Ezen a héten jelent meg tíz éves teljes hallgatás után David Bowie új dala, a Where are we now? (Hol vagyunk most?). A hír teljes extázisba hozta a nemzetközi sajtót, pláne, hogy Bowie azt is bejelentette, hogy márciusban új almumot jelentet meg The Next Day (A következő nap) címmel. A Where are we now?-hoz videóklip is készült. Lássuk és halljuk!

David Bowie

Where Are We Now?

Hol vagyunk most?

Had to get the train From Potzdamer platz You never knew that That I could do that Just walking the dead Sitting in the Dschungel On Nurnberger strasse A man lost in time near KaDeWe Just walking the dead Where are we now? Where are we now? The moment you know You know, you know Twenty thousand people Cross Bose Brucke Fingers are crossed Just in case Walking the dead Where are we now? Where are we now? The moment you know You know, you know As long as there’s sun As long as there’s sun As long as there’s rain As long as there’s rain As long as there’s fire As long as there’s fire As long as there’s me As long as there’s you

Fel kellett szállnom a vonatra a Potzdammer platzon Sose tudtad, hogy Hogy meg tudom ezt tenni Csak sétáltatom a halottakat Ücsörgész a Dschungelben A Nürnberger Strassén Egy ember, aki elveszett az időben a KaDeWe közelében Csak sétáltatom a halottakat Hol vagyunk most? Hol vagyunk most? Az a pillanat, tudod Tudod, tudod Húszezer ember megy át a Bösebrückén Az ujjak keresztben Arra az esetre ha sétáltatom a halottakat Hol vagyunk most? Hol vagyunk most? Az a pillanat, tudod Tudod, tudod Addig, amíg megvan a nap Addig, amíg megvan a nap Addig, amíg megvan az eső Addig, amíg megvan az eső Addig, amíg megvan a tűz Addig, amíg megvan a tűz Addig, amíg megvagyok én Addig, amíg megvagy te

A rajongók vagy lelkesedtek, vagy el voltak keseredve, minden esetre abban a számról készült összes kommentár egyetértett, hogy a dal melankolikus, szomorú és egyben misztikus is, hogy pontosan mit takarnak, mire utalnak a sorai. A fentiekben igyekeztünk szóról szóra fordítani, bár a „walking the dead” kifejezésnél teljesen tanácstalanokká váltunk. Teljesen értelmezés kérdése, hogy hogyan adjuk vissza az értelmét. Szó szerint lefordítani szinte lehetetlen.

Bár valószínűleg őrültség egy David Bowie-szöveg értelmezésének nekivágni, sokan megtették ezt az elmúlt pár napban. A próbálkozást abszolút át tudjuk érezni: mi is szeretnénk megérteni, hogy miről van szó a dalban. Sőt, a legtöbb értelmezői kommentár elsősorban a klipre és nem a szövegre koncentrál: a bizarr képeket, a furcsa teremben levő bábukat és a körülöttük heverő tárgyakat, a háttérben folyó vetítés képeit próbálják egyeztetni a dalszöveggel.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Mi sem ígérhetünk koherens értelmezést, de az alapoktól azért elindulhatunk, és magyarázhatjuk, amit tudunk. A Hol járunk?-kérdésre elég könnyű választ találni: Berlinben. A Potzdammer Platz Berlin egyik leghíresebb tere, közlekedési csomópontja. A Dschungel egy berlini szórakozóhely, ahol Bowie sokat lógott berlini évei (1976–79) alatt. Nem lepődünk meg, hogy a KaDeWe (Kaufhaus des Westens) is Berlinben van, ez egy bevásárlóközpont; ettől nem messze lakott Bowie, a Bösebrücke (az angol szövegben Bose Brucke) pedig egy berlini híd. Az tehát elég egyértelműnek tűnik, hogy a dalban Bowie a berlini emlékképeit idézi meg.

Bösebrücke
(Forrás: Wikimedia Commons)

Az is világos, hogy az egyes szám első személyű beszélő egy hozzá közel álló, ezeket a képeket, helyszíneket jól simerő második személyhez beszél, aki azonban a dal során nem szólal meg. Ezzel egybevág a videóklipben a két, majdhogynem összenőtt bábu, akik közül az egyik, a Bowie arcképét mutató beszél (énekel), a másik pedig (egy nő) hallgat. Bár az a közeli képeknél néha látszik az arckifejezésén, hogy reagál a hallottakra, már-már majdne megszólal.

A nyelvtan abban is a segítségünkre van, hogy mindez visszaemlékezés: a múlt idő, ami a berlini emlékképekhez köthető, mindvégig jelen van a dalban. Ehhez képest jóval későbbről, a múlttal szembeállítva hangzik el a kérdés: Where are we now?, hogy hol vagyunk most, hogy hova jutottunk. Arra utal a dalszöveg, hogy a beszélő annak idején Berlinben el volt veszve az időben, de a jelenben elhangzó kérdés is valami hasonló elveszettséget sejtet. (Vagy éppen összegzést?)

A dal egyik legmisztikusabb része a sokszor ismétlődő walking the dead kiefejezés. Persze bele tudjuk illeszteni ebbe a visszaemlékezős-nosztalgiázós vonalba: ’csak halottakkal sétálok’, ’mindez már elmúlt, nem élő’. De ezzel nem elégedhetünk meg. A Walking the Dead egyrészt egy 2010-es horrorfilm, ami egy halott városban játszódik (nem Németországban, hanem Kínában). A The walking Dead pedig egy zombis sorozat. A walking the dead kifejezés azonban nemcsak ezeket a filmeket idézheti, alakilag nagyon hasonló a waking the dead (feltámasztani a halottakat) kifejezéshez, ami a zombis kontextus mellett akár a bibliait is megidézheti. (Bibliai alapon többen is próbálták értelmezni a dalt – inkább kevesebb, mint több sikerrel.)

Tehát ami biztos: a dal berlini emlékeket idéz, az idő múlásának, az élet végességének az érzékeltetése (utolsó szakasz) központi motívum benne. A többit az olvasókra bízzuk.

Forrás

David Bowie releases first single in a decade

Where are we now? David Bowie breaks decade of silence with new single on his 66th birthday

New Song of BOWIE decoded?