-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A magyar és a szomszédos országok többségi nyelveinek eddig megjelent és elkészülőben levő kétnyelvű szótárairól, valamint az ehhez a szótártípushoz kapcsolódó speciális lexikográfiai-nyelvpolitikai problémákról esett szó a Nyelvtudományi Intézetben rendezett konferencián.
November 23-án került sor az MTA Nyelvtudományi Bizottságának Szótári Munkabizottsága által tizedik alkalommal megrendezett Szótárnapra, melynek helyszíne ezúttal a Nyelvtudományi Intézet Benczúr utcai épülete volt. A konferenciát Fábián Zsuzsanna, a Szótári Munkabizottság elnöke és Ittzés Nóra, a Nyelvtudományi Intézet Szótári Osztályának vezetője, a Szótári Munkabizottság titkára vezették le.
Az idei Kiváló magyar szótár díjakat Kiefer Ferenc akadémikus adta át. A díj célja – ahogy Fábián Zsuzsanna fogalmazott – a vásárlók orientálása az igényesebb szótárak felé. Ennek szellemében idén az első díjat az Erdélyi magyar szótörténeti tár XIV., befejező kötete (és egyben az teljes sorozat) kapta, a munkacsoport nevében Fazakas Emese főszerkesztő vette át. A második díjat Jakab László Magyar–finn szótára nyerte el,a harmadik díjat pedig Magay Tamás vehette át az eredetileg Országh László által szerkesztett Angol–magyar szótár új, online adatbázissal és e-szótárral bővített kiadásáért.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A Szótárnaphoz kapcsolódó tematikus konferencián a magyar és a szomszédos országok többségi nyelveinek eddig megjelent és elkészülőben levő kétnyelvű szótárairól, valamint az ehhez a szótártípushoz kapcsolódó speciális lexikográfiai-nyelvpolitikai problémákról esett szó. A határon túli magyar nyelvváltozatok speciális helyzetéből adódó nehézség, hogy bizonyos szakterületek szavaira nincs az adott nyelvközösség által használt pontos magyar megfelelő, vagy ha van, az sok esetben eltér a magyarországi köznyelvben használttól. Ennek oka, hogy a köz- és felsőoktatás és ezzel együtt a tankönyvek hosszú ideig csak a többségi nyelven voltak elérhetők, a helyi szakmai közösségek pedig nem érintkeztek a magyarországiakkal. A rendszerváltás után azonban hirtelen óriási lett az igény magyar nyelvű tankönyvekre és kétnyelvű (szak)szótárakra, a kapkodó hiánypótlás és a nem megfelelő szaknyelvi kompetencia azonban sok esetben szakszerűtlen fordításokat, lektorálatlan tankönyveket, tükörfordítással, mesterséges szóalkotással és átvételekkel kialakított, nem egységes hibrid szaknyelvet eredményezett.
Ennek a problémának a megoldási lehetőségeiről és a magyar–román (szak)lexikográfia jelen helyzetéről beszélt előadásában Fazakas Emese, aki példákon keresztül is szemléltette a magyarítási módokat a közvetlen átvételtől (faktúra ’számla’, buletin ’személyi igazolvány’) a tükörfordításon át (küldőpapír ’beutaló’, egyetem előtti oktatás ’közoktatás’) a szemantikai kölcsönzésig (meditáció ’magánóra’, kollégium ’gimnázium’).
A szlovák–magyar kétnyelvű szótárírás korábbi és jelenlegi helyzetéről tartott előadást Misad Katalin, aki kiemelte, hogy a 2008-as szlovák közoktatási reform nem járt együtt megfelelő színvonalú szótárak kiadásával, így gyakorlatilag még mindig a nyolcvanas évek elavult szótárait használják az oktatásban.
A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat munkájáról és a határon túli magyar nyelvváltozatok online szótáráról beszélt Benő Attila, a kolozsvári Szabó T. Attila Nyelvi Intézet munkatársa. A kutatóhálózatot a határon túli kutatások összehangolásának szükségessége és a regionális nyelvváltozatok már említett közös sajátosságai hívták életre, és hét, határon túli régió vesz részt benne. A példamondatokat tartalmazó, sokféle szempont szerint kereshető szótárat is egyszerre nyolc országban szerkesztik, minden címszónál rögzítve az eltérő regionális jelentéseket és stílus- vagy regiszterbeli különbözőségeket.
A muravidéki szótárírás történetéről, a korábban megjelent magyar–vend és magyar–szlovén szótárakról, valamint az idén elkezdett és 2018-ban befejezni tervezett, szlovén-magyar közös projektként készülő elektronikus szótárról beszélt Lukácsné Bajzek Mária (ELTE BTK, Szlavisztikai Intézet).
A magyar–horvát és horvát–magyar szótárakról adott történeti áttekintést Kristina Katalinić, a Zágrábi Egyetem Magyar Tanszékének munkatársa. Megtudhattuk, hogy mindmáig a legfontosabb (forrás)munka ezen a téren Hadrovics Lászlónak az 1957-ben megjelent Szerbhorvát–magyar szótára, valamint ennek egy évvel később megjelent magyar–szerbhorvát párja. Ezek a szótárak képezik az alapját a kilencvenes évek óta megjelent horvát–magyar és magyar–horvát szótáraknak, köztük a Hadrovics‒Nyomárkay-féle Horvát–magyar szótárnak, vagy a 2013-ban kiadott Mađarsko-hrvatski rječniknek (melynek horvát–magyar párja Prodán Ágnes és Barics Ernő szerkesztésében készül).
A szerb–magyar szótárírás történetéről szólva Urkom Aleksander (ELTE BTK, Szlavisztikai Intézet) szintén megemlítette a Hadrovics-féle Szerbhorvát–magyar és Magyar–szerbhorvát szótárt mint máig legfontosabb lexikográfiai forrásokat, rámutatva, hogy az 1997-ben kiadott első (Hadrovics és Nyomárkay által szerkesztett) Szerb-magyar kisszótár érdemei sem annyira a szóanyag felfrissítésében, mint inkább nyelvpolitikai jelentőségében keresendők. Ugyanakkor példákon keresztül arra is rámutatott, miként hagyományozódnak szótárról szótárra eredetileg hibás megoldások is (nem létező/elavult jelentések, hibás jelentésstruktúra).
Bárány Erzsébet, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatója az ukrán-magyar lexikográfia legfontosabb elődjével, a Csopei László által írt, 1883-as Rutén–magyar szótárral kapcsolatban megemlítette, hogy a mű nyelvpolitikai szempontból is jelentős az előszavában megfogalmazott állítás révén, miszerint a rutén önálló nyelv, és nem az orosz egyik dialektusa. Mint megtudtuk, a hatvanas években megjelent, mára elavult ukrán–magyar és magyar–ukrán szótárak után a kétezres években végre megjelentek a nyelvtanulók, illetve a kárpátaljai magyar felsőoktatásban tanulók és oktatók számára nélkülözhetetlen korszerű szótárak, mint az Udvari István szerkesztette hatkötetes Ukrán-magyar szótári adatbázis és az ebből készült kétkötetes szótár, valamint az idén Ungváron megjelent Ukrán–magyar kisszótár. Végül Gazdag Vilmos (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Főiskola, Hodinka Antal Kutatóintézet) révén átfogó képet kaphattunk az ukrán-magyar szakszótárak sokféleségéről.
A konferencia előadásai Fábián Zsuzsanna ígérete szerint (szótári recenziók kíséretében) megjelennek majd a Lexikográfiai füzetek következő kötetében.