@LvT: > ezer köszönet ezért a szép, szakszerû magyarázatért.

@okeyo: > A kérdést legfőképp azért teszem fel, mert, ha jól tudom, történész és nyelvész körökben vita folyik arról, hogy a magyarokkal a Kárpát-medencébe települő kabarok egy része követte-e a zsidó vallást, tudott-e héberül, vagy sem.

A kazár elit a VIII. sz. utolsó negyedében vette fel a zsidó vallást. A kabarok a IX. sz. utolsó negyedében csatlakoztak a magyarokhoz. Ez száz év. Számítsuk a magyar elitnél a keresztyénség felvételét (mint terminus ante quem) az 1000. esztendővel. Az analóg kérdés tehát, hogy 1100-ban a magyarok mekkora része ismerte a vallása liturgiai nyelvét, azaz a latint oly annyira, hogy letelepedésének a helyét ilyen nyelven nevezi el, nem pedig az anyanyelvén (pl. tör. <Tuzla> ’sós hely; sótelep, sóbánya’)?

A korai településnevek jellemzően személyek neveit viselik a nomadizáló szokásnak megfelelően, minthogy fix helye nem volt a településnek, az nem a környezethez kötődött (mert az az áttelepüléssel változott), hanem a vezérhez (elöljáróhoz). Ezért ezek nem környezetleíró nevek. Ha már környezetleíró névvel van dolgunk, azok már megtelepedett népesség másodlagos településeit, vagy átnevezéseit jelzik.

De ez utóbbi időben a kabarokról már nem tételezhető fel a héber nyelv használata akkor sem, ha a csatlakozáskor egy részük használta. A keresztyén környezetben nehezen hihető, hogy alig száz éves zsidóságuk olyan megtartó erőt képviselt volna, hogy még ennyit vagy többet kitartson.

A névadó Malach tehát minden bizonnyal nem egy héber (vagy arab) közszó, hanem személynév. Az etimológiai háttere ennek sok minden lehet, pl. keresztyén névként Malachiás próféta görög közvetítésű neve, vagy valamely altaji szó, ha már a kabarok szóba kerültek, vö. pl. klasszikus mongol <malağai> ’sapka’, <maliğ> ’széles, húsos arcú, pufók’, <mallağ> ’állattenyésztő, pásztorkodó’, oszmántörök <malak> ’fiatal bivaly’, mizsertatár <malay> ’gyerek, fiatal állat’, csuvas <маллах> /mallaχ/ ’elülső (oldali)’.

> Ezzel kapcsolatos kérdésem az: mi volt, mi lehetett Salamon kertjének jegye? Én az ú.n. Dávid-csillagra gyanakszom...

Nem tudom, mi volt Salamon kertjének a jegye. De szerintem ez érdektelen is. Határjelként, fajegyként mindig is róttak tulajdonjeleket a fákra, s minthogy a pentagram vagy a hexagram könnyen róható, anélkül fordulnak elő szerte a világban olyan alakú tulajdonjegyek (tamgák), amelyekbe ezeket lehet belelátni, hogy ott zsidókat kellene keresni.

De ha éppen a XIII. sz. közepén zsidók is lettek volna a szóban forgó tulajdonjegyek gazdái,

nemigen lehet őket összekapcsolni a három és fél évszázaddal korábban betelepült kabarokkal, akik max. száz évig voltak a honfoglalás előtt zsidók (ha egyáltalán), de már azóta masszív keresztyén környezetben beolvadtak. Még az anyanyelvüket is feladták az írásos korig.

Azonban megkerestem az eredeti szöveget [*]: „vbi sunt metae in arboribus, et in quibusdam est sculptus hortus Salamonis, in metam”. Ezt lefordítva ezt kapjuk: „ahol a fákon határjelek vannak, és némelyeken [értsd némely fákon] Salamon kertje van kifaragva határjelként”. Tehát szó sincs a Salamon kertjének jeléről, maga Salamon kertje van oda vésve. Ennek értelmezéséhez talán vö. Vita Sancti Wingualoei (IX. sz.): „Hortus Salomonis conclusus et signatus, atque omnium perhenniter plenus pomorum”, azaz ’Salamon körülkerített és lepecsételt, valamint mindenfajta gyümölcsfákkal egész éven át teli kertje’. Vagyis ez valami növényábrázolás lehetett keretben.

