Az általunk már korábban megismertetett tehetséggondozó szakkollégium, az Erasmus Kollégium szokásos pénteki műhelyszemináriumára szeretettel várja az érdeklődőket. A szemináriumon két 25-30 perces előadást hallgathatnak meg a résztvevők; az előadásokat opponensi vélemény, illetve vita követi. A szemináriumokon a közönség igen változatos szakterületekről érkezik, így az előadóval szemben alapkövetelmény, hogy mondandóját közérthető, befogadható módon adja elő.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A következő szemináriumra 2014. április 4-én, pénteken 17:30-as kezdettel kerül sor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának I. épületében (Budapest, Múzeum krt. 4., I. épület, 2. emelet, 221-es terem). Az egyik előadó dr. Markovich Réka jogász lesz, az ELTE másodéves PhD-hallgatója logikából. A másik előadó pedig Ilyefalvi Emese az ELTE elsőéves néprajz szakos PhD-hallgatója. Mindketten az Erasmus Kollégium diákjai.

Markovich Réka Fagyi, pénz, logika és törvény  című előadásának az absztraktja a következő:

 Eme absztrakt írásakor 6633 magyar jogszabály van hatályban. Jogászként gyakran tapasztalom, hogy az emberek úgy képzelik, ez bizony mind a fejünkben van. Nos, nincs. Ez nem az én személyes korlátaimból fakad: különösebb aggodalom nélkül merem állítani, hogy nincs olyan ember, aki valamennyit tudná (akárcsak a létezésükről egyenként tudna). Így aligha elvárható, hogy egy esetleges ellentmondást megtaláljunk. Ehhez gép kell. Doktori kutatásomban azzal foglalkozom, hogy milyen logikai rendszert kell felépítenünk ahhoz, hogy a jogszabályok tartalma a lehető legpontosabban leképezhető legyen formulákra, ezáltal lehetővé téve azok szoftverrel történő logikai elemzését, akár a logikai ellentmondások kimutatását. Azt szeretném megmutatni az előadásban, hogy egészen apró részeredményekhez (elemi logikai összefüggések kimutatásához) is milyen nehézségekkel kell számolnunk, s azt, miért gondolom ennek ellenére ezt végrehajtandó feladatnak.

Forrás: Wikimedia Commons / Smallbones / CC CC0 1.0

Ilyefalvi Emese pedig a Magyar nyelvű ráolvasások történeti forrásokban címmel tart előadást, amely a következőkről fog szólni:

Előadásomban egyrészt a 19. század előtti magyar nyelvű ráolvasások szövegkiadása során felmerült textológiai problémákat és kérdéseket foglalom össze. A prezentáció második felében pedig a szöveggyűjtemény korpusza alapján próbálom megmutatni e szöveghagyomány néhány aspektusát, főként a használók személyére és a ráolvasás technikáira fókuszálva: kik, mikor, hogyan és miért éltek a ráolvasás eszközével a 15. század végétől a 19. század közepéig?

A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak!