Pomozi Péter és Pusztay János – részletesebben az erről szóló cikkben dolgoztuk fel az eredetileg néprajzos végzettségű Balázs és baráti köre ambícióit a nyelvművelésnek nevezett pszeudotudomány felemelését illetően.  

Márpedig többeket érdekelne – már most is – az a gyümölcs – a nyelvstratégiai intézet honlapjáról

Az, hogy a Magyar Közlönyből most kimaradt a nyelvstratégiai intézet, az több dolgot is jelenthet. Tekintettel arra, hogy a közvélemény teljes kizárásával történik a lobbizás az éves szinten 120 millió forintos költségvetést behúzó intézet irányításáért, most nyugodtan engedjük meg magunknak a spekulációt: vegyük sorra, milyen végkifejletekre számíthatunk a közeljövőben. A fociőrület közepén esélylatolgatást rendezünk: kire tennénk tétjeinket?

Lecsusszant a listáról

Az egyik lehetséges olvasat szerint az intézetet egyszerűen kifelejtették a most bezárt intézetek listájáról, és egy következő körben szűnik majd meg. Ezt esetleg az támaszthatja alá, hogy Lázár János januári közleményében július elsejei megszűnést helyezett kilátásba, továbbá, hogy a felsorolt intézmények többsége lényegesen nagyobb költségvetésből gazdálkodik, mint az intézet.

Mégis, ennek a verziónak meglehetősen kicsi a valószínűsége. Több forrásunk is egybehangzóan állítja, hogy Orbán Viktor személyesen járt el az intézet alapítása érdekében. Ezt a tényt egyébként az intézményt alapító kormányhatározat is megerősíti, ami egyértelműen Orbán Viktor személyéhez köti az intézet alapítását. A miniszterelnökséghez közel álló forrásaink szerint Orbán számára presztízsveszteség lenne az intézet jogutód nélküli megszüntetése. 

Annak is kevés az esélye, hogy egy-két héten belül – újabb körben – zárna be intézeteket a kormány, külön kormányhatározat alapján. A fentiek miatt tehát arra juthatunk, hogy az intézet bezárásának van ugyan valószínűsége, de mi inkább arra fogadnánk, hogy mégsem zár be július elsején.

A nyelvművelők visszavágnak

Nem kizárt, hogy a Balázs Géza nevével fémjelzett, jellemzően nyelvművelői berkekben mozgó kör végül is megszerezheti az intézet vezetését. E változat szerint a  tudományban meglehetősen szokatlan módszerekkel kampányoló hármas (Balázs, Pomozi, Pusztay) egyike kerülne az igazgatói székbe. Ezt a vélekedést azok a pletykák is megerősítik, miszerint az intézet vezetését Bencze Lóránt csak korlátozott időre (egyesek szerint eredetileg csak egy évre) vállalta azzal, hogy ezt követően átadja a stafétát Balázs köreinek, ami természetesen nem történt meg. 

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Ez a verzió meglehetősen érthető módon adná magát – azonban mielőtt nagyobb összeget tennénk rá, meg kell jegyeznünk, hogy Balázs Géza pozíciói több szempontból is meglehetősen rosszak a miniszterelnökségnél. Az egyik rossz pont, hogy Balázs igen jó kapcsolatokat ápolt a szocialista kormányzattal is – hogy mást ne mondjunk, Balázs a Manyszit is a szocialista kormányzat segítségével és idején alapította, sőt többször részt vett kormányzati pénzek odaítélésében is.

A fenti kilengésnél azonban van sokkal időszerűbb probléma is Balázzsal: többen ugyanis az eredetileg néprajzi doktorátussal rendelkező nyelvápolót teszik felelőssé azért, hogy Schmitt Pál nyelvi kereszteshadjárata finoman szólva sem volt sikeresnek nevezhető. Balázs Géza ugyanis Schmitt Pál nyelvi (nyelvstratégiai?) tanácsadójaként működött közre az álamfőnél. A nyelvi ügyekben történő államelnöki megnyilvánulások ugyanakkor meglehetősen széles körben okoztak vidám pillanatokat és indítottak mémcunamikat – ez pedig bizonyára nem jó ajánlólevél a kormányfőhöz közel álló köröknél. Még akkor sem, ha Schmitt nyelvi ügyekben történő pallérozása valószínűleg meglehetősen nagy kihívás lett volna egy komplett munkacsoport számára is.

