-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Akiknek 10 éves korukban rosszabbak a jegyeik, valószínűbb, hogy felnőtt korukban demenciában fognak szenvedni.
Egy az Alzheimer-kórral foglalkozó nemzetközi konferencián, az Alzheimer’s Association International Conference-en sok olyan kutatás eredményeit mutatták be az előadók, amelyek azt mutatják, hogy az Alzheimer-kór, illetve a demencia (szellemi leépülés) kialakulásában a genetikai tényezők mellett nagyon nagy szerepet játszanak az életmódbeli faktorok is. Egy érdekes eredmény például, hogy azok a diákok, akiknek a legrosszabbak az osztályzataik, felnőttként nagyobb valószínűséggel szenvednek demenciában. A konferencia eredményeiről a The Telegraph számolt be.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A gyerekek 10 éves korukban szerzett iskolai érdemjegyei előrejelezhetik, hogy milyen a valószínűsége annak, hogy később demensek legyenek. Ha valaki az általános iskolában rosszul tanul, bukdácsol, valószínűbb, hogy idős korában demenciában fog szenvedni, mint ha valaki jól tanul. A svéd kutatás eredményei szerint az sem mindegy, milyen munkát végzünk: ha a napi feladataink nem tartogatnak szellemi kihívásokat, akkor valószínűbb, hogy Alzheimer-kórosak leszünk. Tehát a megfelelő iskolázottság és a szellemileg stimuláló munka egyaránt számít abban, hogy elbutulunk-e, és ha igen, akkor mikor.
Ha valaki fiatal korában sokat (naponta több órát) tévézik, nem mozog eleget, nem él aktív életet, szintén nagyobb veszélynek van kitéve az Alzheimer-kórral kapcsolatban. Az elmagányosodás is rizikófaktor: a társas kapcsolatok tehát szintén fontosak a demencia megelőzésében. „Az életmódunkon soha nincs elég korán, és soha nincs túl késő változtatni” – mondja ezzel kapcsolatosan Dr. Heather Snyder, egy brit Alzheiemr-szakértő. A kutatások pedig azt mutatják, hogy érdemes már fiatal korban olyan életmódbeli szokásokat választani, amelyek csökkentik az Alzheimer-kór kockázatát.
Az idézett kutatást a svédországi Karolinska Institute munkatársai végezték. Több mint 7500 65 év fölötti ember életét követték végig mintegy 20 éven át. A résztvevők 10 éves kori iskolai teljesítményét is ellenőrizték. Azt találták, hogy akik teljesítményük alapján az osztály alsó ötödében voltak, 21 százalékkal nagyobb valószínűséggel lettek demensek idős korukban. Azoknál pedig, akik szellemi kihívást jelentő állásokban dolgoztak, 39 százalékkal csökkent a demencia kialakulásának a veszélye.
Egy másik, független vizsgálat, amelyet a University of California kutatói végeztek, hasonló eredményeket mutatott. Ők azt találták, hogy aki túl sok tévét néz, és keveset mozog fiatal felnőttként, az dupla eséllyel lesz Alzheimer-kóros idős korában. Ebbe a vizsgálatba 3200 18 és 30 év közötti fiatalt vontak be. Azok, akik naponta több mint 4 órát töltöttek a tévé előtt, és heti 150 percnél kevesebbet mozogtak, 2,4-szer nagyobb valószínűséggel lettek demensek, mint a többiek.
A Harvard University kutatásában 8300 65 év fölötti embert vizsgáltak. Ebből pedig az derült ki, hogy a legmagányosabb emberek szenvednek a leginkább kognitív hanyatlástól.
Forrás