A gondolatolvasás az emberiség igen régi vágya. Az, hogy az agy szavak vagy mozdulatok nélkül legyen képes cselekvésre, még ma is boszorkányságnak tűnik, pedig egyre többen kutatják, mindez hogyan lenne lehetséges.

Agyműtét. Így csinálták 1947-ben
(Forrás: MAFIRT, Kovács Géza )

Van, akit mindez hadászati szempontból érdekel, mást az orvosi eredmények hajtják előre. A legfrissebb, a discovery.com-on olvasható amerikai kutatás célja az epilepsziások és a művégtagokkal élők agyának vizsgálata volt – elsősorban azért, hogy megtalálják az epilepszia gócpontját.

A kísérlet elektródák beültetésével történt. Az elektródák használata szintén bevett orvosi módszer, ám igen körülményes és veszélyes, mivel a parányi eszközöket az agy sejtjeibe kell ültetetni – azaz az agyat nemcsak kívülről kell feltárni, hanem bele is kell nyúlni. (Létezik az elektródákat „kalapként” a fejre illesztő megoldás is, ez azonban nem elég pontos.)

A Utahi Egyetem tudósai a szokásosnál jóval apróbb elektródákat fejlesztettek ki, amelyeket elég volt az agy külsejére „ültetni”, hogy hatékonyan működjenek. Az eljárást eddig mindössze néhány epilepsziás betegen alkalmazták, akiket betegségük enyhítése érdekében mindenképpen megműtöttek volna, így az elektródák beültetése nem járt felesleges operációval.

Arra, hogy a már említett elektródák mennyire aprócskák is voltak, az első műtét sikertelensége a bizonyíték: a tudósok ugyanis 16-ot ültettetek be belőlük, egymástól 1 milliméternyi távolságra. Az eszközök által keltett jelek azonban zavarták egymást, így a kutatók nem kaptak értékelhető eredményt.

A második (és a többi) beteg esetében megnövelték a távolságot: ezúttal 32 diódát helyeztek az agyba, egymástól 2 milliméternyire. Ez a távolság már elegendőnek bizonyult a kéz- és karmozdulatok vizsgálatához. A páciensek ugyanis mindössze gondolataik erejével (hogy pl. a jobb vagy bal karjukat akarták megmozdítani) mozgatni tudták a számítógép-képernyőn látható kurzort.

Az eljárás, ha további sikeres kísérletekkel folytatódik, nemcsak az epilepszia kezelését forradalmasíthatja, hanem a fizikailag vagy mentálisan lebénult betegek számára is egy új élet reményét, új kommunikációs eszközt jelenthet. A gondolattal vezérelt kerekesszéket legalábbis már feltalálták.