Egy másik témában Szigetva a hagyomány tiszteletet mondta egy tényezőnek, amely miatt az angol helyesírás nem fog változni. Lehet igaza is van.

Na de nézzük az akadémiai szabályozás hiányát..... Igen nagy szükség lett volna az angol helyesírás átfogó szabályozására akadémiai szinten a XVII. század elején. Kizárt dolog, hogy ez a katyvasz lenne most az írásban. :) És akkor hagyomány tiszteletből a XVII. századi akadémiai reformerekre mutogatnánk. :)

Noah Webster az USA egyik alapító atyja sokat tett a reformokért. Benjamin Franklin (másik alapító atya) pedig kidolgozott egy írásbeli reformot. Kár hogy nem voltak még bátrabbak..... Bár ha több javaslatuk "megy át" az akár még az "amerikai" nyelv kialakulásához vezethetett volna. Igy "csak" annyit mondunk "amerikai angol".

@Sultanus Constantinus: Bocsáss meg, de nem azt írtad, hogy az angolban sokkal nagyobb a jövevényszavak száma, mint az újlatin nyelvekben, hanem azt, hogy az angolban gyakorlatilag nincsenek eredeti elemek. Persze azt megértem, ha nem számítasz rá, hogy bárki is komolyan veszi, amit írsz, nyilván a mi hibánk, ha még mindig nem ezt tesszük. Egyébként direkt párhuzamos szöveget kerestem neked, hogy legyen módod összehasonlítást végezni az anyanyelveddel.

@Sultanus Constantinus: Ezt különösen nagy kár volt írnod, mindjárt itt lesz Kiss Gábor, és ajánl neked valamit a TINTA (szigorúan csupa nagybetűvel!) Kiadótól...

@Sultanus Constantinus: Igyekszünk a továbbiakban ennek figyelembevételével olvasni a kommentjeidet! :)

@Fejes László (nyest.hu): Igen, szoktam hülyeségeket írni, mint mindenki. De más az, amit idekommentelek hirtelen felindulásból, és az is, amikor cikket írok valamiről az oldalamon, mert annak nyilván rendesen utánanézek.

@Fejes László (nyest.hu): A magyar szöveggel egyébként sem tudtam volna érdemben foglalkozni, mert nincs megbízható forrásom.

@Sultanus Constantinus:

Látom, megint súlyos szöveértelmezési gondjaid vannak. Az általad a cikkből idézett mondat:

„az angolra szókincsre nehéz másképp gondolnunk ma már, mint egy jórészt innen-onnan átvett jövevényszó-gyűjteményre”

A kijelentés kizárólag a szókincsre vonatkozik, és a szöveg azt állítja, hogy „jórészt” jövevényszavakból áll. Ha a szövegkörnyezetét megnézed, nyilvánvaló, hogy kissé túloz is, hiszen éppen a serpenyő másik felébe pakolja az állítást. Egyszerűen arról szól, hogy fura az angolt a jövevényszavaktól óvni, ha egyszer tele van azokkal. (És azóta több is lett, de lám, virul.)

Ezzel szemben te ezt írtad:

„az angol tényleg olyan nyelv, amely szinte kizárólag más nyelvekből építkezik” – amiben az van, hogy eredeti elem alig maradt benne, ráadásul nem a szókincsben, hanem a nyelvben. Ezt még meg is fejeled azzal, hogy „ha nem létezett volna a francia, akkor az angol már régen kihalt volna”, amihez hasonló mérhetetlen hülyeséget sehol nem találsz a cikkben.

Az egész szánalmas próbálkozás arra, hogy ha már szégyenben maradtál a hülyeségeddel, ezt a szégyent megpróbáld másra si rákenni. Amivel persze még mélyebbre süllyedsz a hülyeségben, és etikai szempontból is...

@Fejes László (nyest.hu): Akkor félreértettelek. Azt hittem, a magyar szöveget csak azért írtad oda, hogy arról könnyebb legyen spanyolra fordítanom, és az angolt vettem két rövid szövegnek. Persze nyilván túlzás volt, amit írtam, de nem is gondoltam, hogy valaki azt szó szerint fogja értelmezni.

Azt viszont te is beláthatod, hogy ez az arány azért teljesen másképp fest az angolban, mint egy újlatin nyelveben, ahol akármilyen szövegből jó eséllyel a szavak legalább 90% lesz latin eredetű. Az már más kérdés, hogy az újlatin nyelveknél sokszor nehéz megállapítani egy-egy szóról, hogy az örökölt-e vagy közvetlen latin átvétel, főleg, ha mondjuk a 9-10. századból származik.

@Sultanus Constantinus: Nem egészen értem, hogy csináltad a statisztikát, én egy szöveget küldtem neked angolul és magyarul. Úgy látom, a magyar változattal nem is foglalkoztál, kár. Az úgy látom, egyértelműen kijött, hogy az angol szöveg mindkét bekezdésében a germán eredetű szavak vannak többségben. Azt a sort, amelyben elismered, hogy hülyeséget írtál korábban, nem találtam meg, de így is jó.

Hát akkor mit szóljunk a japán nyelvhez? Tudomásom szerint nincs semmiféle nyelvvédő akadémia vagy mozgalom ott. Tonnaszámra vesznek át szavakat főleg az amerikai angolból. Azonban ahogy azok bekerülnek a hétköznapi nyevhasználatba, a japán kiejthetőség figyelembevételével úgy átalakulnak. hogy az (angol) anyjuk sem ismer rá.

Tehát összefoglalva: a japánokat egyáltalán nem zavarja, hogy egy szó átvétel vagy sem. Használják az idegen szavakat, és meg vannak győződve róla, hogy igenis továbbra is folyamatosan japánul beszélnek. És szerintem ez valóban így is van.

