Kétszáz évvel ezelőtt azoknak, akik nem látták a betűket, mindenképpen egy másik, látó és a betűket ismerő ember segítségét kellett igénybe venniük ahhoz, hogy megtudják, mi van leírva egy papírra. Jó 150 évvel ezelőtt következett be a fordulat. Mint a nyest korábban beszámolt róla, az 1844-es párizsi világkiállításon mutatták be a világnak a máig használt Braille-írást. A legutóbbi időkig csak ezzel, a papírból kidomborodó pontkombinációkból álló Braille-ábécével, nyomtatott szövegeket tudták a vakok elolvasni – az ujjaikkal. Ám az ilyen kiadású művek száma eltörpül a hagyományosan nyomtatott könyveké mellett.

Olvasás – ujjal
(Forrás: Wikimedia Commons / אריה ה. / CC BY 2.0)

A másik lehetőség arra, hogy például irodalmi műveket élvezhessenek a vakok, a hangoskönyvek hallgatása. Verseket, regényeket, drámákat – ha csekély számban is – már a bakelitlemezek és magnókazetták korában is lehetett kapni ilyen feldolgozásban. Napjainkban pedig számos felnőtteknek és gyerekeknek szóló történet kapható CD-n, gyakran neves színészek tolmácsolásában. Számos hangoskönyv az internetről is letölthető. A hangoskönyvek nem csak a vakok körében népszerűek – autóvezetés közben sokan hallgatnak ilyeneket. A gyerekek szülő nélküli lefoglalására is népszerűek a mesés vagy gyermekdalos kiadványok.

Bár a sokszor ingyenesen letölthető hangoskönyvek kétségtelenül szélesítették a vakok számára hozzáférhető irodalmi művek palettáját, ezek mégsem használhatók információkeresésre. Ma már a felolvasóprogramoknak és beszédszintetizátoroknak köszönhetően lehetővé vált, hogy digitális formában meglévő írott szöveget is meg tudjanak hallgatni azok, akik nem látnak. Az Óbudai Egyetem pedig több mint egy évtizede ingyenesen biztosítja tanfolyami keretek között az érzékszervi sérültek informatikai oktatását és ECDL vizsgáztatását.

Géphangtenger

A program gépigénye

Operációs rendszer:
Windows 7, XP vagy Vista
Memória: min. 256 MB
Processzor: min. 10 GHz
Szabad hely a merevlemezen: 50 MB
Programfájlok mérete: 13,7 MB

Több felolvasóprogram is kapható a piacon,  mint például a Windows Eyes vagy a JAWS for Windows. Emellett ingyenes szoftverek is vannak. Korábban a nyest.hu már írt egy, a Linuxhoz kifejlesztett ingyenes magyar felolvasóprogramról. Mi most egy a Windowshoz kifejlesztett, vakoknak és gyengén látóknak írt nyílt forráskódú programot próbáltuk ki, a NonVisual Desktop Access (NVDA) ’nem képi számítógépes hozzáférés’ nevű szoftvert, melyet a vak.lap.hu szoftverajánlójában mint ingyenes képernyőolvasót ajánlottak. A telepítés után géphang ettől a pillanattól kezdve felolvasta azt a néhány szót, aminek a közelében az egérkurzor állt. Maga a géphang férfihangra emlékeztet, de nem nevezhető kellemesnek, és mintha állandóan visszhangzana is.

