Olvasóink gyakran azért írnak nekünk, mert mások nyelvhasználata miatt dühösek. Úgy tűnik, a magyar ember gyakran dühös a másik magyar emberre azért, mert az nem úgy ír vagy beszél, ahogy neki tetszik. Ennek okával számos esetben foglalkoztunk, lássuk inkább Krisztián levelét! Ő egy kertészeti oldalt szúrt ki magának:

Mert miről is vagy szó tulajdonképpen?

Zöldségekről és gyümölcsökről?

Vagy zöldség-gyümölcsökről? (Mik ezek...?)

Vagy gyümölcs-zöldségekről? (És ezek mik...?)

Mi az a "betevő gyümölcs-zöldség"?

Mi az a "zöldség-gyümölcs fogyasztás"?

És ugyanezzel a lendülettel beleköt egy számtalan helyen található feliratba:

Miért írják ki a boltokra is azt, hogy "zöldség-gyümölcs" (szinte mindenhol így szerepel), és miért nem azt, hogy "zöldség és gyümölcs"?

Esetleg kétszer is kiírják, egymás elá, mindkét esetben helytelenül: "Zöldség Gyümölcs" és "Zöldség - Gyümölcs". Bár itt már nem kötőjelle, hanem gondolatjellel választják el a két szót.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Krisztián felvetése azért is meglepő, mert a zöldség-gyümölcs teljesen bevett kifejezés a magyarban. Az úgynevezett mellérendelő összetételek közé tartozik. A magyar helyesírás szabályai (AkH.) szerint ezeket akkor is kötőjellel kell írni, ha mindkét tagjukon ragozzuk, pl. egyél sok zöldséget-gyümölcsöt: a 100 b) pontban olyan példák szerepelnek, mint a süt-főz, sütnek-főznek, sütött-főzött, sütni-főzni, sütés-főzés; ég-föld, eget-földet; ide-oda, idébb-odább; több-kevesebb, többet-kevesebbet; apraja-nagyja, kezét-lábát, orrán-száján, testi-lelki, írás-olvasás, oktatás-nevelés – de akkor is ha csak az utótagjukon ragozzuk, pl. egyél sok zöldség-gyümölcsöt: a 101 a) példái az édes-bús, sík-domború (lencse), rabló-pandúr, szoba-konyha, sakk-matt; piros-fehér-zöld stb. Láthatjuk, hogy ilyen esetekben a kapcsolat jelentése körülbelül ugyanaz, mintha az és – ritkábban a vagy – kötőszó állnak az elemek között.

Tej•Tejtermék, Zöldség•Gyümölcs – Lónyay (Szamuely) utca 23., 1964
(Forrás: Fortepan / Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény / CC BY-SA 3.0)

Azt persze megértjük, hogy a zöldség-gyümölcs fogyasztás írásmódot olvasónk furcsállja, hiszen a zöldségfogyasztás és a gyümölcsfogyasztás szavakat egybeírjuk. Azonban ezt az úgynevezett harmadik mozgószabály rendeli el, amely az AkH. 139 c) pontjában olvasható:

Két azonos utótagú összetétel (pl. nyomásdiagram, térfogatdiagram) különböző előtagja gyakran lép egymással mellérendelő kapcsolatba (nyomás-térfogat). Az ilyen szerkezetű minőségjelzős előtagot különírjuk az utótagtól: nyomás-térfogat diagram. Hasonlóképpen:
szövőipar, fonóipar, de: szövő-fonó ipar; ajakhang, foghang, de: ajak-fog hang; fényjáték, árnyjáték, de: fény-árny játék; rézötvözet, aranyötvözet, de: réz-arany ötvözet; továbbá: kutya-macska barátság, föld-levegő rakéta stb.

A szabályzat szótári részében pedig még a zöldség-gyümölcs kereskedés is szerepel.

Bizony, így helyes – Ráday utca 25., 1972
(Forrás: Fortepan / Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény / CC BY-SA 3.0)

De mi van az olvasónk által említett Zöldség Gyümölcs, illetve Zöldség – Gyümölcs írásmódokkal? Ezek így önmagukban természetesen nem felelnek meg a helyesírási szabályzatnak. Csakhogy ezekben az esetekben nyilván nem arról van szó, hogy ezek mondatként, szókapcsolatként szerepelnek, hanem két különálló feliratról van szó, melyeket egy gondolatjel vagy csupán némi térköz választ el egymástól.

Zöldség Gyümölcs – István út (Landler Jenő utca) - Murányi utca sarok, 1959
(Forrás: Fortepan / CC BY-SA 3.0)

Hasonló megoldásokkal számtalan más esetben is találkozunk: Fűszer Csemege, Hús Hal, Tej Tejtermék, Rövidáru Lakástextil.