[*] www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/fejer/33f4/33fa/34d0/34d4?fn=document-f

> Ennek a bizonyos héber szónak a hangzását […] a korabeli oklevélírók, hogyan adták volna vissza, miként fejezték volna ki latin írásjelekkel?

Ez nem visz sehová. Ha megnézzük ezt a szöveget, a <ch> jelölhet a mai helyesírásunknak megfelelő /h/-t, vö. <Zach> ’Záh’, /cs/-t, vö. <Karachou> ’Karácsony’, <Chitnek> ’Csetnek’ de leginkább /c/-t, mint <Plesuch> ’Pelsőc’, <Gulnuch> ’Gölnic’, <Toplacha> ’Toplica’. Úgyhogy a <Malach> a korabeli írásmódtól akár /malac/-nak is olvasható lenne, ahogy pl. a szintén gömöri <Malachpataka> ’Malacpataka’ esetén. Ezt csak az zárja ki, hogy vannak későbbi olvasataink. A korabeli helyesírás inkább „emlékeztető” jellegű volt,semmint fonetikus.

A fontos az, hogy a <Malach>-on kívül nincs más héber (arab) etimológiájú helynév arra. Márpedig ha héber (arab) nyelvűek telepedtek volna meg ott, akik még századokig ki is tartottak e tudásuk mellett, nemcsak egyetlen ilyen nevet hagynak örökül.

@Fejes László (nyest.hu): > az illetőnek máshol is lehet ilyesféle problémája...

Az illetőnek máshol is akad ilyesféle problémája

@LvT: köszönöm a szakszerű és kimerítő magyarázatot, melynek lényegét így foglalta össze: "ha valaki a középkorban Gömörhorka környékén tudott volna héberül vagy arabul, akkor nem keveri össze az ’angyal, küldött’ jelentést a ’só’-val. Ha pedig nem tudott, akkor meg fel sem vetődik benne, hogy ezekről a nyelvekről magyarítson helyneveket."

Ha jól értetettem gondolatmenetét: Malach település névadói, mivel nem tudtak héberül vagy arabul, nem tudhatták, hogy mit jelent a malach (malah) szó.

Ha megengedi, egy kérdést feltennék önnek: mi van akkor, ha Malach település névadói tudtak héberül vagy arabul, és különbséget tettek az ’angyal, küldött’, illetve a ’só’ jelentésû héber szó között? Ennek a bizonyos héber szónak a hangzását, jelentését a korabeli oklevélírók, hogyan adták volna vissza, miként fejezték volna ki latin írásjelekkel? Megjegyzem: a szóban forgó település 13. és 14. századi adatai között - egy Malak kivételével - többnyire Malach vagy Malah névalakokkal találkozunk.

A kérdést legfőképp azért teszem fel, mert, ha jól tudom, történész és nyelvész körökben vita folyik arról, hogy a magyarokkal a Kárpát-medencébe települő kabarok egy része követte-e a zsidó vallást, tudott-e héberül, vagy sem.

Malach település nevének vizsgálata szerintem már csak ezért is figyelmet érdemel.

Ami pedig a zsidó vallást, illetve a zsidók Gömör megyei jelenlétét illeti, egy másik posztomban jeleztem: a Malach települést (villa) említő 1243-as oklevél határleírásában szerepel a következő rész: "[a határ] a Záh-nemzetség határával érintkezve jut el Somkúthoz. Felmegy a Veternyik oldalába, ahol fákon vannak a határjelek: néhányukba Salamon kertjének [hortus Salomonis] jegye van bevésve". Ezzel kapcsolatos kérdésem az: mi volt, mi lehetett Salamon kertjének jegye? Én az ú.n. Dávid-csillagra gyanakszom...

Üdvözlettel Gömörhorkáról

@LvT: Több gépen is ellenőriztük a szerkesztőségben, mindegyiken jó. Persze lehet, hogy van olyan elavult rendszer, amelyiken nem, de akkor az illetőnek máshol is lehet ilyesféle problémája...

@Fejes László (nyest.hu): > "... szétesett a /ḫ/ (h + alsó breve), amely a [x] hang szemitológiában szokásos jele.” Mármint a kommentben? Ott jól látszik.

OFF

Ez kliensfüggő dolog. Azon a konfiguráción, amelyet akkor használtam, a szövegszerkesztőben a futóékezet jól jelent meg, de a kommentablakba másolva, és elküldve már nem.