Ami még elképzelhető, hogy kompromisszumos megoldásként nem is a fenti trojka, hanem azok egy trójai falova foglalja el a pozíciót. Itt több ember is számba jöhet. Ez az ember kikerülhet mondjuk a Balázs Géza által irányított Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda (Manyszi) vagy a szintén Balázshoz köthető Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport tagjai közül – ilyenek lehetnek például  Aczél Petra, Bódi Zoltán, Minya Károly, Pál Dániel Levente – ez utóbbi például a Magyar Idők rendszeres szerzője –, Rácz János, H. Varga Gyula, Zimányi Árpád és még sokan mások.

Ez esetben az igazgató jó eséllyel fajsúlytalan, a valódi (szellemi) vezető Balázs Géza lesz. Ez utóbbi verziónak persze igen csekély a valószínűsége, de nem zárhatjuk ki teljesen. Persze a felsorolt nevek csak puszta találgatások, Minya Károly, Rácz János vagy H. Varga Gyula például eleve vidékiek, nem biztos, hogy pont őket neveznék ki egy budapesti székhelyű intézmény élére.

Ráadásul minél fajsúlytalanabb emberek (nem kizárólag szakmai értelemben) kerülnének szóba, annál nagyobb volna az intézet marginalizálódásával, ellehetetlenülésével kapcsolatos kockázat is. Igaz, például Aczél Petra kevésbé szatellitfigura, a Corvinuson intézetigazgató, Balázs Gézával közös vállalkozása is van.

Mindenesetre ha nem Balázs Gézának hívják a Manysi vezetőjét, máris kevésbé érdekes a Schmitt Pállal való kapcsolat is. Mégis, csak akkor fogadjunk erre a verzióra, ha szeretünk nagyobb összeget nyerni egy kisebb összeg kockáztatásával.

A sci-fi belépő

Van egy negyedik lehetőség is, ami tudományos szempontból alapvetően skandullum, azonban érdemes megemlíteni, hiszen több forrásunk szerint is volt köze az intézet alapításához, sőt kormányzati szinten is meglehetősen jól álló személyhez köthető ez az elképzelés. Czakó Gábor íróról van szó, akinek több könyve is szól a magyar nyelvről, elsősorban a „gyöknyelvészettel”, a „magyar észjárással”, a „nyelvrégészettel” és a „szabir–magyar azonosítással” kapcsolatosan. 

A gyöknyelvészetről és annak tudományos tarthatatlanságáról már a nyest is beszámolt, ugyanakkor Czakó meglehetősen sikeresen kampányol romantikus elképzeléseivel. Az Eredeti magyar nyelvtan című könyvéről Balázs Géza is lényegében elismerően szólt. 

Czakó munkásságának taglalása meghaladja cikkünk kereteit, elég legyen annyi, hogy elképzelései a legkevésbé sem tudományosak – ha tehát a cél az intézet valamilyen szintű tudományos megalapozása, minden bizonnyal nem rá tennénk tétjeinket.

A legvalószínűbb befutó

Ami sokkal valószínűbb, hogy az intézet vezetését továbbra is az eddigi vezető, Bencze Lóránt látja majd el, vagy esetleg az intézet mellé szegődött szakértői bizottság a szakma által talán jobban elfogadott egyik vagy másik tagjának kinevezésével oldják meg a helyzetet. 

A tanácsadói testületben több konzervatív, keresztény szellemiségű tudós is részt vesz újabban. Egyáltalán nem kizárt, hogy Pomozi Péter emlékezetes kirohanását is ez a tény váltotta ki a Magyar Idők hasábjain – hiszen a tanácsadók között több, a kormányzat és a tudományos körök számára is – több-kevesebb kompromisszummal – elfogadható ember is megjelent. Ez pedig az ő pozícióikat gyengítette meglehetősen.

A tanácsadói bizottság tagjai között több olyan személy is található, akik kiváló nyelvészek, megbízható tudományos munkássággal, jó idézettséggel – bár egyesek szociolingvisztikai megállapításaival lehetnek bizonyos fenntartásaink. 

A nyest tippje tehát ez utóbbi verzió lenne: vagy marad a jelenlegi igazgató státusza, vagy a tanácsadó bizottság tagjai közül kerülhet ki a következő vezető. Mindenesetre a Magyar Nyelvstratégiai Intézet története április elsejei megalapításától kezdve a meglepő fejleményekről szól – el kell hát ismernünk, hogy az ügyben minden elképzelhető, sőt annál egy kicsit talán több is.

Mindenesetre tegyük meg tétjeinket – jó estét, jó szurkolást!