-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Nehéz kitalálni, mi köze van a kóros sejtszaporulatnak ahhoz a bizonyos ízeltlábúhoz. Olvasónk kérdése nyomán utánajártunk a „rák” betegségelnevezés etimológiájának.
Katalin nevű olvasónktól kaptuk a következő érdekes kérdést:
A magyar „rák” szó két értelmének van közük egymáshoz? Az angolban például két külön szó van a betegségre és az állatra. A magyarban véletlen az egybeesés?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az egybeesés nem véletlen! A kóros sejtszaporodással járó rákbetegség az ízeltlábú állatról kapta a nevét. Persze nem a magyarban, hanem görög nyelven; a görög elnevezést magától Hippokratésztől eredeztetik, aki többféle ráktípust is leírt. (Egyébként nem ő volt az első, már i.e. 3000-ből Egyiptomból is vannak adatok a rákbetegségről.) Hippokratész a jóindulatú tumorokat (daganatokat) onkosz-nak nevezte Az onkosz tő található meg az onkológia kifejezésben is: ez a daganatos megbetegedésekkel foglalkozó orvostudományi ág. , ami ’duzzanat’-ot jelent. A rosszindulatú tumorokat pedig a karcinosz szóval jelölte, ami görögül ’rák’-ot jelent. A névválasztás oka állítólag az volt, hogy a rosszindulatú daganat alakja hasonlított az állat felépítéséhez: egy központi részből különböző irányokba tartó nyúlványok nőnek ki, mint a rák testéből a lábai.
A karcinoszból származik a karcinóma elnevezés, amely az orvosi szaknyelvben ma is használatos bizonyos típusú rosszindulatú daganatokra. A karcinosz elnevezést Celsus római orvos fordította latinra az 1. században, így vált bevetté a cancer elnevezés, amely az angol nyelvből lehet ismerős.
Érdekes még, hogy a különböző nyelvek hogyan nevezik a betegséget. Az angolban a megbetegedés neve a latinból származik (cancer), az állatra azonban más szót használnak: crab vagy crayfish; előbbi a képünkön is látható alakú állatokat jelöli (ezekről nevezhette el Hippokratész a betegséget), az utóbbi a hosszúkás testű rákokat jelöli. A németben – akárcsak a magyarban – ugyanaz a szóalak használatos a betegségre és az állatra: der Krebs. A franciában az állat écrevisse (f), míg a betegség cancer (m). Az olaszban régen a granchio mind az állatra, mind pedig a betegségre is használatos volt, ma már ezt a szót inkább csak az állatra használják. A betegséget a canchero-val jelölik. Érdekes azonban, hogy a cancro jelentheti az állatot és a betegséget is.
A magyar rák a latin cancer tükörfordítása. Egyébként a rák szláv eredetű szó, bár az pontosan nem határozható meg, hogy melyik szláv nyelvből került át a magyarba. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára által idézett szláv nyelvű szóalakok mindegyike jelöli mind az állatot, mind pedig a betegséget.