A Jelnyelvi Központ professzorával, Ritva Takkinennel nemrég beszélgettünk a finnországi siket közösségek életéről.

Kinek a nyelvhasználata tükröződjön egy szótárban, nyelvtankönyvben vagy egy tankönyvben? Ki mondja meg, mi „van” egy adott nyelvben és mi az, ami „nem használatos”? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merültek fel a finn jelnyelv és a finnországi svéd jelnyelv használatához és tanulásához készített SignWiki-alkalmazás bemutatóján a Jyväskyläi Egyetem Jelnyelvi Központjában, október 29-én.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Mindent a jelekről

A SignWiki – mint azt neve is tükrözi – a Wikipedia koncepciójára és technikai hátterére épülő online alkalmazás, amelyet izlandi szakemberek jelnyelvek komplex bemutatása céljából fejlesztettek ki. Az izlandin kívül időközben több jelnyelvre is elkészült az adaptációja, egy nemrég indult hároméves projekt keretében most éppen a finn és a finnországi svéd jelnyelvre.

A SignWiki magja a szótár, amely a szó jeléről készült videofelvételt, a szó hangzó finn, illetve svéd nyelvű fordítását, valamint kiegészítő információkat tartalmaz. Az advent szóról például megtudjuk, hogy fogalmilag az ünnepnapok körébe tartozik, a jelről pedig grammatikai tudnivalókat is találunk: egyebek mellett a jelelési térben elfoglalt helyét és a kézformát is jellemezték a készítők. A szócikket az ünnephez kapcsolódó kép illusztrálja. Nem puszta szójegyzékről van tehát szó, ami azért is fontos, mert a kiegészítő információknak köszönhetően az anyag fogalomkörök, illetve grammatikai jellemzők – például a kézforma – szerint is kereshető.

Advent
(Forrás: finsl.signwiki.org)

A gyűjteményben találhatók rejtvények is, ezek nyelvtanulók számára különösen érdekesek lehetnek, főleg a jövőben, ha a mostani gyűjtemény jelentősen kibővül majd. A rejtvények olyan képek, amelyeken a jelelés egy-egy pillanata van kimerevítve. A kézforma alapján három szóra is gyanakodhatunk, ha azonban a jelelő személyre összességében tekintünk – tehát a szájára, az arckifejezésére és a kezek pozíciójára is odafigyelünk –, kitalálhatjuk, melyik szóhoz tartozik a kép.

Nyelvpolitika mindenütt

A Finnországi Siketek Szövetsége szerint a finn jelnyelvnek 10-14000, a finnországi svéd jelnyelvnek mintegy 300 használója van. A Finnországban követett példaértékű kisebbségpolitika természetes következménye, hogy az ország kétnyelvűségét ez a projekt is tükrözi: a finn és a finnországi svéd jelnyelvre egymással párhuzamosan fejlesztik az anyagot, a szórólapok is kétnyelvűek, és természetesen a bemutatót is egyszerre tartották az érintett közösségek képviselői: Päivi Mäntylä (finn jelnyelv) és Janne Kankkonen (finnországi svéd jelnyelv), akik mindketten a Finnországi Siketek Szövetségének munkatársai. A rendezvény egyik látogatója felvetette, hogy mivel a két jelnyelvben számos „azonos jel” van, esetleg meg lehetett volna jelölni, mely elemek közösek, ez csökkentette volna a párhuzamos fejlesztést. A készítők képviselői azonban pontosítottak: nincsenek teljesen megegyező jelek, mert lehet, hogy a kézforma és a mozdulat ugyanaz, a szájmozgás azonban nem.

A SignWikihez hasonló segédeszközök nemcsak segítik, hanem bizonyos mértékben irányítják is a nyelvtanulást és a nyelvhasználatot. Erre a jelelő közösségek érzékenyek is, ezért viszonylag hosszas vitát eredményezett a szinonimák és az alakváltozatok kérdése. Esetenként – például az ’igen/valóban’ jelentésű kyllä esetében – több jel is használatos ugyanabban a jelentésben, ezek videója és leírása azonban szükségszerűen egymás alatt szerepel. Van tehát egy kiemelt jel, egy alapváltozat, az utána következőkről pedig a használónak óhatatlanul az a képzete alakul ki, hogy azok kevésbé fontosak, esetleg marginálisak. Azok a közösségek azonban, amelyek az ily módon hátra rangsorolt jelet részesítik előnyben, igazságtalannak érezhetik a szótár gyakorlatát.

Forrás: finssl.signwiki.org

Szintén nyelvpolitikai kérdés, hogyan reagálnak a készítők a felhasználók saját nyelvhasználatára. A Wikipedia elveinek megfelelően bárki tölthet fel jeleket, ezáltal is részt vállalva a fejlesztésben. A készítők azonban ellenőrzik, hogy – nem elégséges nyelvtudásból, esetleg viccből eredően – ne kerüljenek hibás anyagok a szótárba. De ki dönti el, mi hibás, mi tekinthető fals, „nem létező” jelnek? Nagy a készítők felelőssége, jól kell ismerniük a nyelvjárásokat, a szlenget, a szűkebb közösségek nyelvhasználatát, illetve szükség esetén konzultálniuk kell az érintett közösségekkel az egyes jelek használati köréről, elfogadottságáról.

Még nagyobb segítség a jövőben

A SignWiki készítői nagyban támaszkodnak egy videofelvételeket tartalmazó jelnyelvi adatbázisra, amelynek a feldolgozása, elemzése jelenleg is zajlik. Az adatbázist egyelőre csak kutatók használhatják, a jövőben azonban bizonyos mértékben összekötik majd a SignWikivel, így a használók nemcsak az egyenként bemutatott jelekkel, hanem tágabb kontextussal: autentikus példamondatokkal, példaszövegekkel is találkozhatnak a jövőben.

SignWiki
(Forrás: signwiki.org)

Köszönjük Sarah Comptonnak a cikk megírásához nyújtott segítségét.

Szabó Tamás Péter munkáját a Finn Akadémia 267880-as számú ösztöndíja támogatta.