Olyat is láttam már magyar szövegben, hogy 2012 Április 01 (pont és minden nélkül). Nem tudom, hogy ez mennyire angol hatás-e, szerintem csak simán helyesírási hiba...

Nagyon jó cikk! Annyit tennék hozzá, hogy a "2012. Április 1." típusú hiba szerintem nem közvetlenül angol hatás (bár közvetve talán igen). Arról van szó, hogy a Word alapértelmezetten minden pont után nagybetűre vált. Ez az angolban talán kevesebb zavart okoz, mint a magyarban, de sokakat nálunk sem zavar, és egyszerűen nem változtatják meg a beállítást.

@knauszi: Igen, ez teljesen igaz. (Gondoltunk erre, csak kifelejtettük.)

Én szeretem a magyar szövegben előforduló angol szavakat fonetikusan leírni, nem nyelvművelő szándékból, hanem amolyan ironikus dacból: menedzser, vagy éppen pendrájv.

Egyébként meg a The Paul Street Boys remek név lenne egy rockbandának

'"Ha ezekben a formális helyzetekben nem tartjuk be a magyar írásbeliség konvencióit, akkor azt könnyű úgy értelmezni, hogy nem is ismerjük azokat, vagy egyszerűen igénytelenek vagyunk. Nem érdemes tehát kockáztatni."

A nyest elég igénytelen, ha nem tekinti "formális helyzet"-nek az ismeretterjesztő cikkeit. Az Eb-t ugyanis következetesen és helytelenül EB-nek írja bennük, pl. itt

:www.nyest.hu/hirek/az-eb-es-a-penz-kerdesek

www.nyest.hu/hirek/eb-helyett-kulturalis-karavan-1

Kérdéseim:

1. mennyire hitelesen terjeszt ismereteket az a portál, amelyik nem tekinti ismeretnek a helyesírási szabályokat, legalábbis abból ítélve, hogy adott esetben tudatosan megsérti azokat?

2. Ha a nyest szerint "Eb" helyett jó az "EB" írásmód, akkor mi lehet a probléma pl. azzal, aki nagy kezdőbetűvel írja a hónapok vagy a napok neveit is? Vagy azzal, aki nem tartja be a többi helyesírási szabályt sem?

Megjegyzem, hogy a "menedzser" szó ebben az írott formájában is él, sokan használják. Olyannyira, hogy létezik pl. egy "Menedzserek Országos Szövetsége" - amely honlapjának címében ugyanakkor "manager" áll a www után. Az OKJ keretében is menedzsereket képeznek.

Ezek a magyarban már meggyökeresedett angol átvételek általában kétféle formában is írhatók helyesen: manager/menedzser, pendrive/pendrájv, stb., legalábbis nem tudok szabályról, ami tiltaná. Bár a tanítónéninél bepróbálkoznék a menidzsör és phendzsráév alakokkal is, ha tehetném, mondjuk nem csak emiatt dobnának ki onnan abban a percben, hanem túlkorosság miatt is, de akkor is jól esne perverzkedni egy kört :D

*tanítónéni külön írandó természetesen, kínos ez egy helyesírási cikk alatt...

@El Vaquero: "phendzsráév"

Ez nem cigányul van? :D

@El Vaquero: "*tanítónéni külön írandó természetesen, kínos ez egy helyesírási cikk alatt..."

Elég röhejes dolog helyesírási cikket olvasni egy olyan oldalon, amelyik bizonyos esetekben leszarja a helyesírást (ld. az 5. hozzászólásomat).

@drino: A nyest valóban a szabályokkal ellenkező módon írta az Európa-bajnokság (Eb) szót. Az olvasók majd levonják ebből a megfelelő következtetéseket. A nyest mentségére legyen mondva, hogy a 2012-es Foci EB hivatalos magyar nyelvű oldala is így írja: www.focieb2012.info/

@El Vaquero: Tudtommal meg nincs olyan, hogy így is jó, meg úgy is jó. Az a helyzet, hogy az idegen szavak helyesírásáról van a szabályzatban, az egy betarthatatlan f@sság:

"Az idegen eredetű közszavak idő múltával jövevényszavakká válhatnak, azaz olyannyira

meghonosodhatnak, hogy más nyelvből való származásuk feledésbe merül. A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk. Az olyan szavakat, amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló, idegen szavakként tartjuk számon. Ha egy latin betűs írású nyelvből átvett, általános fogalmat jelölő idegen szó közkeletűvé válik, eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröző formával váltjuk fel. Az idegen szavakat tehát aszerint írjuk már magyar vagy még idegen írásmód szerint, hogy mennyire haladtak előre a jövevényszóvá válás útján."

