A nyelv egyszerre eszköze a szexnek és beszédnek. – Ezt az egyszerű és egyben nagyszerű megfigyelést már számtalanszor kihasználtuk, ezer bőrt lehúztunk róla. És most még egyet le fogunk, ugyanis eheti dalelemzésünkben rátaláltunk a tökéletesen nekünk szóló dalra. Mi is okozhatna nagyobb élvezetet a nyest dalelemzőjének, mint egy dal, amely a szexről és a nyelvről egyszerre szól? (Mármint a nyelvről most nem a szánkban elhelyezkedő beszélőszerv értelmében.) Olyan dalt találtunk, amely a nyelvhasználatot és a szexiséget összekapcsolja egymással, ráadásul egy megbélyegzett nyelvhasználati módot kapcsol össze a szexiséggel. Tömör gyönyör.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A ma már sajnos nem létező Kistehén Tánczenekar mindenki számára ismerős lehet a Szájbergyerek című számuk óta. Az itt elemzendő  Gyere, kislány, suksukolni című számukat azonban vélhetően kevesebben ismerik. Elöljáróban csak annyit mondunk róla, hogy olyan, mintha direkt a nyestnek írták volna. De ez sajnos nem jön ki időben, ugyanis a nyest fiatalabb, mint ez a dal. Halljuk! (A dalszöveget – szokás szerint – a cikk végén olvashassák.)

A dal már a címével is egyfajta pajzán játékosságot idéz fel: a férfi beszélő nógatja, csábítgatja, rádumálja a lányt valamire. A Gyere, kislány...-kezdet természetesen rögtön felidézheti bennünk a Beatrice 1977-es diszkóslágerét, a Gyere, kislány, gyere címűt, illetve ennek a számnak a Bëlga által készített feldolgozását is, aminek szintén Gyere, kislány, gyere a címe. Ennél több hasonlóságot azonban aligha találunk. A Kistehén Tánczenekar szerzeménye ugyanis nem a diszkóbeli tombolásról, a táncolásról szól, hanem különösebb áttételek nélkül a szexről.

A beszélő nem lacafacázik, már a dal elején elmondja, mit akar a megszólítottól:

Olyan illatos ez a kölni,
gyere kislány suksukolni,
Széles a vállam, mint az állat,
hadd aludhassak ma végre nálad.

Különösen vicces, hogy a kölni, ami a szexuális vágyat – a dalban – felkelti, a suksukolni szóra rímel, de csak kancsal módon, így már a dal legelején felmerülhet bennünk, hogy a suksükölni szó lenne a leginkább ide illő. Na de mit jelent a suksukolni, mit jelent a suksükölni, és mi a kettő között a különbség? És hogyan kerülnek egy dalba?

Disznólkodjunk!
(Forrás: Wikimedia Commons / Guido Gerding / GNU-FDL 1.2)

Az Urban Dictionary (internetes angol nagyvárosi szlengszótár) szerint a  suk suk (vagy másik írásmóddal: sook sook) azt jelenti, hogy ’szexelni, disznólkodni’. Ebből ki lehet következtetni, mit is akar a beszélő a megszólítottól. Ezt egyébként később a beszélő a mangalicáról szóló álom képeiben meg is jeleníti:

Egy mangalicáról álmodtam az éjjel,
amíg Te a verandán aludtál.
Ő együtt suksukolt a széllel,
aztán két lábra állt.
A konyhába jött,
felkért egy táncra,
s egy tálcára köpött
Disznólkodjuk egyet! – mondta.
Ölelj át
a látszat dacára.
Én legyek mondjuk az Ica,
Szoríts magadhoz.

Persze az angol kifejezés a magyar nyelvben nem közismert. Sőt, az angol suk suk (vagy sook sook) kifejezést vélhetően nem is úgy kell ejteni, ahogy a magyar dalban elhangzik, hanem [sz]-szel: [szukszuk] – de erről sajnos nem közöl adatokat a szlengszótár. Minden esetre a magyar beszélő így ejti az angol kifejezést, ami azért nagyon vicces, mert egy másik magyar kifejezést hív elő vele, amit talán többen ismernek: a suksükölnit. Lássuk tehát, mit csinál az, aki suksüköl!

Az itt álló, a Káma Szútrából származó „explicit tartalmú” művészeti alkotás képét kifogások miatt eltávolítottam. [M.C.S.]

Suksükölésnek a nyelvészetben, illetve a nyelvművelésben azt a nyelvhasználati módot szokták nevezni, amikor az anyanyelvi beszélő a t-re végződő igék (pl. tanít, fut) ragozási sorában kijelentő módban is azokat az igealakokat használja, amelyeket a köznyelvi (irodalmi) norma szerint csak a kötő-felszólító módban szoktunk használni. Tehát az úgynevezett irodalmi nyelvben kijelentő módban így hangzik egy mondat:

Az igeragozást csak harmadik osztályban tanítjuk.

