Roland nevű olvasónk egy bibliai hely értelmezésével kereste meg a Nyestet, kik azok a „lélekben szegények”. Komoly a feladat, hiszen ezeknek a szavaknak a magyarázatával, megértésével régóta foglalkozik nagyon sok ember. A kérdés csak részben nyelvészeti, nagyobb részt filológiai, filozófiai, teológiai. Tehát cikkünk elolvasása előtt, közben vagy után feltétlenül kérdezze meg teológusát, plébánosát, lelkipásztorát, imámját vagy rabbiját is.

Listák

A katolikus egyház tanításának egy részét számozott listákban adja tovább. Ez azért fontos, mert ha pontosan tudjuk, hogy valamiből mennyi van, azzal csökkenthető annak az esélye, hogy tévtanok, eretnekségek terjedjenek el: nem lehet észrevétlenül kihagyni vagy betoldani elemeket. Isteni személy például három van (atya, fiú, szentlélek), szentség hét (ha máshonnan nem, az erősködéskor használt az hétszentség! kifejezésből ezt is mindenki tudja), parancsolat tíz, boldogság pedig nyolc.

A bibliai helyek megadásának standard módja: a könyv rövidítése (Mt. = Máté evangéliuma, Lk. = Lukácsé), majd a fejezet és a vers száma vesszővel elválasztva. A vers itt tulajdonképpen sort jelent.

A nyolc boldogságot Krisztus sorolja fel a hegyi beszédnek nevezett tanításában, amit Máté evangéliumának 5–7. fejezete tartalmaz. A Szent István Társulat-féle katolikus fordításban így szól az első tagja a listának: „Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa” (Mt. 5,3).

Gazdagok a szegények

Olvasónk kérdése a lélekben szegények kifejezésre vonatkozik. Valóban nem könnyen érthető: Krisztusról tudjuk, hogy az anyagi gazdagságot nem tartja sokra, na de azt gondolhatnánk, hogy lélekben gazdagnak lenni azt jelenti, hogy valaki mély érzelmű, figyelmes, kedves, becsületes, jólelkű stb., ezek pedig jó tulajdonságok, nem?

Ma már a netnek számtalan pontján megtaláljuk az Ó- és az Újszövetség teljes szövegét, számtalan változatban, sok-sok nyelven. A görög eredetiből van például a korai unciális betűs írásképet tükröző, de van a mai szokásoknak megfelelő ékezetes szöveg is, szavankénti fordítással, angolul vagy magyarul, és sok más nyelven. Sok helyen megtalálhatjuk tehát a görög szöveget, ami így szól: μακάριοι οἱ πτωχοὶ τῷ πνεύματι [makarioj hoj ptók^hoj tó pnewmati]. A μακάριος [makariosz] jelentése ’boldog, szerencsés, gazdag’, itt a többes száma szerepel. A πτωχός [ptók^hosz] viszont ’koldus, nincstelen, szegény’, ennek is a többes számát találjuk a szövegben. A πνεῦμα [pnewma] több mindent jelenthet: ’fúvás, szél’, akár átvitt értelemben is: ’fing’, azonban magasztosabban: ’életerő, szufla, lélek’, sőt a magyarul hehezetnek nevezett írásjelnek is ez a neve. (Ezt látjuk például a οἱ határozott névelő második betűjén is, ez jelzi, hogy a szó [h]-val kezdődik.)

Tehát az alapállítás önellentmondónak látszik: gazdagok vagy boldogok vagy szerencsések a szegények vagy koldusok vagy nincstelenek. Hatásos retorikai fogás ilyesmit állítani, mert mindenki figyelni kezd, hogy ez meg hogyan lehet.

Ki üdvözül?

Egy másik helyen egy gazdag ember kérdezi Krisztustól, mit tegyen, hogy üdvözüljön. Megbeszélik, hogy ő alapvetően jó ember, mindenkivel rendes, a törvényeket betartja, de még egy dolgot kell tennie: minden vagyonától meg kell szabadulnia. Ez már nehezére esik emberünknek: igen elszomorodik, mire Krisztus megjegyzi, „nehéz a gazdagnak,” még a tevének is könnyebb átbújnia a tű fokán (Lk. 18,18–27). Itt egyértelműen az anyagi gazdagságról van szó.

