@El Vaquero: Dehogy nincs: flapping, tapping, T-voicing.

@El Vaquero: Az [ɛ] elég rendesen tud nyilni.

@Sultanus Constantinus: mInden olyan nyelv / nyelvjárásban, amelyben "eltűnt" az F - nem tűnt el, hanem sokkal régebbi, mint amiben az F van. Minden olyan... ahol bármi ZÖNGÉSÜLT, fiatalabb, mint amiben ugyanaz zöngétlen. Minden P-kelta nyelv idősebb, mint a K-kelta, mert az utóbbiak felvették a déli (sémi), általános K'- előragot, aminek "olyan mint", "hasonló", "hasonlóképpen" a jelentése. Hja, a nyelvek NEM 6ooo évesek, hanem sokkal több...

@El Vaquero: A videóval kapcsolatban nálad lehet a hiba.

„Neked szerintem ez utóbbi variáció tűnik u-nak”? –Miben mond ez ellent annak, hogy „szerintem [o], ill. [u] hangzik a magyar fül számára”?

@Fejes László (nyest.hu): nem, El Cabezudo füle számára hangzik úgy. A videó továbbra sem jön be, de már hallottam sok ilyet, magam is így ejtem, ha IPÁ-val nyomassuk, akkor ezt is pontosítom: thəˈɹɑ(ˑ)(ʷ)nɔʊ, thəˈɹɔ(ˑ)nɔʊ, thəˈɹɒ(ˑ)nɔʊ, -ɾ̃ɔʊ, thɯ̞-. Neked szerintem ez utóbbi variáció tűnik u-nak, mert az ʊ-nak az ajakkerekítés nélküli változata lehet benne, ha az ɹ-t hátrébb képzik.

A végére ide is egy-két IPÁ-s, kaliforniai ízesítésű vakerváltozat, hogy gyereknapra is legyen valami: thəʷˈɹʷɑˑʷɾ̃ʷʚ̙ɤ̘ʷ, tˈɹ̩ʷɑˑʷnʷʚ̙ɤ̘ʷ.

Sőt, ha már nyelvészeti oldal vagy mi a tököm lenne ez, akkor hadd menjek már át brit tudósba, és kerékfeltalálás gyanánt publikáljak még a flaphez és nazális flaphez egy-két US/Can ízesítésű vakervariációt®©, ezt már csak IPA segítségével, mert az a fogakat is tisztíccsalya: [(ˌ)ʌnɾɹ̩ˈstɛənd, n̩ɾɹ̩ˈstɛənd, əɾ˞ˈstɛənd, ˈsɛvənɾi, ˈsɛvn̩ɾi, ˈsɛvəɾ̃i, ˈphɑˑɹɾəvəˈphɑɹɾi, ˈphɑˑɾ˞v̩əˈphɑɾ˞i, ˈthw̥ʌni, ˈɛɾəɾɹ̩] az understand, seventy, part of a party, twenty, editor gyanánt.

Canepari írja, hogy a faulTy t-je is lehet flap, de ilyet még nem hallottam hangmintákban.

@El Phedro: a twelve-nek és már többször hallottam a /ˈtwelv/ helyett nem csak /tw(ə)lv/-ös, hanem US /ˈtwʌlv/-os alakját is, de ez utóbbiról nem írnak sehol. Én hallanám félre, vagy a többiek süketek?

@El Vaquero: Szerintem hallgasd meg a hanganyagot, akármit mond az elv, szerintem [o], ill. [u] hangzik a magyar fül számára.

@Szaladó: "Állítólag azért, mert a rabszolgáknak sok foguk hiányzott, nem tudták jól kiejteni a szavakat, és a gyerekeik így tanultak meg beszélni."

Ezek városi legendák. Az tény, hogy az egyes spanyol nyelvváltozatok kialakulása összefügg a területet benépesítők társadalmi helyzetével, de az ilyen áltudományos magyarázatoknak sosem szabad bedőlni. Ezen az alapon olyan "elmélet" is van, hogy a legrégebbi spanyol szavakból azért tűnt el az [f], mert 9. századi kasztíliai beszélőknek kiesett az összes foga a folyóvizek alacsony fluortartalma miatt (ráadásul ez egy Gregorio Salvador nevű volt akadémikustól származik).

Egyébként a karibi nyelvjárásban is csak a zöngés zárhangok tűnnek el, leginkább a /b/ és /d/ (a /t/ csak zöngésül: mulato [muládo]).

De ugyanez van a szárdban is, pedig ott aztán nincsenek és nem is voltak feketék, sőt, a legelszigeteltebb újlatin nyelv. Ráadásul ott nem is csak a szóközi, hanem még a szó eleji mássalhangzók is eltűnnek, ha zöngések, ha pedig zöngétlenek, akkor zöngés réshanggá válnak.

@szigetva: igaz, nem lenne teljesen pontos, viszont nincs rá bevett szűkebb terminológia a nemzetközi szakirodalomban, az általános értelmű lenition témakörébe sorolja be mindenki.