Ez betarthatatlan. Illetve ennek alapján úgy írom, ahogy akarom, de ez nem jelenti azt, hogy kétféleképpen. Vagy idegen szó, vagy jövevényszó. Amúgy szerintem EGYETLEN értelmes szabályozás képzlehető itt el: minden idegen szót az első pillanattól kezdve a magyar kiejtés szerint kell írni.

@Földönkívüli: dikk cák more, jáj dé okos itt válákí. Végül is tényleg jogos észrevétel, nem gondoltam rá, hogy ez is játszik. Rá lehet jönni szerinted, hogy az áé-t diftongus akar lenni? Hogy sikerült először kiolvasnod? A többieknek?

@drino: tisztában vagyok vele, hogy a modern nyelvészeti irányzatok semmire sem tartják a helyesírást, csak egyetlen, egyenrangú normaváltozatként tartják számon a többi élő változat között. A helyesírást nem tekintik a nyelv részének. Nem nyelvészként ezzel én sem értek egyet, akár csak te. Szerintem a helyesírás fontos, azért alkottak szabványokat, hogy mindenki élete könnyebb legyen és ne legyen káosz. Egy helyesen, jól megírt szöveget sokkal könnyebb és élvezetesebb olvasni. Részemről még kiejtésileg is támogatni szoktam a semleges, szabványos kiejtést, mint sztenderd változatot, de ezért a meglátásomért le szoktak hurrogni, hogy kiejtési náci, meg nem tudom én milyen ádáz soviniszta vagyok, mikor ez már egy rég megbukott irányzat, elavult koncepció, meg különben is a nyelv állandóan változik, ezért szégyelljem magam, bla-bla-bla.

@Molnár Cecília: A nyest mentségére legyen mondva, hogy a 2012-es Foci EB hivatalos magyar nyelvű oldala is így írja:

Ezt nevezem mentségnek... Árulkodó, hogy egy olyan oldallal példálózik, aminek a szerzői szemmel láthatóan más vonatkozásokban sem tudnak helyesen írni: (pl. "Ronaldojuk", illetve helyenként az összetett szavak kötőjelezésének és a vesszőknek a teljes hiánya).

De persze ha valaki a helyesírásra és a kulturált beszédre közismerten rendkívül ügyelő futballszurkolók nyelvi igényességi szintjét tekinti mérvadónak, akkor nem kell csodálkozni ezen.

Nekünk a helyesírás, kedves kommentelőnknek a logika nem az erőssége...

@Karuso: Szerintem logikus a szabály, hogy ha ismerjük a jövevényszó eredetét, akkor írjuk annak a nyelvnek megfelelően, ezzel is jelezve, hogy idegen eredetű, mert azért lássuk be, a pendrájv elég furán néz ki, és hiába ejtjük magyarosan az angol szavakat (ménidzsö vs menedzser), valahogyan "természetesebbnek" tűnik az angol átirat.

A baj/vicces helyzet akkor kezdődik, amikor valaki megpróbálja az angol szavakat kiolvasni anélkül, hogy tudna angolul. Pl. nagymamát elküldöm a MediaMartba, hogy legyen szíves vegyen nekem egy "pendrájvot", szegény meg vakarja a fejét, mert ő csak "pendrivé" feliratokat lát (béna példa, de nem jutott jobb eszembe)

@spinakker: És mi legyen az orosz eredetű szavakkal? A japánokkal? A kínaiakkal? Vagy amelyiknek nem ismerjük az eredetét? És aki nem tud angolul stb.? Szerintem meg éppen nagymamád dolgát könnyítenénk meg, ha azt mondanánk: az első pillanattól kezdve legyen pendrájv. És akkor a MediaMarktban is így lenne (vagy nem, hehe, de ez már nem ide tartozik). Az, hogy valami "furán néz ki", meg "jobban néz ki", nem érv.

