-
Sándorné Szatmári: @mederi: 11 Kiegészítem a korábbi, mederi néven írt megjegyzésemet.. Ami a cikkben is kife...2025. 06. 05, 13:16 Falánk igék
-
nasspolya: @ganajtúrós bukta: www.reddit.com/r/linguisticshumor/s/BuJhBlK4t82025. 06. 01, 01:06 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Korábban számos valóban értelmetlen bejegyzések és viták fóruma is volt helyenk...2025. 05. 18, 16:36 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: A viták az új cikkek hiánya és a vitaképes kommentelők elmaradása miat...2025. 05. 14, 10:56 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 43 Remélem, hogy a 43. hozzászólást már nem törlitek (.. ezt is mentet...2025. 05. 14, 08:39 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Kitalálja a lakók gondolatait az a lakás, melyet japán kutatók fejlesztettek ki.
Agyhullámokkal irányítható berendezésekkel felszerelt kísérleti lakást mutattak be japán kutatók, akik szerint a különleges rendszer a jövőben segítheti a mozgássérültek és az idősek ideális otthonának megteremtését. A lakásban elhelyezett készülékeket egy fejen hordható szerkezettel lehet irányítani, amely a viselő agyműködését, többek között a vérkeringést és az elektromos impulzusokat figyeli. Az agyműködés változásait leíró adatokat a headset drótnélküli hálózaton keresztül továbbítja egy számítógépes programnak, amely dekódolja a felhasználó szándékait, majd eljuttatja azokat a különböző elektronikus készülékeknek – írta az Aszahi Simbun japán napilap.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A fejlesztők szerint a rendszer jelenleg 70-80 százalékos pontossággal ismeri fel a felhasználók szándékait. Ugyanakkor egyelőre jelentős, hat és fél másodperces időkülönbség van a gondolatok megfogalmazódása és azok számítógépes feldolgozása között.
A japán belügy- és távközlési minisztérium által indított, több kutatóintézet és telekommunikációs cég által támogatott projektre 2015-ig 2,4 milliárd jent (hozzávetőleg 6,5 milliárd forintnyi összeget) különítettek el. A vállalkozás célja, hogy 2020-ra teljesen működőképes rendszert fejlesszenek ki.