Az általunk már korábban megismertetett tehetséggondozó szakkollégium, az Erasmus Kollégium szokásos pénteki műhelyszemináriumára szeretettel várja az érdeklődőket. A szemináriumon egy vagy két 25-30 perces előadást hallgathatnak meg a résztvevők; az előadásokat opponensi vélemény, illetve vita követi. A szemináriumokon a közönség igen változatos szakterületekről érkezik, így az előadóval szemben alapkövetelmény, hogy mondandóját közérthető, befogadható módon adja elő.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A következő szemináriumra 2012. november 9-én, pénteken 17:30-kor kerül sor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának I. épületében (Budapest, Múzeum krt. 4., I. épület, 2. emelet, 208-as terem). Az előadó Pajor Sándor lesz, a Kollégium másodéves diákja, az ELTE indológia szakos hallgatója.

A Tolvajok könyve, avagy variációk egy dharmára  című előadás középpontjában az úgynevezett Tolvajok könyve (steyaśāstra) áll, amely azért különösen érdekes, mert habár egyes ókori és a középkori indiai szerzők utalásai alapján úgy fest, hogy a könyv valaha létezett, azonban egyetlen kézirat sem került elő ilyen címmel... Vajon valóban létezett ilyen mű, vagy asteyaśāstra csupán a tolvajokat érintő irodalomra vonatkozó gyűjtőfogalom? Nagyjából miről szólhatott a könyv, ha létezett?

Az előadó elsősorban azt fogja vizsgálni, hogy a tolvajok kasztjának milyen előírásokat és szabályokat kellett követniük, vagyis, hogy miben állt a „tolvajok dharmája” (cauryadharma) az ókori és a középkori Indiában. Ehhez egy többszörösen túlterhelt terminusnak, a dharmának a lehetséges jelentéseit fogja bemutatni néhány neves indológus munkáira alapozva. A dharma ugyanis lehet „törvény”, „szabály”, „erény”, „vallásosság”, „kötelesség” és így tovább.

A dharma terminus magyarázata után az előadó a tolvaj kasztot fogja vizsgálni. Mennyiben állítható szembe a tolvajok dharmája más kasztba tartozókéval? Egy, vagy több dharmáról kell-e tehát beszélnünk? Ennek érdekessége, hogy bár az ind kasztrendszer több tolvaj-kasztot is ismer, a dharmás tolvajokat, avagy a „becsületes betyárokat” megjelenítő szövegek nem ezekkel a kasztokkal példálóznak. Egy buddhista, egy jaina és két ortodox hindu szövegforrást megvizsgálva a „becsületes betyár” toposzának körvonalazására is kísérletet tesz az előadó. A „becsületes betyár” a többi tolvajjal szemben egy erkölcsi előírást követ, amely előírást több különböző szöveg is körvonalaz.