@Molnár Cecília: "Nekünk a helyesírás, kedves kommentelőnknek a logika nem az erőssége..."

A logika most hogy jön ide? És miért nem írja mondjuk a "helyesírás" szót j-vel? Csak nem azért, mert nem akar igénytelennek tűnni? De ha a "hejesírás" igénytelenségnek számít, akkor az EB használata Eb helyett miért nem igénytelenség? Valójában ez a logikátlanság csúcsa.

@drino: 1 a Ronaldojukat hogy kell helyesen irni? 2 me nem hasznalsz magyar idezojeleket?

@drino: Még ha ellentétes is a helyesírás irányelveivel, szerintem logikus, hogy az Eb-t EB-nek írjuk, mert akkor egyből látszik rajta, hogy az egy rövidítés, amit [ebé]-nek kell kiolvasni, nem pedig egy tulajdonnév, ami meg az [eb] kiolvasást sugallaná, legalábbis nekem. Illetve akkor gondolnám Eb-nek írni, ha azt várnám el, hogy feloldják a rövidítést és [európabajnokság]-nak olvassák ki, ne pedig [ebé]-nek.

De ha már itt tartunk, én azt sem érzem szükségszerűnek, hogy az "E" nagy legyen, mert én itt az Europát nem annyira tulajdonnévnek, mint inkább jelzőnek érzem, az egészet meg egy köznévnek, így engem kisbetűvel sem zavarna: európa-bajnokság. És én még ezt is EB-nek rövidíteném. ;)

Jobban belegondolva, ezt felfoghatjuk úgy is, hogy szóelemző helyett a kiejtés szerinti írásmódot használjuk a rövidítésre, melyek meg ugye egyenrangú helyesírási alapelveink. A kiejtés szerintinél viszont nincs értelme kis- és nagybetűk szembenállásásról beszélni: legyen mind nagy, és akkor jelzi, hogy betűnként kell kiolvasni. Ez is logikus, csak másképp.

Szerintem az itt felsorolt hibák nem teljesen egyenrangúak. Fel lehetett volna hozni, mik azok, amik az író, és mik azok, amik az írásra felhasznált eszköz hibái. Említették itt lent a nagybetűs hónapneveket, amit a szövegszerkesztő heurisztikái is okozhatnak. Hasonló, bár fordított jelenség lehet az oka az idézőjeleknek: én pl. nem is tudom, hol van, van-e lenti idézőjel a billentyűzeten. Ha szövegszerkesztőt használok, az automatikusan alulra rakja, de pl. a browser, amin a tartalom 99%-át előállítjuk, erre nem képes.

Ezzel szemben a címek, megszólítás stb. helyes használata már tényleg az írón múlik.

@El Vaquero: Persze, hogy rá. :) (de miért nem egyszerűbb j-t írni?)

@IdegenNyelvŐr: Ebnen igazad van! A rövidítéseket általában csupa nagybetűvel írjuk, függetlenül arról, hogy kifejtve melyik szó nagybetűs és melyik nem... Pl. a MÁV sem MÁv (Magyar Államvasutak)...

@Földönkívüli: ezt az /aɪ/ = [aɘ] -> {áé} félmagyaros közelítést erőltetem mostanában, mert egyrészt sokkal precízebb mint az "áj" (még ha az sem rossz), másrészt tesztelem milyen meglátások jönnek róla, mit szól hozzá a nép.

@IdegenNyelvŐr: "Jobban belegondolva, ezt felfoghatjuk úgy is, hogy szóelemző helyett a kiejtés szerinti írásmódot használjuk a rövidítésre"

Na, szólott a fonetikus, és milyen meglepő megállapításra jut :D

Jobban belegondolva meg inkább a vakerolósnak írd a cikket a blogra, de linkek is jöhetnek cikkekhez, könyvekhez, stb.

