-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Az állatok és az emberek számára a rák igen fenyegető betegség. Nem így van ez a növényeknél: ők is lehetnek rákosak, de számukra nem annyira súlyos állapot ez.
Azt tudjuk, hogy az emberek és az állatok is lehetnek rákosak. De lehet tumora egy fának vagy egy virágnak? – Ezt a kérdést a Popular Science-nek tették föl, a válasz pedig számunkra is érdekes, úgyhogy összefoglaljuk röviden.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Arról már írtunk, hogy hogyan alakul ki a rák. Az emberi szerveket alkotó sejtek genetikai állománya „meghibásodik” véletlenszerűen végbemenő mutációk révén. A meghibásodás természetes folyamat, és időről időre megtörténik. Addig nem is okoznak ezek a meghibásodott sejtek működési zavart, amíg a szervezet javító mechanizmusai újra és újra kiszűrik ezeket. Amikor azonban túl sok lesz a meghibásodás, a sejtek elkezdenek osztódni, és a hibás sejtek egyre többen és többen lesznek. Az ilyen kóros sejtszaporulatokat nevezzük tumoroknak.
A növényi szervezet sejtjeiben ugyanezek a folyamatok lejátszódnak, így a növényekben is kialakulhatnak tumorok. A növényi „rák” azonban néhány lényeges sajátosságában különbözik az állatokétól. A növények esetében a rák valamilyen fertőzés eredménye; ez minden esetben baktériumokhoz, gombákhoz, vírusokhoz vagy férgekhez köthető. Tölgyeken például rendszeresen látni tumorokat, amelyek lárvák lakóhelyéül szolgálnak.
(Forrás: Wikimedia Commons / Nkansahrexford / CC BY 4.0)
A növények számára azonban korántsem annyira veszélyes a rák kialakulása, mint az állatok esetében. Egy növényi tumor például nem képez áttéteket. A növényi sejtek ugyanis a sejtfaluknak köszönhetően sokkal helyhez kötöttebbek, mint az állati sejtek. Így akár kórosan is növekedhet egy tumor az egyik helyen, az egész növény életműködéseit ez sokkal kevésbé befolyásolja – képzeljünk el például egy bogot egy mamutfenyőn.
Az is fontos különbség, hogy a növényeknek nincsenek olyan értelemben „létfenntartó szerveik”, mint az állatoknak. Egy agytumor vagy a hasnyálmirigyrák nagyon súlyos állapot az embernek, a növények esetében azonban nem tudunk ilyen szerveket kijelölni, ugyanis bárhol is legyen a tumor, biztosan van még hasonló funkciójú rész a növényen.
Forrás