Míg kötő-felszólító módban így hangzik:

A szülők petíciót nyújtottak be, hogy már harmadik osztályban tanítsuk az igeragozást.

Míg annak a nyelvében, aki suksüköl, így hangzik kijelentő módban a mondat (és persze kötő-felszólító módban is):

Az igeragozást csak harmadik osztályban tanítsuk.

A jelenségről biztos mindenki hallott már, hiszen a preskriptív szemléletű iskolai nyelvtankönyvek az utóbbi nyelvváltozatot hibásnak bélyegzik, és kerülendőnek tarják. Ennek ellenére, ha nyitott füllel járunk a világban (de legalábbis Magyarországon), észrevehetjük, hogy ezt a „hibás” változatot mégis nagyon sokan beszélik anyanyelvi szinten. Arról, hogy kik, és milyen megoszlásban, Kontra Miklós nyelvész készített kutatásokat. Ebből már sejthetjük (sejthessük), hogy a változat valóban létezik (nem véletlenszerű hibázásokról, nyelvbotlásokról van szó), és nem minősíthető hibásnak.

De hogy kerül a suksükölés a Kistehén Tánczenekar dalába? A dal nemcsak a játékos refrénnel utal a nyelvi jelenségre, hanem azzal is, hogy a versben megszólaló én maga is ezt a nyelvváltozatot beszéli:

A barátokat meg eltemessük,
hogy az éltet csak egymásnak élhessük.

Az első tagmondatban a köznyelvi változat szerint eltemetjük kijelentő módú alak állna, míg a második tagmondatban valóban a kötő-felszólító módú alak: hogy...élhessük. Ez a sorpár gyönyörűen megmutatja a suksükölés lényegét. A dal végén szereplő felsorolásban pedig az a trükk, hogy ott a köznyelv szerint akár a kijelentő, akár kötő-felszólító módú alak is állhat, de mivel ezek a sorok meglehetősen hiányosak, nem tudjuk, hogy valójában milyen értelmezést kell adnunk ezeknek a soroknak:

Azért jó, hogy elmondhassuk,
Azért jó, hogy megláthassuk,
Azért jó, hogy megfoghassuk,
[...]

Ha úgy egészítjük (egészítsük) ki a sorokat, hogy az összetétel alanyi alárendelés legyen, akkor a köznyelvi forma így hangozna:

Azért az jó, hogy elmondhatjuk, [...]

Ha azonban az összetételt úgy értelmezzük, hogy egy magyarázó mellérendelés része, akkor mindkét változat elfogadható:

Az azért jó, hogy elmondhatjuk, mert...

Az [=a mikrofon] azért jó, hogy elmondhassuk a véleményünket.

De miért jó a Kistehén Tánczenekar dala? Honnan tudjuk, hogy ők nem gúnyolódnak a suksükölésen, mint annyian mások? – Hát onnan, hogy a suksukölés csupa pozitív dologgal kapcsolódik benne össze, elsősorban – a refrén kétértelműsége miatt – a szerelmi együttléttel.

Ebbe a suksukba szerettem bele,
ettől lesz a szívem tele.

Ebben a dalban suksükölni igenis szexi! 

Kistehén Tánczenekar: Gyere, kislány, suksukolni

Olyan illatos ez a kölni,
Gyere kislány suksukolni,
Süksükölni...

Olyan illatos ez a kölni,
gyere kislány suksukolni,
Széles a vállam, mint az állat,
hadd aludhassak ma végre nálad.
Ebbe a suksukba szerettem bele,
ettől lesz a szívem tele.
Elviszlek angyalom, vidékre,
felültetlek a falóra,
váltsuk egymást most valóra,
S reggelig menjen a suksuk,
süksük...

A barátokat meg eltemessük,
hogy az éltet csak egymásnak élhessük
Nem kell mostmár...
Nem kell mostmár ez a kölni,
gyere kislány suksukolni,
süksükölni.

Amíg Te a fülembe süksükölsz,
addig én etetem a tyúkokat,
amíg én a Te füledbe suksukolok bele,
addig rántod szépen a húst kifele.
Egy mangalicáról álmodtam az éjjel,
amíg Te a verandán aludtál.
Ő együtt suksukolt a széllel,
aztán két lábra állt.
A konyhába jött,
felkért egy táncra,
s egy tálcára köpött
Disznólkodjuk egyet! – mondta.
Ölelj át
a látszat dacára.
Én legyek mondjuk az Ica,
Szoríts magadhoz.

Azért jó, hogy elmondhassuk,
Azért jó, hogy megláthassuk,
Azért jó, hogy megfoghassuk,
szagolhassuk, 
hogy fogdoshassuk,
hogy simogathassuk, 
szerethessük, 
nyalogathassuk, 
csinálhassuk, 
befejezhessük, 
megemészthessük, 
vakarhassuk, 
eltemethessük.