@balazsmaria: Látszik, hogy nem sokat konyítasz a helyesíráshoz. A helyedben először is beszereznék egy ékezetes betűket is tartalmazó billentyűzetet.

A Ronaldo tulajdonnév toldalékolt alakja egyébként: Ronaldójuk. Hosszú ó-val, ami neked nincs jelenleg. Pedig jó lenne, ha lenne.

Nekem nincsenek magyar idézőjelek a billentyűzetemen, amit eléggé sajnálok.

@IdegenNyelvŐr: "Még ha ellentétes is a helyesírás irányelveivel, szerintem logikus, hogy az Eb-t EB-nek írjuk, mert akkor egyből látszik rajta, hogy az egy rövidítés, amit [ebé]-nek kell kiolvasni",

Az Eb-n miért nem látszik, hogy rövidítés? Rossz lehet neked, ha te csak a csupa nagybetűs rövidítéseket vagy képes könnyen felismerni. Malév, tb., kft. stb. neked nem mond semmit?

Egyébként durván megsérti a helyesírás egyik fontos szabályát az EB írásmód, mivel a rövidítéseknek van feloldásuk is, ennek pedig az "Európa Bajnokság" lenne. Márpedig ez ellentmond annak a szabálynak, miszerint a főnév+főnév összetételeket egybe vagy kötőjellel kell írni.

@IdegenNyelvŐr:"én azt sem érzem szükségszerűnek, hogy az "E" nagy legyen, mert én itt az Europát nem annyira tulajdonnévnek, mint inkább jelzőnek érzem"

Kevered a szófaji besorolást a mondatrészekkel.

@IdegenNyelvŐr:"felfoghatjuk úgy is, hogy szóelemző helyett a kiejtés szerinti írásmódot használjuk a rövidítésre"

Hülyeség. Kiejtésből kiindulva ebé-nek vagy EBÉ-nek kellene írni.

@IdegenNyelvŐr:"A kiejtés szerintinél viszont nincs értelme kis- és nagybetűk szembenállásásról beszélni: legyen mind nagy, és akkor jelzi, hogy betűnként kell kiolvasni. Ez is logikus, csak másképp."

Ez is hülyeség, mert vannak csupa nagybetűs rövidítések, pl. USA, NASA, amiket nem betűnként olvasunk ki.

@Földönkívüli: "A rövidítéseket általában csupa nagybetűvel írjuk, függetlenül arról, hogy kifejtve melyik szó nagybetűs és melyik nem... Pl. a MÁV sem MÁv (Magyar Államvasutak)..."

Neked is üzenem, hogy sajnállak, ha nem ismered a kisbetűs és a vegyes (nagy- és kisbetűt egyaránt tartalmazó) rövidítések tömkelegét.

Ad Eb vagy EB: Az Eb alakot az magyarázza, hogy az Európa-bajnokság köznév, de olyan összetett szó, aminek van egy tulajdonnév eleme. Ezen a területen a helyesírási hagyomány marha életszerűtlen egyébként, amit jól példáz, hogy itt is a (feltehetően az átlagnál jártasabb) kommentelők is derekasan zagyválják pl. a rövidítést a mozaikszóval, utóbbin belül a betűszót a szóösszevonással, ill. a közszó és a tulajdonnév mozaikszavak helyesírási rejtelmeit. Akit érdekel, pár éve megpróbáltam viszonylag érthetően összerakni:

index.hu/kultur/korrektor/fer/

@Molnár Cecília: Arra, hogy a „hivatalos oldal” is úgy írja: Nálunk az Indexnél az a deklarált törekvés (nem sikerül persze maradéktalanul érvényesíteni), hogy teret engedünk szövegiparos-hübriszünknek, és akkor is szabállossan írjuk a cégneveket, intézményneveket stb., ha a cég vagy az intézmény maga nem úgy írja, akkor is, ha törvény írja elő a nem szabályos alakot. Pl. Nemzetierőforrás-minisztériumot írtunk (mert vegyék észre a hólyagjai, hogy valójában egy szómonstrumot ellettek), és Nefmit, mert mi tudjuk, hogy az szóösszevonás, és nem betűszó (az az NEFM lett volna pl.).