@Szaladó: De a magyarban ez a zöngés zárhangokra jellemző (szabad, tudom, nagyon, igen), az angolban meg a koronálisokra (t, d) zöngésségtől függetlenül. (Persze ott is gyengülhetnek mások is, de most nézzük az ismertebb nyelvváltozatokat.)

@El Vaquero: A lebbentés (a szakkifejezéseket nem szeretni kell) a gyengülés/leníció egyik alfaja, tehát a szuperkategória használata nem volna elég pontos.

A videó nem jön be, megakadt a Loading... feliratnál. Mindegy, azért gyanítom, hogy miről van benne szó. Tisztázzunk valamit: Tu...-nak nem ejti senki. Pesta bá' írja jól, T'rontó-nak lehetne Hunglishul átírni, ha annyira oda akarjuk tenni a magánhangzót, akkor is Tö rontó, ha valaki annyira ász, akkor Thö ran(t)ó. A legelterjedtebb kanadai-amerikai kiejtés a ~t(h)ö raNou, ahol az N most nazális flap [ɾ̃] akar lenni, néha csak sima [n], de mindenképp n-szerűen hangzik, és magyar fülnek olyan, mintha a t-t kihagyták volna, akkor is, ha nem hagyták ki, hanem beleolvad a d-sített t az n hangba. Ez a hangtani jelentség nem csak a Toronto városnevet érinti, hanem minden szót és szókapcsolatot, amelyben 'VntV, esetleg néha VntV-nél is van. Így pl. inTernational, counTy, wanTed, bounTy, fronT-of, winTer (ami legtöbbször így sem lesz azonos a winner-rel), stb.. Rokon jelenség azzal, mikor a beTTer, iT-is, veTo t-jeiből d-szerű hang lesz (pl. ~beDör), csak a VntV esetén inkább n-szerű hangnak hangzik, vagy ténylegesen is n. Szinte minden szónál eljátsszák, és csak a legmodorosabb, legkonzervatívabb beszélők nem élnek ezzel a lehetőséggel. Egyszerűen Amerikában gáz a t-vel mondani a 'VtV-t, és akármit ír Chomsky meg Halle, a veto t-jére is vonatkozik. Persze vannak kivételek: a (')Vtic hangkapcsolatra nem vonatkozik (pl. lunaTic), ott a t marad [t] hang. A jelenség átterjedt a 'VdV-re is, így a latter-ladder, metal-medal, writer-rider szópárok ugyanúgy hangzanak a legtöbb beszélőnél, aki pedig tesz is egy kis különbséget, az is csak a hangsúlyos szótag hosszában, és az is nagyon apró különbség, a magyar fülnek még úgy is azonosnak hangzik.

Megjegyzés: bár a magyar egyperdületű r és ennek a d-sen hangzó t-nek azonos az IPA jele [ɾ], de két teljesen más hang a kettő, még ha a legtöbb könyv, publikáció össze is mossa Ladefoged nyomán.

@szigetva: sose szerettem ezt a lebbentés elnevezést, komolytalanul hangzik. Gyengülés, leníció és kész. Esetleg flapesítés/flepesítés lehetne meg, de ez csak az én terminológiám, úgyse fogja átvenni senki, mivel nem akar senki vakerálni.

@szigetva: A szóközi mássalhangzók gyöngülése elég általános a magyarban is, a beszéd renyhesége miatt (naonjó). A kubaiak, főleg a feketék által beszélt spanyolban alig hallani mássalhangzót. Állítólag azért, mert a rabszolgáknak sok foguk hiányzott, nem tudták jól kiejteni a szavakat, és a gyerekeik így tanultak meg beszélni.

@Pesta: Ez két külön jelenség, igaz mindkettő a [t] gyengülése. A [t]→[ɾ]-t lebbentésnek szoktuk nevezni (asszem ez Siptár Péter leleménye), a [t]→[ʔ]-t glottalizációnak (ez inkább a britre jellemző, de van [t]→[s] is (pl. a németben ☺), Angliában Liverpool és környéke híresen ilyen.

Sőt, ha kukacosak akarunk lenni, Trano vagy T'rano. :D

Egyébként régi jelenség a t elnyelése az angolban köztes helyzetben (hogy mondják ezt „helyesen"? glottális hang lesz?). A mai angolban, legalábbis az angliai angol nyelvezetben is (bár inkább a fiatalokra jellemző): bu'a, be'a, woh'a, lay'a, ma'a, wha'eva (butter, better, water, later, matter, whatever). Illetve a szó végéről lemarad: wha', bu', its'a' (it's hot), vagy a kedvencem: summa', vagy summat (somewhat, a something helyett divatos, pl. I['ll] tell ya summat). Meg még mittomémmi.

Ottawa ejtése sokkal érdekesebb: Áuá. (van aki azért a t-t is ejti)