Hildegard von Bingen (1098–1179) nem csupán rendkívül hosszú ideig élt a 12. században, de nagyon sokoldalú is volt: apátnő, természettudós, zeneszerző, költő; a német középkor egyik nagy misztikusa. Magyarul is számos műve olvasható. Személyének és tevékenységének elismeréseként XVI. Benedek 2012. október 7-én egyházdoktorrá avatta (egyházdoktorokból így is mindössze 35 van).

Hildegard von Bingen isteni kinyilatkoztatás hatására diktál írnokának – a rupertsbergi kézirat ábrázolása
(Forrás: Wikimedia Commons)

Hildegard von Bingen számos alkotása között van egy rövid írásmű, mely az alábbi címen ismeretes: Ignota Lingua per simplicem hominem Hildegardem prolata (Egy egyszerű ember, Hildegard által közreadott ismeretlen nyelv). A dokumentum, mely néhány 1200 körülről származó kódexben maradt fenn, számunkra azért érdekes, mert ez tartalmazza a Lingua Ignota (’ismeretlen nyelv’) rendelkezésünkre álló leírását.

Az ismeretlen nyelv

Amit ismerünk, az egy alig ezer szóból álló szójegyzék; főként latin, kisebb részben német megfelelőkkel. A feljegyzett szavak döntő többsége főnév, de találunk néhány melléknevet is. A listán szerepelnek az isteni és az emberi világgal (Aigonz ’isten’, Jur ’férfi’, Vanix ’nő’), betegségekkel, testi fogyatékosságokkal és az emberi testtel (Pasiz ’lepra’, Hochziz ’vak’, Ranzgia ’nyelv’), az egyházi és a világi hierarchia elemeivel kapcsolatos szavak (Kelionz ’pápa’, Ophalin ’templom’). Megtaláljuk a napok és hónapok neveit (Discula ’hétfő’, Holischa ’november’), néhány használati tárgy (Pruiuanz ’amfóra’) és növények, madarak, rovarok nevét is (Giginzibuz ’fügefa’, Balbunz ’bagoly’, Sapidus ’méh’).

Ignota Lingua per simplicem hominem Hildegardem prolata – A wiesbadeni Riesenkodex részlete

Hildegard maga számos antifónát is írt, ezek egyike vélhetőleg a Lingua Ignota elemeit is tartalmazza; olyanokat is, melyek nem szerepelnek a fenti listán:

O orzchis Ecclesia, armis divinis praecincta, et hyacinto ornata, tu es caldemia stigmatum loifolum et urbs scienciarum. O, o tu es etiam crizanta in alto sono, et es chorzta gemma.

A Lingua Ignota fenti latin nyelvű szövegben szereplő szavainak fordítását Hildegard nem adta meg – három közülük teljesen ismeretlen. Kettő esetében gyanakodhatunk csupán a listán szereplő szavakkal való kapcsolatra. Így az orzchis szó emlékeztet a glosszárium Orschibuz ’tölgy’ szavának első elemére. Tudván azt, hogy a listán megadott fák java -buz végződésű szó a Lingua Ignotában, egyesek arra következtnek, hogy a -buz elem jelentése esetleg ’fa’. Így sem jutunk azonban közelebb az orzchis szó megfejtéséhez. A másik, az antifónában szereplő szó, mely emlékeztet a glosszárium egyik szavára, a loifolum. A listán ugyanis van egy Loiffol ’nép’ jelentésű szó: egyes kutatók azt feltételezik, hogy loifolum így a Loiffol latin -um genitivusi végződéssel ellátott alakja.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A hildegardi antifóna „fordítása” tehát nagyjából így adható vissza:

Ó, isteni karok által ölelt, jácintokkal ékesített orzchis Egyház, te vagy a caldemia a loifolum sebeire s a tudományok városa. Ó, ó, te magasztos hangon crizanta és chorzta drágakő is vagy.

Hogy az antifónában szereplő, de a glosszáriumból hiányzó szavakon kívül vajon léteztek-e még más szavak is a Lingua Ignotában, volt-e (a latintól független) saját nyelvtana, vagy csak a latin mondatokba illesztett különös és egyedi szavakról van szó, szintén nem tudjuk.

Az eibingeni Szent Hildegard-apátság (Rüdesheim am Rhein)
(Forrás: Wikimedia Commons / Tiggr / CC BY-SA 3.0)

Az ismeretlen írás

Nincs nyoma annak, hogy Hildegard számos írásában akár egyszer is bátorít volna bárkit arra, hogy a Lingua Ignotát használja. Mivel a nyelvnek csak főnevei és néhány mellékneve maradt fenn, egyes kutatók úgy vélik, Hildegard nem egyetemes nyelvnek szánta a Lingua Ignotát – erre utal a nyelv elnevezése is. Ugyanerre enged következtetni egy bizonyos Wolmar nevű szerzetes fennmaradt levele is, aki – Hildegard közeli halálát sejtvén – azt gyanítja, hogy Hildegard halálával a Lingua Ignota is örökre az ismeretlenség homályába vész. ”Hol van hát a te nem hallott melódiád hangja? És a te nem hallott nyelvedé?” – írja Wolmar Hildegardnak.

A glosszáriumban szereplő szavak és az egyetlen, a Lingua Ignota szavait (?) tartalmazó antifóna alapján a kutatók arra következtetnek, hogy Hildegard a nyelvet minden bizonnyal misztikus célokkal, saját használatra tervezte és használta. Egy írásában maga Hildegard is az isteni revelációt jelöli meg munkássága – és a Lingua Ignota – végső okaként.

S hogy még érdekesebb legyen a dolog, Hildegard egy 23 betűből álló ábécét is feljegyez a nyelvhez: a Litterae Ignotae (’ismeretlen írás’) nevű betűsort.

A 23 jelből álló Littarae Ignotae
(Forrás: Wikimedia Commons)

A kódexekben fennmaradt betűsor két, ezen ábécével íródott szót is tartalmaz: a latin et ’és’, est ’van’ szavakat. Hogy mindezen túl Hildegard (vagy esetleg más) hol és mire használta a Lingua Ignotát és annak ábécéjét, jelenleg nem ismert. A mesterséges nyelvek történetével foglalkozó szakirodalomban a Lingua Ignotát több szerző is megemlíti – fenntartva a kételyt, vajon önálló és mesterséges nyelvnek tekinthető-e (további adatok hiányában ez nehezen igazolható), vagy csupán a glosszolália egy megnyilvánulásának. Alkotása így a mesterséges nyelvek történetének minden szempontból misztikus példája marad.

Felhasznált források

Drezen, E.: Historio de la mondolingvo. Tri jarcentoj da serĉado. Ekrelo, Leipzig, 1931

Eco, Umberto: La búsqueda de la lengua perfecta. Crítica, Barcelona, 1999

Két új egyházdoktort avat a pápa a közeljövőben

La „Ignota Lingua” de Hildegarda von Bingen

La Ignota Lingua e Ignotae Litterae, el alfabeto y el idioma desconocidos de Santa Hildegarda