@Fejes László (nyest.hu): "terjeszted ezt az áltudományos maszlagot, hogy van a szónak egy igazi jelentése"

Értem. Tehát az, hogy az én véleményem szerint egy szónak mi a jelentése, vagy én hogy használom és hogy hallottam eddig mindenkitől, akitől hallottam, az csak egy áltudományos maszlag. Oké, bevallom, nem néztem meg a szótárakat. De hát azt csak tudom, hogy számomra két szó jelentése között mi a különbség, nem?

Más kérdés, ha egyszer egy szaknyelvben (ami eleve részben önkényes) valamit neveznek valahogy, akkor annak a szónak bizonyára van egy konkrét jelentése, mert ha nem így lenne, akkor lehetne akármit is mondani helyette.

@Sultanus Constantinus: „ Az utóbbi összefüggésben soha senkitől nem hallottam az "áttétel"-t használni...” Hát, pedig a szótárak elég következetesen ezt írják...

@Sultanus Constantinus: „Amúgy meg az olvasók véleményére csak azért vagytok kíváncsiak, hogy utána be tudjatok szólni nekik, hogy ti úgyis jobban tudjátok mindenkinél?”

Szó sincs arról, hogy mindenkinél jobban tudnánk. De az tény, hogy a nyelv olyan, ahogy használják. Te, mint törzsolvasó, ezt tudhatnád. Ennek ellenére itt terjeszted ezt az áltudományos maszlagot, hogy van a szónak egy igazi jelentése, csak hát a nyelvhasználók ezt nem tudják.Mi más fegyverünk marad ilyenkor az irónián kívül?

@Fejes László (nyest.hu): Amúgy meg az olvasók véleményére csak azért vagytok kíváncsiak, hogy utána be tudjatok szólni nekik, hogy ti úgyis jobban tudjátok mindenkinél?

@Fejes László (nyest.hu): "Csak éppen a beszélőket kellene meggyőzni arról, hogy következetesen használják!"

Pontosan. Áttétele lehet egy ügynek, egy tárgynak vagy valaminek egyik helyről a másikra. Áttétje pedig a daganatnak van. Az utóbbi összefüggésben soha senkitől nem hallottam az "áttétel"-t használni...

@Sultanus Constantinus: „Az más kérdés, hogy össze-vissza használják.”

Ó igen. Mint tudjuk, a nyelv egy idea, mely valahol a magasságokban lebeg. A beszélők pedig többé vagy kevésbé részesülnek abből az ideából.

„ahol viszont úgy néz ki, megállja a helyét az elképzelésem”

Hogyne állná meg! Csak éppen a beszélőket kellene meggyőzni arról, hogy következetesen használják!

Szerintem az áttétel nem a szerkezet neve, hanem a fordulatszámok közötti arányszám. A szerkezet neve meghajtás, ezen belül lánckerék, lánc, váltó, stb.

@helci: Nem biztos, hogy amit írtam, az minden hasonló összetételre igaz, én kifejezetten az áttét / áttétel párosra gondoltam, ahol viszont úgy néz ki, megállja a helyét az elképzelésem.

A szerkezetet az általa megvalósított cselekvés után nevezik "áttétel"-nek, mivel más alapján nem is lehetne elnevezni (nincs konkrét eredménye, ami kézzel fogható dolog lenne).

A ~tételből: a feltétel obskúrusan absztrakt, lehet viszont fegyvernek letétele, szerződésnek viszont kitétele, ami sokkal inkább 'dolog', mint a 'kitevés', mint cselekvés .

Lehet benne valami, a főzeléken is feltét van, a bankban betét. Viszont aki tétlen, az a cselekvést nélkülözi ...

Én másképp közelíteném meg a kérdést. Szerintem az "áttét" magát a dolgot jelöli (legyen is akármi az), az "áttétel" pedig a cselekvést vagy történést (amit én igei névszónak hívok). Az más kérdés, hogy össze-vissza használják.

Azt képezelem, az áttétel a korábbi, eredeti forma, és azért rövidülhetett 'metasztázis' jelentésben áttét-re, mert úgy kevésbé tűnik hangsúlyosnak az aktor. Áttétele van a meghajtásnak (az elmozduló fogaskerék az áttevő aktor), de csak amolyan elharapott 'áttét', implikált aktor nélküli, 'áttevődés' amikor daganatos sejtek más lokációban való felbukkanásáról beszél az orvos.