Csütörtökön az Informatika a Társadalomért Egyesület és az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szervezésében tartottak konferenciát Balatonfüreden, ahol a szaktárcán kívül a kormány több tagja is előadást tartott. A rendezvényen kiderült, hogy november végére elkészül a kormány új infokommunikációs stratégiája, jövő év januárjától pedig jelentős változások kezdődnek a közigazgatás informatikai rendszerében. Szerdán elfogadta a kormány az adatvagyon védelméről szóló előterjesztést, így állami adatokat nem kezelhetnek magáncégek által üzemeltetett informatikai rendszerekben. A nemzetgazdasági miniszter szerint lesznek újabb források is az Új Széchenyi Terv és az EKOP és az ÁROP operatív programok összehangolásával. Rövidesen megalakul a KIFÜ, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség.

Varga Mihály, a miniszterelnökséget vezető államtitkár vitaindítóként egy elemzést adott a jelenlegi gazdaságpolitikai helyzetről, és az informatikáról úgy vélekedett, hogy azt egy fontos termelő iparágnak tekintik, s ezért a támogatott ágazatok között lesz Magyarországon.

Fellegi Tamás miniszter (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – NFM) előadása sok érdekes információval szolgált a jelenlévőknek. Három téma foglalkoztatja jelenleg leginkább az infokommunikációval foglalkozó kormányzati vezetőket: a különadó rendszere és hatásai, az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) és az informatikai stratégia megalkotása.

Az IT café is hírt adott a néhány hete megjelent Digitális Magyarország – 2010-2014 vitairatról, amely Fellegi szerint még nem a végleges stratégia, várhatóan november végére fog összeállni a programot és forrásokat is megjelenítő informatikai stratégia, s innentől ez lesz a kormány lépéseit a ciklus végéig meghatározó tényleges menetrend. Jelenleg a szakmai vélemények összegzése folyik, és a megfelelő források programokhoz történő hozzárendelése (célok és források összehangolása) is megtörténik néhány héten belül. Az Új Széchenyi Tervet, melyet harmonizálnak az infokommunikációs stratégiával, jövő év januárjában szeretné a kormány elindítani, s ez is nyilvános stratégia lesz, sok-sok IKT-elemmel körítve.

A miniszter a konferencián azt is elárulta, hogy a stratégiaalkotással késésben vannak, mert egész más helyzettel szembesültek, mint amire előzetesen számítottak. Sokáig tartott a futó programok vizsgálata, beleértve az uniós nagyprojekteket is. Több hónap kellett ahhoz, hogy átnézzék és eldöntsék, melyek a folytatható fejlesztések, hogyan lehet eredményesen megvalósítani a már elkezdett programokban a projektcélokat, milyen irányokat tud támogatni a mostani kormány.

A digitális megújulás időszaka a stratégia elfogadása után jöhet, ez a szolgáltatási infrastruktúra oldalán lesz érzékelhető. Átfogó, strukturális közigazgatási reformot fognak elindítani rövidesen, amihez kapcsolódik majd egy közigazgatási informatikai program is, itt két minisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) és az NFM fogja összehangolni az elképzeléseket. Konszolidálni akarják a teljes közigazgatási informatikát, beleértve a szervezeteket, a hálózatokat és az alkalmazásokat is.

Adatvagyon, széles sáv, meg a resztli

Szerdán elfogadta a kormány a nemzeti adatvagyon védelméről szóló előterjesztést, és e szerint állami adatok nem kerülhetnek magáncégek által üzemeltetett informatikai rendszerekbe, első körben ezt az elvet fogja a tárca érvényesíteni. Hamarosan elindítják a nagyprojektek közül a 112-es egységes európai segélykérő hívószám és a GSM-R közlekedési irányítást segítő fejlesztések megvalósítását is.

Hosszabb távon a cél a széles sáv és a mobilitás fejlesztése. Itt több koncepció és előterjesztés is van a kormány asztalán, de konkrét döntés még nincs. A kérdésről nagy vita van a szakemberek között, de a kormányon belül is. Az még abszolút nem világos,  hogy a széles sávú mobilrendszerek, a mobilinternet kaphat-e prioritást, a válaszra itt még várnunk kell.

Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár előadásában az Európai Unió Digital Agenda terveiből indult ki a magyarországi célok megfogalmazásánál. Rövid távon a tagországok kivezetése a válságból a legfontosabb feladat, hosszabb távú cél pedig a munkahelyteremtés lesz. Az EU le van maradva az iparági globális versenyben, ezért az uniós törekvések a versenyhátrány csökkentését célozzák meg. Legfontosabb, hogy 2013-ra a tagállamokban el kell érni a száz százalékos lefedettséget a széles sávú internet vonatkozásában, és ez hazánknak is nagy kihívást jelent.

A következő fél évben Magyarország adja az EU-elnökséget. Itt két területre kell kiemelten koncentrálnunk: egyrészt az Európai Hálózati- és Információbiztonsági Ügynökséggel (ENISA) kapcsolatos feladatok kerülnek terítékre, illetve a spektrumpolitika kérdésköre a másik aktualitás: a rádiófrekvenciák felszabadításával a gyorsabb vezeték nélküli szolgáltatások megvalósításához kell infrastruktúrát biztosítani Európa országainak.

Már tapasztaltuk az elmúlt hetekben, hogy konvergencia lesz a média és a hírközlés között Magyarországon, ehhez alakították ki a kormányzati struktúrát is. Talán ennél fontosabb az október végén kiadott vitairatnak az a része, mely koncepciójában kapcsolódik a kormányprogramhoz és az Új Széchenyi Tervhez is, ez pedig a digitális írástudatlanság csökkentése egymillió fővel 2014-ig, illetve az e-ügyintézést használók számának megduplázása a mostani kormányzati ciklus végéig. Az infokommunikációs államtitkár kiemelte még a feladatok közül az e-Health rendszereket és az e-TAJ  vagy az állampolgári kártya bevezetését. Már egyeztették az elképzeléseket más tárcákkal is, például az egészségügyi államtitkársággal az egészségügyi kártya bevezetéséről.

A vállalkozások számára jó hír lehet, hogy az EKOP és ÁROP operatív programokból lesz fejlesztésre fordítható pénz (53 milliárd + 19 milliárd forint ).

Két főszereplője lesz a kormányzati informatikai tervek megvalósításának: az állami tulajdonú Kopint-Datorg Zrt., illetve egy új szervezet, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ).

Desszert extra

A konferencián Hende Csaba honvédelmi miniszter 200 millió forint  tervezett költségvetési kiadást jelentett be jövő évre kíberbiztonsági célokra.