@Krizsa: Arra, hogy én nem használom az interneten a valódi nevem, jó okom van. De ha használnám is, akkor sem lenne vele senki előrébb, mivel nem vagyok senki olyan, akit ismerni kellene. Innentől kezdve meg tök mindegy, milyen nevet használok, nem? :) Mindig is azt vallottam, nem az a lényeg, hogy ki vagyok, hanem az, amit csinálok.

@Sultanus Constantinus: De én nem kérdeztem meg tőled, hogy szerinted nyelvész (is) vagyok-e - és nem is fogom. Viszont én a valódi nevemet használom, Te meg nem. Én nem keresek szervilis módon előnyöket senki másnak a nevévél: sem annak dicsőségére, sem a bepiszkításra. A többi "krizsázó" annyi az én szememben, mint a szúnyogok, tehát téged egyelőre megtiszteltelek azzal, hogy figyelmeztlek: mi a tisztesség. Ha egyszer nálad is elhallgatok, akkor tudhatod, hogy az mit jelent.

@El Vaquero: Az alapgondolatomnak, amivel indítottam, ez adta az ötlelet (idézet az előző cikkből):

"Az angol nyelv beszélői és féltői között is akadtak puristák, akik leginkább az idegen szavaktól, a jövevényszavaktól, az átvételektől féltették az angol nyelvet. _Ami azért is különösen érdekes, mert az angolra szókincsre nehéz másképp gondolnunk ma már, mint egy jórészt innen-onnan átvett jövevényszó-gyűjteményre._"

Amit valószínűleg ugyanaz írt, aki most azt állította rólam, hogy áltudományos hülyeségeket hordok össze. Ennyit erről...

@Krizsa: Semmilyen nyelvész sem vagyok, ahogy te sem. Tehát ugyanezt én is mondhatám neked. Csak azért van egy óriási különbség köztünk: én legalább próbálom a tudomány működését megérteni, ha nem is mindig sikerül.

@Sultanus Constantinus: Szállj le rólam, gyerek, nem vagy gyöknyelvész. Maradj a saját szakmádnál.

@szigetva: Igen, így visszaolvasva magam, tényleg kicsit krizsás voltam. :)

@Fejes László (nyest.hu): I. szöveg:

temperate, maritime, climate, usual, isle, exteme, rare, hour, moderate, per ---> latin/francia (10 szó), low ---> ónorvég (1 szó)

A többi (én kb. 26-ot számoltam) germán. Ebben kb. 30/70% az arány a germán elemek javára.

II. szöveg:

record, temperature, August, compare, typical, maxumum, January, degree, centigrade, comma, minus, zero ---> latin/francia/görög (12 szó)

low ---> ónorvég (1 szó)

Fahrenheit ---> német (1 szó)

the, high, is, set, to, kb. 15 számelem ---> germán

Itt kb. 40/60%a germán javára.

Spanyolul:

El clima de Stratford no difiere del clima marítimo moderado característico de las islas británicas. Esto quiere decir que no abunda el calor ni el frío. El número de horas de sol es bajo/reducido (menos de 1400 horas al año) y la lluvia se distribuye bastante bien durante todo el año.

Jövevényszavak: clima, marítimo, característico, británico, número (a többi kb. 38 elem örökölt: 87/13%).

La temperatura más alta (~ máxima) fue registrada en agosto de 1990 [mil novecientos noventa] (35,7 °C [treinta y cinco coma siete grados]) que es mucho más alta que la media veraniega de 22 [veintidós] °C. La más baja (~ mínima) fue registrada en 1982 [mil novecientos ochenta y dos] (-21.0°C [veintiún grados bajo cero]).

Jövevényszavak: temperatura, registrar (2/32): 6/94%.

Biztos meg lehetett volna csinálni ennél pontosabban is, de az értékek kb. irányadóak.

A spanyol szókincs c. Wikipédia-szócikkben vannak pontosabb statisztikák, többféle minta alapján is.

@Sultanus Constantinus: „Jó, és szerinted szavak nélkül mire lehet egy nyelvet használni?” Összetett dolgokat nem csak új szavakkal lehet kifejezni, hanem pl. régebbi szavak kombinálásával, nyelvtani elemmel, akármivel. Sőt, ne menjünk messzire, az angolnak ugyebár alapszokása, hogy egy szóalaknak van 500 főnévi, meg 900 igei jelentése, semmiből nem tartott volna nekik meglévő szavakat új jelentéssel felruházni.

Egy nyelv tényleg sokkal több, mint a szavainak az összessége, részben ebben is bűnös a hagyományos nyelvoktatás, mivel elhiteti, hogy a nyelv=szavai, és ezért születnek a félrefordítgatós rossz tükörfordítások is. Pont neked kéne annak lenni, aki tudja, hogy ez mennyire nem így van. Jó, mondjuk ebbe az eltúlzott véleményedbe biztos az is belejátszik, hogy nagyon nem szívleled az angolt, de elárulom, hogy néha nekem is nagyon ki van tőle a ****-*m. Mint mindenből, ebből is be lehet sokallni, főleg, ha nagyon intenzíven csinálja az ember. Illetve nekem is elegem van abból, hogy mindenki az angolt majmolja, és konkrétan nem a majmolás ténye zavar, hanem inkább annak a rettentő silány minősége, illetve az, hogy sokszor akkor is majmolják, amikor tényleg semmit nem nyernek vele. Sőt, az is zavar, hogy hiába a majmolás, angolul rendesen nem nagyon szokás tudni, sőt, nem hogy rendesen nem nagyon tud a többség, de kb. fingja nincs az angol nyelvről, ami azért a 21. században elég durva.