Azért írtam a megjegyzést, hogy ha más sem tartana lépést a legfrissebb oprendszerekkel és böngészőkkel, mint én, így neki is szétesik, akkor tudja, hogy mit kellene látnia.

Ha nem lehet googlizni akkor sokára de nem lesz megfejtés :)

"В рай сейчас не проехать, дорогу по весне развезло, только объездным путем, через Иерусалим."

"Тоже проблемно: там стена. Не попасть в рай."

Ничего! Мы пойдём другим путём!

(Ha valaki tudja, mi ebben a vicc, annak fizetek egy sört! Guglizni nem ér!)

@LvT: „ A posztban nálam szétesett a /ḫ/ (h + alsó breve), amely a [x] hang szemitológiában szokásos jele.” Mármint a kommentben? Ott jól látszik.

@LvT: A posztban nálam szétesett a /ḫ/ (h + alsó breve), amely a [x] hang szemitológiában szokásos jele.

@okeyo: > A héber 'malach' szónak van azonban egy másik jelentésköre is

Nem ugyanarról a szóról van szó, vö.

– héb. <מַלְאָךְ> /mal‘āk/ ’angyal’ ≠ <מַלָח> /malāḫ/ ’só’ ~ <מִלְחִי> /milḫî/ ’sós’

– ar. <مَلاَك> /malāk/ ’angyal’ ≠ <مَلْح> /malḫ/ ’só’ ~ <مَالِح> /māliḫ/ ’sós’

vagyis az ’angyal, [Isten] küldött[e]’ jelentésű szó végén /k/ hang van, a ’só(s)’ szó végén pedig /ḫ/. Az újhéberben ugyan ennek a két hangnak az aktuális ejtése egybeesik, az arabban azonban nem. Maguk a szavak a héberben sem esnek egybe, mert ott az ’angyal’ szóban egy plusz gégezárhang is van.

A nem olyan ritka arab <ألْمَالَح> /al-mālaḫ/ (m. el-Málah) helynevek valóban a ’só’ jelentéshez kötődnek. Ezt viszont összekötni a bibliai latin <Malachias> név közép-európai alakjaival, meglehetős merészség. Logikailag is képtelenség: ha valaki a középkorban Gömörhorka környékén tudott volna héberül vagy arabul, akkor nem keveri össze az ’angyal, küldött’ jelentést a ’só’-val. Ha pedig nem tudott, akkor meg fel sem vetődik benne, hogy ezekről a nyelvekről magyarítson helyneveket…

Aki ismeri a hébert az további, magyar fül számára hasonlónak tetszhető szavakat is feltalálhat: vö. héb. <מִלָה>/milāh/ ’szó’, <חֶלֶך> /melek/ ’király, uralkodó’, <מָלַק> /mālaq/ ’<áldozati állatot> megfojt’. A sémi nyelvek gazdagok torokhangokban, azonban ezek közt különbséget tesznek.

És ne feledkezzünk el a portugáliai/brazíliai Belémről és Nazaréről sem.

@doncsecz: hu.wikipedia.org/wiki/Medina_hu.wikipedia.org/wiki/Medina_ (Magyarorsz%C3%A1g)

Ez azért már elég közel van. :)

Malach - angyal vagy sós?

Gömör megye egyik településének neve: Malach (1243), ami héberül annyit jelent 'isten követe', 'hírnök', átvitt értelemben 'angyal'. Egyes kutatók szerint a település neve 'Malachias' (Malakiás) próféta nevének (feltételezett) szláv 'Malach' alakjával van kapcsolatban. A héber 'malach' szónak van azonban egy másik jelentésköre is, amely a sóval kapcsolatos: széthinteni, szétszórni, sózni, sóval ízesíteni, tisztítani, megmosni stb.

Ez egyrészt azért érdekes, mert a Gömör megyei Malach [Malah] a Sajó, azaz a Sós-folyó partán fekszik [ma a szlovákiai Gömörhorka község határrésze], másrészt pedig azért, mert Algériában is van egy El Malah nevű település, melynek régi neve Rio Salado volt, arra utalván, hogy, hogy ez is a "Sós-folyó", azaz a "Sajó" (lat.:Flumen Salsum) mellett fekszik. Érdekes egyezések, nem ?

Magyar területről hirtelen nem jut eszembe semmi. A szentek tiszteletére elnevezett helyek szokványosak mindenütt. Úgy rémlik mintha dűlőnévben láttam volna olyasmit, hogy szentföldi helyszínről nevezték volna el.