1991 óta szeptember 30-án ünneplik a fordítók napját. A szakma megünneplését a Fordítók Nemzetközi Szövetsége (International Federation of Translators) kezdeményezte. Választásuk azért esett erre a napra, mert ez Szent Jeromos ünnepe: a katolikus és az ortodox egyházban ő a fordítók védőszentje. (Természetesen a fordítók napja nem kötődik valláshoz.)

Szent Jeromos
(Forrás: Wikimedia Commons / Pieter Coecke van Aelst (1502–1550) műhelye)

A nyolcadik...

A fordítók és a tolmácsok ősszel ünnepelnek. Legalábbis így tartják, hiszen Szent Jeromos napja a legszínesebb évszakra esik. Szent Jeromost, az ókeresztény írót pedig a régészek és a levéltárosok mellett a tolmácsok és a fordítók is védőszentjükként tartják nyilván.

A Magyarországi Fordítóirodák Egyesülete a fentiek miatt ősszel rendezi meg nívós szakmai seregszemléjét, a Fordítók és Tolmácsok Őszi Konferenciáját.

Az idén nyolcadik alkalommal megrendezett konferencia ismét izgalmas témákkal várja az érdeklődőket.

Korlátozott számban még lehetséges a regisztráció, melynek részleteiről a konferencia honlapján olvashatnak.

Szent Jeromos azzal nyerte el e megtisztelő szerepet, hogy ő volt az első, aki összeállította a ez első teljes latin Bibliát. A negyedik század végén készült fordítás Vulgata (azaz ’közhasználatú’, ’elterjedt’) néven vált ismertté. A legtöbb nyelvre ennek alapján fordították a Bibliát egészen a 20. század közepéig. (A katolikus egyházban pedig ez számított az „eredeti” szövegnek.)

Jeromos azonban nem maga fordította a szöveget, hanem leginkább a korábbi fordítások alapján dolgozott, azokat legfeljebb korrigálta. Éppen ezért kissé paradox, hogy éppen ő vált a fordítók védőszentjévé, és az ő napja lett a fordítók napja.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az ünnep magyar vonatkozása, hogy Szent Jeromos Stridonban született. A város pontos helye nem ismert (a gótok 379-ben megsemmisítették), de a kutatók valahol Dalmácia és Pannónia határára teszik. Kis „szerencsével” Szent Jeromos szülőhelye a mai Magyarország területére esett.