Szerintem sem minden nyelvi hatás, hanem (számítás)technikai. Pl. manapság értékelésnél fölcserélik a két számot szinte mindenütt: tízből nyolc angolul eight out of ten, leírva magyarul 10/8, de angolul 8/10. Még sok mai szoftverben sem lehet megoldani a honosítást, meg is van az eredménye, a hibás használat berögzült. Magyar filmkritikák stb., egyszeri felhasználók is már az angol logika szerint írják a számszerinti összegzést, mert azt hiszik, ez a helyes.

Hasonló dolog a szavatossági idő is a termékcsomagolásokon, hazai terméknél is sok esetben nem év/hónap/nap, hanem a külföldi logika szerinti nap/hó/év van feltüntetve. Gyaníthatóan ez sem mindig csak hanyagság, hanem a gyártósorok hibája, mert nem feltétlenül állíthatóak át. Pedig ha pl. az évszám csak két számjeggyel szerepel, sőt fel sem tüntetik, még félrevezető is lehet a dátumozás.

ja, és én megemlítettem volna a tizedesvessző halálát is, vö. kilencvenöt-pont-három... :)

don B:

de ez amúgy is zavaros szabály, a cikkedből is lerí. :) Pl. én még úgy tanultam, ÁFA-t írunk, erre ma már az összes sajtótermék áfának, evának stb. írja. Akkor ezek szerint jól. De hogy mást ne mondjak, a FIDESZ-ből meg Fidesz lett az évek során...

@Pesta: Akkor az, akitől tanultad, nem jól tudta. Az *ÁFA vagy a *FIDESZ sose volt AkH.-kompatibilis alak. (A FIDESZ persze kapitálissal szedett plakátalak, de van ám fidesz logó is...)

@don B: Értem, miért kell Eb-nek írni. Nem koncepciózusan írtuk hibásan, hanem véletlenül. A hivatalos oldal arra szolgált volna példának, hogy azért elég gyakran látni az EB alakot is. (Nem arra, hogy etalonnak tekintjük, vagy hogy a focidrukkerekhez (?!!) járnánk helyesírás-órára. A saját fejemre mindenképpen hamut szórok. (Másokéra én nem szeretnék.)

A hivatalok neveivel én (egyedül a szerkesztőségben) úgy vagyok, hogy nem látom praktikusnak másképp írni, mint a hivatalos és a leginkább elterjedt. Sztem a helyesírás dolga, hogy egységesítsen, ha mindenki Nemzeti Erőforrás Minisztrériumot ír, akkor mindegy, hogy mit okoskodunk. (Az adott példa: kötőjellel is szómonstrum és ugyanúgy értelmetlen. Ráadásul tulajdonnév, tehát bármi lehet.)

A tizedesvessző helyetti pont azért is nagyon jó találat, mert az MTI gyakran írja a nagy számokat is ponttal: 32700 így 32.700. Tehát a számalakban levő pont több minden jelölésére is szolgál.

@Molnár Cecília: Félreértés ne essék, nem állt szándékomban senkivel se hamut szóratni sehová. :)

A cég- és intézménynevek konzekvens helyesírásával egyáltalán nem a praktikum vezérel minket, tudjuk, hogy szélmalomharc. Viszont nem szeretjük a hólyagokat, és próbálunk üzengetni nekik. Példának okáért a Nefmi esetében az én szememben különösen visszás, hogy a kultúrát és az oktatást felügyelő (oppardon: értfelelős) minisztérium már a nevét se képes az AkH.-nak megfelelően leírni.

@don B: "Nefmit, mert mi tudjuk, hogy az szóösszevonás, és nem betűszó (az az NEFM lett volna pl.)"

Tudtommal az összes többi minisztérium nevének rövidítésében nem fordul elő az "i", pl. BM, KüM, HM stb. Ezért is fura, hogy miért nem NEFM a rövidítése.

