A múlt hét végén az ABC cikke nyomán a magyar sajtót is bejárta a hír, miszerint Vlagyimir Putyin a normandiai partraszállás emlékére rendezett találkozón azt mondta, hogy népszavazást tarthatnának arról, visszaállítsák-e Volgográd korábbi nevét, és nevezzék-e a várost újra Sztálingrádnak. A felvetés heves vitákat váltott ki Oroszországban, voltak, akik támogatták az ötletet, voltak, akik felháborodtak rajta. Többen úgy vélték, hogy Putyin ezzel lényegében döntését juttatta tudomásra: Oroszországban jellemző, hogy az elnök dönt, a nép pedig megszavazza – akár akarja, akár nem. Nem csoda, hogy Dmitrij Peszkov, az elnök  szóvivője sietett leszögezni, hogy Putyin mindössze egy kérdésre válaszolt, nem maga hozta fel a témát. Amikor azt kérdezték tőle, hogy tervezik-e a város korábbi nevének visszaállítását, akkor úgy válaszolt, hogy ő ebben a kérdésben nem dönthet, az ilyen döntéseknek megvan a maguk menete, a kérdésről népszavazás dönt.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A történtek számunkra azonban jó ürügyül szolgálnak ahhoz, hogy áttekintsük a város elnevezéseinek történetét és eredetüket. A jelenlegi Volgográd, illetve a korábbi Sztálingrád elnevezések összetettek, utótagjuk a град [grad], mely ’város’-t jelent, de nem oroszul, hanem az egyházi szlávban. Az egyházi szláv nyelv alapja az óbolgár, s bár a különböző területeken eltérő vonások fejlődtek ki benne a helyi nyelvek hatására, alapjában véve délszláv vonásokat mutat. A град megfelelője megvan az oroszban is город [gorod] formában, szintén ’város’ jelentésben.

Volgográd jelképe, a Haza-anyácska hív emlékmű
(Forrás: Wikimedia Commons / W0zny / CC BY-SA 3.0)

A nyugati szláv nyelvekben és az ukránban a szó megfelelői (cseh-szlovák hrad, lengyel gród [grud], ukrán град [hrad]) ma ’vár’ jelentésben használatosak. A grad elem jelenik meg Leningrád nevében is. A várost ugyan 1991-ben visszanevezték Szentpétervárra (Санкт-Петербург [szanktpetyerburg] – az eredeti elnevezés tehát tulajdonképpen német nyelvű), de a körülötte elterülő körzet továbbra is Leningrád nevét viseli. Magát a várost 1914 és 1924 között Petrográdnak (Петроград, azaz ’Pétervár’) hívták.
Nem ez az egyedüli eset Oroszországban, hogy egy város korábbi nevét visszaállították, de a körülötte elterülő körzet a kommunista elnevezést viseli. Jekatyerinburg (Екатеринбург) 1991-ben szintén visszakapta eredeti nevét, ám továbbra is a Szverdlovszki körzetben található (a város 1924 és 1991 között viselte a Szverdlovszk nevet).Ez az elem található meg Belgrád (< ’fehér vár(os)’), Csongrád (< ’fekete vár(os)’), Nógrád (< ’új város’) vagy Visegrád (< ’magas vár(os), fellegvár’) nevében. A Volgográd jelentése kb. ’volgai város, Volgaváros’, míg Sztálingrádé természetesen ’Sztálinváros’. A Sztálingrád elnevezést 1925 és 1961 között használták, azóta a Volgográd elnevezés a hivatalos (természetesen történelmi kontextusban ma is használják a Sztálingrád nevet).

Híd Caricinban, a Carica felett, 1913
(Forrás: Wikimedia Commons)

Volgográd neve 1925 előtt Caricin (Царицын, mai helyesírással Царицин) volt. Ennek jelentése kb. ’a cárnőé’, de nem azért, mert a város a cárnő városa lett volna, hanem azért, mert itt torkollik a Volgába a Carica (Царица) folyó. A царица szó jelentése ugyan ’cárnő’, de elnevezését a folyó sem az uralkodónőról kapta, hanem a tatár sarï su [szar^ö szu] ’sárga víz’ elnevezés népetimológiás módosulása. Egy másik lehetséges magyarázat, hogy a folyó eredeti neve sarïčin [szar^öcsin], azaz kb. ’sárgácska’. Ettől függetlenül a szovjet korszakban átnevezték Pionyerkára (Пионерка), azaz ’úttörőlány’-ra.

Források

Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára

az orosz és az angol Wikipédia vonatkozó cikkei