A hallássérültek beszédmegértését és beszédtanulását az eddig ismert módszereknél hatékonyabban elősegítő összetett rendszert fejleszt a Debreceni Egyetem Fül- Orr- Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinikája a Miskolci Egyetemmel együttműködve - közölte Sziklai István, a projekt szakmai vezetője csütörtökön Debrecenben. Az Alap- és alkalmazott kutatások hallássérültek internetes beszédfejlesztésére és az előrehaladás objektív mérésére című pályázattal 481,2 millió forint európai uniós támogatást nyertek el a projekt megvalósítói – mondta az egyetemi tanár. A hallássérültek és a siketek nemcsak rosszul vagy egyáltalán nem értik a beszédet, hanem rosszul is beszélnek. A rosszul értés csökkenthető, ha a beszédet markánsabban segíti a látás. Ugyanez érvényes a beszéd minőségének javítására, mivel a helyes beszédet és a hallottat a látás segítségével össze lehet hasonlítani, és folyamatosan korrigálni – magyarázta a professzor a projekt nyitórendezvényén. A projekt két, együtt is alkalmazható eljárást kínál a beszéd vizualizációjára – tette hozzá.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Czap László egyetemi docens, a projekt kitalálója a részletekről elmondta: a Debreceni Egyetemen kidolgozott audiovizuális transzkóder a hang vizualizálására szolgál, míg a Miskolci Egyetemen kifejlesztett úgynevezett beszélő fej, azaz az artikulációt megjelenítő háromdimenziós fejmodell képezi az alapját a most induló fejlesztéseknek. Az új technológia komplex oktatási rendszerbe foglalja a beszédfolyamat audio-vizuális megjelenítését, valamint a beszéd hangképeinek és artikulációjának vizuális megjelenítését. A tervezett modell azáltal, hogy a szavak helyes artikulációját is megmutatja, lényegesen hatékonyabb a jelenleg alkalmazott rendszereknél – sorolta Czap László.

A kifejleszteni kívánt technológia részben nyelvfüggetlen, részben könnyen adaptálható idegen nyelvekre. A rendszer terjesztése az interneten történik, szabad hozzáférésű alkalmazásban – fűzte hozzá. Sziklai István a kutatás elméleti alapjáról elmondta: az agyban az akusztikus és vizuális modalitás optimális összekapcsolódása teszi lehetővé a legjobb beszédérthetőséget. A hallássérültek esetében minél erősebb az akusztikus jel torzulása, annál inkább támaszkodnak a vizuális jelre. Várakozásaik szerint ez akkor is teljesül, ha a vizuális jel nem a beszélő képe, hanem a hang vizuális átirata. Ennek igazolása az agyi plaszticitás bizonyításának egy újabb jelentős állomása lenne – tájékoztatott a professzor. A projektben három debreceni és öt miskolci kutatócsoport vesz részt.