Tánc- és jógabemutatóval, kiállítással és ételbemutatóval is várja az érdeklődőket az Indiai napok elnevezésű rendezvény Budapesten, a Fővám téri Vásárcsarnokban csütörtöktől szombatig.

A „sok kultúrájú” India egy kis szelete mutatkozik be a háromnapos eseményen – mondta Gauri Sankar Gupta, India magyarországi nagykövete köszöntő beszédében Budapesten. Megjegyezte, hogy India számára különleges az időpont, mivel előző nap kezdődött a díváli, a fény ünnepe.

India földrajzilag távol van ugyan, kultúráját tekintve, lelkiségben azonban közel. Soknemzetiségű és soknyelvű hatalmas ország, évezredes kulturális tapasztalataiból sokat tanulhat Magyarország – hangsúlyozta Csomós Miklós főpolgármester-helyettes a megnyitón.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Felidézte, hogy 1956-ban India szolidaritását és együttérzését fejezte ki a magyar forradalom és szabadságharc iránt. Emlékeztetett arra is, hogy nyáron avatták fel a Fővárosi Állat- és Növénykertben az India-házat azzal a céllal, hogy megismertessék a látogatókkal az indiai növényeket és állatokat.

Hídvégi Balázs nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár aláhúzta, hogy India „fantasztikus, hihetetlen gazdagságú ország, a lehetőségek tárháza”, és Magyarország számára elsősorban lehetőséget jelent a vele való együttműködés. Szavai szerint a magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztésekor a Kelet, a Távol-Kelet felé való nyitás kiemelt terület, ilyen értelemben stratégiai szövetségesként tekintenek Indiára.

A hindu vallás egyik legnagyobb ünnepségsorozata a díváli, amikor az indiaiak fénnyel ünneplik az igaz győzelmét a gonosz felett. A fesztivál neve a szanszkrit dípavali (deepawali) szó rövidítése, amelynek eredeti jelentése: kőlámpák sora. A fesztivál Indiában hagyományosan öt napig tart, a harmadik napon tűzijátékok és lampionok ezrei világítanak minden város utcáján, a lakásokban pedig gyertyák. Az ünnepet nemcsak Indiában tartják meg, hanem mindenütt, ahol indiaiak élnek. A jellegzetes táncok és az aláfestő zenék mellett a gasztronómia is mindig főszerephez jut.

Az ünnep egyaránt fontos a szubkontinens hindu, dzsainista és szikh vallású lakóinak, bár eredete a hindu Rámájana történetére vezethető vissza. Ráma, Ajódhjá királya 14 évnyi száműzetés után leszámolt Rávana démonkirállyal, és hazatért: háza népe örömtüzekkel, lámpásokkal ünnepelte uralkodója visszatérését.