-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy új kutatás szerint éles a különbség az amerikaiak és a kínaiak közzöségioldal-használata között. Míg Amerikát elsősorban az egyén érdekli, addig a Kínát a kollektív jó.
Míg az USA-ban a Facebook, addig Kínában az Qzone a legnépszerűbb közösségi oldal. Az amerikai állampolgárok több időt töltenek online a közösségi oldalakon, és fontosabbnak is tartják az internetes kapcsolataikat – számol be egy, a két ország közösségioldal-használatát vizsgáló kutatásról a ScienceDaily tudományos hírportál.
Linda Jackson, a Michigan State University (MSU) pszichológiaprofesszora úgy látja, hogy a kínai embereket az online közösségnél jobban érdeklik a valós kapcsolatok, ugyanakkor kevésbé hajlamosak a nárcisztikusságra, ami igen jellemző a Facebookon és a Twitteren. „Az USA-ban a facebookozás saját magunk reklámozása; nem más, mint a minket pozitívan értékelők kihasználása, és a minket negatívan, kritikusan szemlélők hibáztatása” – mondja Jackson. „Ezzel szemben Kínában ennek éppen az ellenkezőjét figyelhetjük meg. Ha valami rossz történik, felvállalják a saját felelősségüket, és azt keresik, hogyan oldható meg a helyzet. Ha meg valami jó dolog történik, az mint a közösség egészét érintő jó jelenik meg.”
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Jackson és Jin-Liang Wang, a kínai Southwest University kutatója több mint 400 egyetemista korú fiatal felnőtt közösségimédia-használatát vizsgálta mind a két országban. Eredményeiket a Computers in Human Behavior című folyóiratban tették közzé.
Az összehasonlításban többek közt azt találták, hogy az amerikai résztvevők majdnem kétszer annyi időt (átlag napi 52 percet) töltenek kedvenc közösségi oldalukon, mint a kínaiak (ők átlag napi 28 percet). Ráadásul a kínaikanak majdnem egyötöde (19 százaléka) vallotta azt, hogy nem használ egyetlen közösségi oldalt sem, míg az amerikaiaknál ez mindössze 4 százalék.
Jackson úgy gondolja, hogy a kínai nevelési stílus szerepet játszhat az eltérében. A kínai szülők az erőfeszítést mint a teljesítmény és a siker zálogát hangsúlyozzák. A közösségi oldalak használata ennek az elvnek ellenmond, hiszen a hasznos időtöltésektől veszi el az időt. „Ennek eredményeképpen a kínai szülők elrettentik, vagy akár el is tiltják gyermekeiket a közösségi oldalak használatától” – mondja Jackson.
Ugyanakkor az is igaz, hogy Kínában sokkal kisebb a valószínűsége annak, hogy egy háztartásban több számítógép is legyen, mint az Egyesült Államokban. És ez nem feltétlenül az anyagiak miatt van, hanem inkább a közösségi szemlélet az oka: a legtöbb kínai család otthonában egyetlen, egy közös helyiségben elhelyezett számítógépen osztoznak a családtagok.
Ez azonban nem sokat számít – magyarázza Jackson –; ha a kínai fiatalok valóban több időt szeretnének online tölteni, megoldanák: akár otthon, akár az iskolában. Az, hogy kevesebb időt töltenek online, sokkal inkább a motivációs tényezőkön múlik. „Az a kérdés, hogy mi az, ami valóban fontos, mi élvez priorotást az életben. Kínában fontosabb leülni egy családi vacsorára, vagy a házi feladatra koncentrálni, vagy takarítani” – magyarázza Jackson.
Végső soron Jackson mindebből az interneten eltöltött idő potenciális negatív hatásaira következtet. „Az ember eredendően közösségi lény. Én semmi jót nem látok abban, hogy elzárkózunk, és magányos tevékenységeket folytatunk. Márpedig az internetes aktivitás pontosan ilyen” – fogalmaz a kutató.
Forrás