-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Tíz éve elképzelhetetlen lett volna, hogy mára a Facebook és a társai nélkül nehezen tudunk élni. De hogyan hat ránk ez a változás? Függővé válhatunk? Vagy csak boldogabban élünk? Megtanulunk multitaskolni, vagy rosszabbul dolgozunk?
A közösségi média igencsak megváltoztatta az életünket az utóbbi időszakban. Egy rég nem váltott ismerőst a születésnapján köszönthetünk egy kattintással, megoszthatjuk, mit főztünk vacsorára, állásokat kereshetünk, kampányokban vehetünk részt, utazásainkról és gyermekeinkről pedig szinte naponta adhatunk képes dokumentációt. Tíz évvel ez előtt mindez elképzelhetetlen lett volna. A közösségi média használata teljesen megváltoztatta a szokásainkat, a napi tevékenységeinket – összegez az IflScience. De nem csak azt, hanem azt is, hogy hogyan működtetjük az agyunkat.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A nyesten rendszeresen osztunk meg vélekedéseket, elméleteket és vizsgálatokat arról, hogy hogyan hathat a közösségi média az emberi agyra, az emberi pszichére. Egyes felmérések szerint manapság az emberek harmada használja a közösségi médiát, így ennek igen nagy hatása van a társadalomra. De hogyan is változtatja meg a közösségi oldalak és az internet használata az agyunkat? Mit lehet erről tudni? Most az ASAPScience egy újabb nagyszerű videóját ajánljuk olvasóink figyelmébe.
Nem tud elszakadni a képernyőtől? Nehezére esik kilépni a Facebookról? – Nincs egyedül! Az internethasználók kb. 5–10 százaléka képtelen kontrollálni az online eltöltött idejét. Létezik pszichológiai internetfüggőség. És ugyan azt gondolhatnánk, hogy ez nem olyan káros, mint a szerhasználat vagy az ivás, a kutatók mégis azt találták, hogy az internetfüggők nagyon hasonló agyi elváltozásokat mutatnak azokhoz, akik valamilyen szerre vannak rászokva. Elváltozások figyelhetők meg a fehérállománynak az érzelmeket, a figyelmet és a döntéshozatalt kezelő területein.
Nyitva van a Facebook egész napa munkahelyén? Egyszerre csetel három-négy ablakban? – Fellengzősen ezt multi-taskingnak hívják. Csakhogy a vizsgálatokból az derült ki, hogy azok, akik egyszerre csinálnak sokféle dolgot, sokkal kevésbé hatékonyan oldják meg a nekik kiadott feladatot, mint azok, akik egyszerre csak egy dologra koncentrálnak.
Érezte már azt egy feladat megoldásának kellős közepén, hogy rezeg a mobilja? Majd amikor megkereste, kiderült, hogy nem is rezgett? A pszichológia fantomrezgésnek nevezi ezt a jelenséget. Egy vizsgálat szerint a résztvevők 89 százalékának van ilyen élménye kéthetente legalább egyszer. Úgy tűnik, a közösségi média kezdi átrendezni az idegrendszerünket is...
A közösségi média használata közben dopamin szabadul föl, aminek következtében úgy érezzük, hogy valamiféle jutalmat kaptunk, elégedettséget érzünk. Ugyanakkor kutatók azt figyelték meg, hogy a közösségi oldalak felhasználói esetében sokkal több dopamin szabadul föl akkor, amikor saját magukról, saját nézeteikről beszélnek. Ennek következtében elsősorban saját magukra figyelnek, nem pedig másokra. Míg egy személyesen zajló párbeszédben az emberek 30-40 százalékban beszélnek saját magukról, addig a közösségi médián keresztüli kommunikációban ez az arány 80 százalék körül van. Ennek oka a dopamin felszabadulásában keresendő: ki ne keresné a rövid távú örömöket?
Forrás