Az utóbbi időben többször is viccelődtünk a szelfikkel, azaz a mobileszközzel készült önarcképekkel kapcsolatban. A szelfi azonban korántsem olyan tréfás, ha abból a szempontból nézzük, hogy mit fejez ki az én és a közösségi média vonatkozásában. A The Best Computer Science Schools oldalán egy nagyon tanulságos inforgrafikával ismerkedhetünk meg a közösségi média használatának a személyiségre gyakorolt hatásaival kapcsolatban. Ne reménykedjünk, nem derül ki semmi jó!

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A fő kérdés, hogy valóban nárcisztikus személyiség kialakulásához vezet-e az, ha valaki rendszeresen és sokat használja a közösségi médiát, a Facebookot, a Twittert stb. A válasz nagyjából egy egyértelmű igen. Lássuk, milyen adatok, információk szólnak emellett!

Mi köze a nárcizmusnak a nárciszhoz?

A nárcisztikus személyiségzavar Narcissus vagy görögösen Narkisszosz görög mitológiai alakról kapta a nevét. Narkisszosz Képhiszosz folyamisten és Leiriopé boiótiai nimfa fia volt. Születésekor Teiresziasz azt jósolta neki , hogy csak akkor érheti meg az öregkort, ha nem ismeri meg saját magát...

Narkisszosz szép volt, sok nimfa beleszeretett, ő viszont mindet elutasította, így Ekhót is. Egyikük azonban nem törődött bele kikosarazásába, így panaszt tett a bosszúállás istennőjének, Nemeszisznek, aki meg is hallgatta és teljesítette a kívánságot.

Narkisszosz vadászat közben egy folyó partjára ért, és mivel inni akart, belenézett a folyótükörbe. Ekkor megpillantotta önmagát és azon nyomban magába szeretett. Egész nap ott maradt és hasztalan próbálta magához ölelni tükörképét. Így ugyanazt a kínt élte át, amit a nimfák, amikor nem kaphatták meg. Reggelre Narkisszosz helyén az odasiető nimfák már csak néhány sárga szirmú virágot, nárciszt találtak.

Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, hogy valóban nárcisztikussághoz vezet-e a facebookozás, nem árt tudnunk, mi is az a nárcizmus. Aki nárcisztikus személyiségzavarban szenved, állandóan saját magával van elfoglalva, illetve azzal, hogy milyennek tűnik fel a személye mások szemében. A nárcisztikus személy állandóan hiúsága kielégítését, valamint saját fizikai és intellektuális tulajdonságainak csodálatát várja másoktól.

Mik a nárcisztikus személyiség jelei? – Az egyoldalú figyelem: a nárcisztikus személy csak arra figyel, hogy elutasítson, tagadjon, ignoráljon, kisebbítsen, azaz hogy a másik ember ügyeit érdektelennek, irrelevánsnak minősíthesse. A nárcisztikus személy belefeledkezik saját magába: általában önzőn viselkedik, és még ha nagylelkűnek is tűnik, csak a saját ügyei iránt érzékeny. Törvényfölöttiség: úgy érzi, hogy a törvények, a szabályok rá nem vonatkoznak, hogy ő ezek fölött áll. A nárcisztikus személy képtelen elviselni a kritikát: míg a saját személyét fölértékeli, a legapróbb negatív kritika képes pillanatok alatt lelohasztani kedélyállapotát. Hárítja a felelősséget: hajlamos másokat hibáztatni a negatív történések, a rossz dolgok miatt. Hamar bedühödik: hirtelen dühbe gurul, ha kritikát kap, illetve ha valaki megpróbál neki utasítást vagy tanácsot adni.

Benczúr Gyula (1844–1920): Narcissus
(Forrás: Wikimedia Commons)

A kaliforniai állami egyetem kutatásai szerint a közösségi média kiterjedt használata a következő pszichiátriai problémákhoz vezethet. Ebben a fesorolásban is előkelő helyen szerepel a nárcisztikus személyiségzavar!

1. Figyelemzavar, hiperaktivitás

2. Nárcisztikus személyiségzavar

3. Testdiszmorfiás zavar

4. Depresszió

5. Hipochondria

6. Voyeurizmus (mániás kukkolás)

7. Kényszerbetegségek

8. Skizoaffektív zavar

9. Addikció (függőség)

A Facebook nem más, mint „társas tükör”. Kutatásokból az derül ki, hogy minél többet facebookozik valaki, annál valószínűbb, hogy nárcisztikus személyiségzavar alakul ki nála. A nárcisztikus viselkedés a Facebookon abban nyilvánul meg, hogy az illető gyakran ír állapotfrissítéseket, gyakran posztol képeket – főleg saját magáról (szelfi!). Sok mottót, bonmot-t ír ki, amellyel áttételes módon szintén saját magát dicsőíti. Intő lehet, hogy egy 2012-ben válóperes ügyvédek által készített felmérés szerint 2011-ben a válások egyharmadában játszott közre valamilyen módon a Facebook.

A Twitter pedig nem más, mint „közösségi megafon”. Egy, a michigani egyetemen készült kutatás szerint minél nárcisztikusabb valakinek a személyisége, annál gyakrabban posztol a Twitteren. A fiatalok a Twittert elsősorban ismeretségi körük tágítására használják, illetve arra, hogy ötleteiket közzétegyék. Ez a gyakorlat pedig ahhoz vezet, hogy túlértékeljék saját véleményüket, túl nagy jelentőséget tulajdonítsanak neki.

Nem árt tehát óvatosan bánni a közösségi médiával!

Forrás

Selfie Syndrome – How Social Media is Making Us Narcissistic