Ha valaki szegény, akkor rászorul a többiekre, rászorul Krisztus segítségére is. Aki gazdag, annak nincs szüksége másokra, hiszen saját anyagi vagy szellemi hatalmával sok mindent el tud intézni magának. Így aztán nem folyamodik az Isten kegyelméért, nem is kapja azt meg.

Aki gazdag, az függ a vagyonától, vigyáznia kell rá, gondoskodnia kell róla. Aki szegény, annak nincs ilyen gondja. Aki lélekben gazdag, sok jóbarátja, sok szerette van, az tőlük függ. Hasonlóan zavarba ejtő kijelentései Krisztusnak ezek: „Aki apját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám, aki fiát vagy lányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám” (Mt. 10,37); „Aki nevemért elhagyja otthonát, testvéreit, nővéreit, apját, anyját, feleségét, gyermekeit vagy a földjét, százannyit kap, s az örök élet lesz az öröksége” (Mt. 19,29); sőt „Ha valaki követni akar, de nem gyűlöli apját, anyját, feleségét, gyermekeit, fivéreit és nővéreit, sőt még saját magát is, nem lehet a tanítványom” (Lk. 14,26). Tehát aki Krisztust akarná követni, annak teljesen fel kell adnia magát, nem csak vagyonától, de szeretteitől is függetlenednie kell. Azaz lélekben is szegénnyé kell válnia.

Mint a gyerekek

Egy másik értelmezés az, hogy az a boldog, aki ugyan anyagilag lehet akár gazdag is, de lelkében olyan marad, mint a szegény ember. Magyar hangtani érdekesség: a mennyország ejtése a helyesírással és a szó első elemének egyéb helyzetekben előforduló ejtésével szemben [menyország], nem [mennyország]. Ez arra az esetre rímel, ahol Krisztus a gyerekeket hozza fel követendő példának: „Hagyjátok csak a gyermekeket, ne akadályozzátok meg őket, hadd jöjjenek hozzám, hisz ilyeneké a mennyek országa!” (Mt. 19,14). Tanítványai ugyanis – komoly feladatot ellátó komoly emberek lévén – el akarják tőle zavarni a gyerekeket. A gyerekek lelkét még nem rontotta meg a világ, nyitottak másokra, nincsenek előítéleteik. Ebben kellene a felnőtteknek hasonlítaniuk rájuk.

Értelmező fordítások

A főbb magyar fordítások (a katolikusok: Káldi-Neovulgáta, Szent István Társulat és a protestánsok: Károli, Magyar Bibliatársulat) igen hasonlóan, vagy ’lélekben szegények’-nek, vagy ’lelki szegények’-nek fordítja a görög szöveget. Más nyelvű fordítások azonban pontosabb értelmezéseket nyújtanak, talán ezekkel jutunk a legmesszebb.

Egy spanyol fordító ezt adja: «Afortunados» los que reconocen su necesidad espiritual ’szerencsés, aki felismeri lelki szükségleteit’, egy másik ezt: bienaventurados los que eligen ser pobres ’boldogok, akik azt választják, hogy szegények legyenek’.

A több nyelvű fordítást tartalmazó Biblica portugál szövege szerint: Felizes os que, no seu espírito, são como pobres ’boldogok azok, akik a lelkükben olyanok, mint a szegények’, a francia így szól: Heureux ceux qui se reconnaissent spirituellement pauvre ’szerencsések, akik felismerik, hogy lelkileg szegények’. A német még konkrétabb: Glücklich sind, die erkennen, wie arm sie vor Gott sind ’szerencsések, akik felismerik, hogy az Isten előtt milyen szegények’. Az olasz verzió egészen frappáns: Beati gli umili ’boldogok a szerények/alázatosak’.

Láthatjuk tehát, hogy ezúttal az eredeti görög szöveg nem visz minket közelebb az értelmezéshez, a magyar fordítások azt hűen tükrözik, ezért nem tudunk meg belőle többet. Más nyelvek modern fordításai azonban értelmezik az eredetit, amivel egyrészt megkönnyítik az olvasó dolgát, másrészt viszont elkötelezik magukat egy adott értelmezés mellett. Hogy az olvasónak mit jelent, azt úgyis saját maga fogja eldönteni.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése Az összes hozzászólás megjelenítése