-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Két dudás nem fér el egy csárdában, de két góré elfér a magyar szókincsben. De vajon honnan érkeztek, van-e egymáshoz közük?
A vártnál is nagyobb érdeklődést váltott ki a górcsőről szóló cikkünk: olvasóink a gór melléknév eredete után a gór ige eredetére is kíváncsiak voltak, így ezt is megírtuk. Olvasóink tudásszomja azonban olthatatlan: egyikük arra kíváncsi, hogy a (kukorica)góré melyik górhoz kapcsolódik, másikuk a ’főnök’ jelentésű góré ehhez való viszonyáról is kifejti véleményét:
Na és a szleng "góré" kifejezés mint főnök? (Egyszerűen szeretem a frappánsan illeszkedő szleng kifejezéseket..)
Azt hiszem, a kukorica góré és a főnök góré közös vonása ugyanaz, mint a gór(é)csőé. Mindegyik minden irányban mozgat valamit, valakit. A kukorica góré a levegőt, a főnök góré embereket, a mikroszkóp a nagyító cső belső lencsetávolságait, és magának a csőnek a helyzetét illeszti a vizsgálni kívánt tárgyhoz.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Kezdjük a ’főnök’ jelentésűvel, mert az egyszerűbb! A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a góré cigány (romani) eredetű, 1920-ban bukkan fel először. A magyarországi cigányból csak szókapcsolatokra, belőle képzett szavakra hoz példát: gór kinyeromi ’gazdasszony’, kherehkigori ’házbirtokos’, khángérokogóri ’egyházgazda’, bigorehkoj ’gazdátlan’. A lengyelországi (goro) és az angliai (gairo, geero, gueri) cigányból azonban önálló használatárin is hoz példát, itt ’paraszt, parasztgazda; a ház ura; (nem cigány) férfi, ember’ jelentésben fordul elő. A magyar szó a cigány vocativusi (megszólító esetű) alakjának átvétele. (Egyes nyelvekben más alakban kell használni a szót, amikor valakit megszólítunk, mint amikor az illetőt megnevezzük: például a híres Et tu, mi fili, Brute? ’Te is, fiam, Brutus?’ mondatban a Brutus név vocativusban, azaz megszólító esetben áll, ezért Brute.)
Nem ilyen egyszerű a (kukorica)góré esete. Olvasónk szerint a góré a levegőt mozgatja. Nos, a góré kukoricához kapcsolódó jelentése ’csöves kukorica tárolására használt lécfalú építmény’ – kétségtelen, hogy a lécfalat átjárhatja a levegő, de olyasmiről szó sincs, hogy azt mozgatná. A TESz. szerint a nyelvemlékekben a következő jelentésekben fordul elő még: ’magasan elhelyezett, őrhelyül szolgáló kis építmény; csőszkunyhó’, ’könnyű kerti építmény’, ’bozótos rejtekhely’, ’kupac’. Ezek közül az őrhely lehet a legkorábbi jelentés (legkorábban, 1565-ben is ebben a jelentésben bukkan fel), ezt helynévi adatok is valószínűsítik. (A TESz. szerint az utóbbi két jelentés fejlődése tisztázatlan – ugyanakkor számunkra úgy tűnik, hogy a bozótbeli rejtekhelyről, akárcsak egy őrtoronyból, jól meg lehet figyelni egy területet; másfelől a kunyhók gyakran kupacformájúak.)
Sajnos azonban a 16. századnál korábbra nem tudjuk visszakövetni a szó eredetét. A ТЕSz. szerint voltak próbálkozások, hogy a kóró szóval hozzák kapcsolatba, illetve próbálták magyarázni kaukázusi és szláv nyelvekből is, de ezek nem voltak meggyőzőek.