Ha azt gondolnánk, hogy a toplistákra kerülő slágerek mindig ugyanolyan jellegű ritmikus, bulizós, vagy épp nyálas, dallamos szerzemények, nagyon tévedünk. A slágerek korszakról korszakra változnak. Kérdés, megfigyelhető-e bármilyen tendencia ebben a változásban. Brit kutatók azt vizsgálták, hogy 1965 óta mennyit változtak a toplistákra kerülő slágerek – számolt be a kutatási eredményekről a The Guardian. Azt találták, hogy a mai slágerek hosszabbak, lassabbak és a szövegeik érzelmileg összetettebbek.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A pszichológus E. Glenn Schellenberg és szociológus munkatársa, Christian von Scheve fél évszázadnyi Billboard listát tanulmányoztak át. A vizsgálat során megállapították, hogy míg a dalszövegek mindinkább az egyénre koncentrálnak és egyre negatívabbak, addig a zene dallama egyre szomorúbb, illetve ellentmondásos érzelmeket keltő.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy egyre kevesebb sláger szól dúr hangnemben, míg a moll hangrendűek száma a vizsgált évtizedek folyamán megduplázódott. A dalszövegek pedig egyre inkább a szívettépő összetört szívekről szólnak – ezekre akár egész életműveket lehet építeni; gondoljunk például Adele-re.

A számítások szerint elképzelhető, hogy az elmélet alátámasztható, de már 60-as évekből tudunk olyan slágereket mondani, amelyek ellentmondani látszanak a szabálynak. Amíg abban az időben az olyan slágerek számítottak etalonnak, mint például Petula Clark Downtown-ja, vagy az Archies Sugar Sugar-ja, a The Beatles Help! című slágere már akkor is túlzott, elkínzott segélykiáltás volt, és már akkor is voltak slágerek, amelyek lassabbak voltak, mint a Bobbie Gentry Ode To Billie Joe-ja.

A tanulmány szerint a popslágerek a leglassabb tempót a 90-es években érték el. Ugyanakkor a 2000-es évek elejéről tudunk olyan tempósabb slágereket is, mint a Gnarls Barkley Crazy című száma vagy Rihanna Umbrella-ja.

The Beatles
(Forrás: Wikimedia Commons)

A 2012-es év világslágerei – Gotye Somebody That I Used To Know-ja, Rita Ora RIP-je és a fun. We Are Young-ja – inkább idegesnek, bizonytalannak, és néha euforikusnak hatnak. Ezek a slágerek keverik a különböző tempókat, dallamokat, tónusokat, amivel egy olyan érzelemegyüttest fejeznek ki, amelyet nem lehetne egykönnyen a boldog vagy a szomorú kategóriákba sorolni.

Forrás

Longer, slower and sadder: how pop songs have changed