Egerek – csak bezavarnak
(Forrás: Wikimedia Commons / emirjp / GNU-FDL 1.2)

Arra nagyon hamar rájöttünk, hogy az egér csak zavarja az embert, ha felolvasóprogramot használ: minden apró mozdulatra újabb és újabb helyen indul be az olvasóprogram. Ha esetleg egy másik ablakba kerülünk, akkor értelemszerűen ott indult el a felolvasás. Így célszerűbb csak a billentyűzettel dolgozni. A jobb és bal nyilak betűnként való haladást tesznek lehetővé, míg a fel-le nyilakat nyomva az egész sort felolvassa a program. Ekkor még nem kapcsoltuk le a képernyőt, de már az egér használatát mellőztük. Miután elfogadtuk a használati feltételeket, újabb ablak jelent meg. Ez továbbra is angol nyelven arról tájékoztatott, hogy a program speciális billentyűkombinációkkal működik, melyhez egy úgynevezett NVDA gombot kell kijelölni. Ezt és néhány másik billentyűt egyszerre lenyomva lehet majd a programnak parancsokat adni. Erre azért van szükség, mert a vakok nem tudnak legördülő menükből egy egérgombbal parancsokat kiadni a programnak, hanem billentyűkombinációkkal dolgoznak. Például ha azt szeretnénk, hogy a gép folyamatosan olvassa fel az oldalt, az NVDA gombot és a lefelé nyilat kell egyszerre megnyomni. Vagy az NVDA és az F12 együttes megnyomására bemondja a program az aktuális időpontot. Mi NVDA billentyűnek a felajánlott Insert és CapsLock billentyűk közül ez utóbbit választottuk. Ennek ellenére az Insert gombot a program futása alatt nem lehetett hagyományos módon használni. Miután a program elvileg már működött, kikapcsoltuk a képernyőt.

Amint a program rákerült a gépre, angol nyelven beszélt. Ekkor be kellett állítani, hogy az NVDA speciális billentyűkombinációihoz melyik funkcióbillentyűt kelljen lenyomni. Az alapbeállítás az Insert gomb, de választható a CapsLock is. Mi ez utóbbit választottuk, de ennek ellenére az Insert gombot a program futása alatt nem lehetett hagyományos módon használni.

Kikapcsolt képernyővel nem sikerült rájönnünk, hogy hol kell beállítani a nyelvet – és ez bekapcsolt képernyővel sem ment könnyen. Végül az NVDA magyar nyelvű honlapján találtunk egy linket, mely a magyar használati útmutatóra mutatott. Ebből kiderült, hogy hogyan lehet magyar nyelvűvé varázsolni a programot. Ám ekkor nagy csalódás ért minket: bár a feliratok magyar nyelvűek lettek, a géphang továbbra is angolul olvasta fel a magyar szöveget, ami így szinte teljesen érthetetlen volt. Például a mind a két szövegrészt körülbelül [májndö ket]-nek olvasta fel, ami leginkább angolul tűnt értelmesnek: a mind the cat ’vigyázz a macskára!’ mondatra emlékeztetett. Ilyen formában ember legyen a talpán, akinek sikerül kihámozni a hangtengerből, hogy mi is lehet a képernyőn.

Vigyázz a macskára!
(Forrás: Wikimedia Commons / The Wifechaser)

Végül kiderítettük, hogy az ingyenes NVDA-hoz már kapható magyar beszédhangprogram is, mely 23 ezer forintért vásárolható meg. A program egy női hangra emlékeztető mesterséges hangon beszél, mely nem csak magyarul, hanem számos más nyelven is „tud”. Ez a hang sokkal kellemesebb, mint az NVDA-ba beépített felolvasóprogramé, sokkal tisztábban is beszél, nem visszhangzik. A program által generált magyar beszédhangból egy néhány másodperces minta ingyenesen meg is hallgatható. Ezzel felszerelve az NVDA valószínűleg sokkal jobban használható, mint az eredeti hanggal. Ám mivel a programnak nincs ingyenes változata, kipróbálására nem volt lehetőségünk.

Az NVDA futása jelentősen lelassította a többi alkalmazást a gépen. Amikor pedig le akartuk törölni az programcsomagban lévő uninstall programmal, ez nem sikerült, mert a billentyűzet működése leállt. Végül más módszerrel kellett letörölni a fájlokat.

Hagyományos és digitális könyvtárak

De mit tehetnek azok a vakok, akiknek nincs otthon számítógépük vagy internetes hozzáférésük? Irány a könyvtár! A vakok számára tán még fontosabbak a könyvtárak, mint a látóknak, hisz Braille-írásos könyvekhez is leginkább speciális könyvtárakban lehet hozzájutni, és a közkönyvtárakban még a kisebb falvakban is gyakran van számítógép és internet. Több könyvtárnak van már akadálymentes honlapja is. A Könyvtári Figyelő cikke pedig részletesen foglalkozik a vakok számára biztosított könyvtári szolgáltatásokkal.

Akadálymentes honlap

A Vakok Digitális Könyvtárát csak látássérültek használhatják, így magát az adatbázist nem tekinthettük meg. A nyilvános tartalomjegyzékből azonban kiderült, hogy viszonylag kevés mű szerepel a listán. Meglehetősen sok magyar verseskötet mellett például Mikszáth, Móricz és Kosztolányi néhány műve érhető el, de Wass Albert egy regénye és novellái is letölthetők. Külföldi szerzők közül főként a kötelező olvasmányok találhatók meg a könyvtárban.

Sokkal nagyobb az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) vakok számára készített adatbázisa, a vmek, ahonnan ingyenesen 197 könyv tölthető le hangoskönyv formában. Emellett a Világhalló program segítségével 758 mű fel is olvastatható a könyvtár adatbázisából. A gépi hangon felolvasott szövegből itt egy mintát is meghallgathatunk. A könyvtár oldala akadálymentes, így felolvasóprogrammal jól kezelhető.

Akadályhegyek

Kísérletünk során arról is meggyőződhettünk, hogy a számítógépes programok széles körében alkalmazott ablakos megjelenítés és a képekkel tűzdelt szövegek a vakok számára szinte használhatatlanok. Az ilyen oldalakon ugyanis a felolvasóprogramokkal nem nagyon lehet boldogulni, hisz a grafikus állományok nem olvashatók el. Legkönnyebben az „akadálymentesített” honlapokat lehet felolvasóprogrammal lavírozni. Az akadálymentes honlapokon a dizájn gyakorlatilag nem jut szerephez, a logikus rendbe rendezett tartalom annál inkább. A képek, ábrák ugyanis gondot okoznak a felolvasóprogramoknak. A gyengén látók csak erősen felnagyítva tudják elolvasni az oldalakat és csak akkor, ha azok megfelelően kontrasztosak és jól felnagyíthatók. Tehát az akadálymentes honlapok általában fehér alapon fekete betűket használnak. Részletesebb akadálymentesítési ajánlásokat a Paramédia oldalán kapnak a honlapfejlesztők.

Megnéztünk néhány hangoskönyvekkel foglalkozó oldalt is – ám egyiknek sem volt vakok számára készült változata, holott ők képezik az ilyen oldalak egyik célcsoportját. Bár az elektronikus ügyintézés egyre inkább terjed, az ilyen honlapok sem járnak élen az akadálymentesítésben: az Ügyfélkapun nem sikerült akadálymentes változatot találnunk, és a népszámlálási kérdőívet sem lehetett képernyőolvasóval olvasni.

A vakvezető kutya nem segít egy honlapon
(Forrás: Wikimedia Commons / Honza Groh / CC BY-SA 3.0)

Arra biztatjuk olvasóinkat, hogy az 1969 óta világszerte október 15-én ünnepelt fehér bot napja alkalmából helyezkedjenek egy időre nem látó társaink pozíciójába: töltsék le a képernyőolvasó programot és kapcsolják ki a monitort. Aki még közelebbről szeretné megtapasztalni, milyen a fények nélküli világban élni, az pedig látogasson el az új helyszínen, a budapesti Millenáris Parkban augusztusban megnyitott Láthatatlan Kiállításra. Életre szóló élmény lesz.