@don B: "Az *ÁFA vagy a *FIDESZ sose volt AkH.-kompatibilis alak. (A FIDESZ persze kapitálissal szedett plakátalak, de van ám fidesz logó is...)"

Rosszul tudod. A FIDESZ biztosan AkH.-kompatibilis, mivel a 284. pontban, a tulajdonnévi szóösszevonásokra vonatkozó szabályban benne van az, hogy "általában", vagyis a nagy kezdőbetű, a többi kisbetű" nincs kőbe vésve. Külön bekezdésben pedig megemlíti a szabályzat ugyanezen pontja, hogy "reklámcélokból a nagybetűs írásmód is szokásos: VEGYTERV, ALITALIA stb."

Az ÁFA írásmód elfogadhatósága pedig attól függ, hogy tekinthető-e gazdaságtudományi vagy politikatudományi (?) szakfogalomnak, mert ha igen, akkor szaktudományos közszói alakulatnak minősül, ezért a 283. pont értelmében elfogadható a csupa nagybetűs írásmódja is, mint pl. a DNS esetében.

@Molnár Cecília: "Nem koncepciózusan írtuk hibásan, hanem véletlenül."

Ez szemenszedett hazugság, amiről bárki könnyen meggyőződhet, ha elolvassa Fejes László (nyest.hu) kommentjeit itt:

www.nyest.hu/hirek/az-eb-es-a-penz-kerdesek

Felvidéken a pendrive/pendrájv helyett az "USB kulcs" az elterjedt szóhasználat. :-) Örömmel hallottam vissza ugyanezt a szót egyetemi informatikatanáromtól Budapesten. Sajnos rajta kívül szinte mindenki más pendrájvnak mondja, pedig szerintem az USB kulcs tökéletes megnevezés erre a kütyüre (még akkor is, ha a szlovák kifejezés tükörfordítását vettük át mi, felvidékiek).

@geff10: nekem a pendrive-ra eddig a tollhajtány tetszett a legjobban :-)

@Molnár Cecília: Nemzeti Erőforrás Minisztériumot így kell írni, mert jogilag így írják hivatalosan a nevét. Az igazságügyminisztert is így egyben használják a jogszabályok, mert így alkották meg ennek a posztnak az elnevezését, hiába kéne a AkH. szerint kötőjellel írni. Ezek szakmai és nem helyesírási vagy divatszempontok.

A nagy számok ponttal tagolása viszont egyértelműen tanulatlanságból és nagyfokú igénytelenségből eredő hiba, sehogy nem lehet megvédeni, még angol hatással sem.

@El Vaquero: Heves indulattal (mit ne mondjak, undorral) tiltakozom. Takarodjon a jog a helyesírástól, jó messzire. Semmi köze hozzá. Olyan, mint ha törvény írná elő, melyik nadrágszáramban hordjam a tököm. Egyébként az igazságügyminsztert és társait nem jogszabályok miatt írjuk kötőjel nélkül, hanem hagyományőrzésből: már akkor így írták őket, amikor még nem volt 6-3-as szabály...

@don B: Ja, és mi az, hogy így _kell írni, mert jogilag így írják? Én még sose írtam le a Nefmit három szóba, és még egyszer se tartóztattak le érte...

@don B: "Egyébként az igazságügyminsztert és társait nem jogszabályok miatt írjuk kötőjel nélkül"

Hát ezt meg honnan szeded? Nézd meg a Magyar helyesírási szótár 236. oldalát: igazságügy-miniszter a helyes írásmód.

Azért elég kínos, hogy az Index korrektora a hozzászólásaiból ítélve se a helyesírási szabályzatot, se a helyesírási szótárt nem ismeri kellő mértékben.

@drino: de a belügy-, hadügy- stb.-minisztériumokat hagyományosan kötőjel nélkül írjuk 6 szótag fölött is. :)

@drino: piszok elegáns úgy ad hominem érvelni, hogy a partner ezt nem teheti

@don B: Ez nem érv volt, hanem ténymegállapítás (mármint az a része, hogy nem kellő mértékben ismered.) Te ezek szerint azt sem tudod, mi az az (ad hominem) érvelés.

@don B: Természetesen az csak egy mítosz, hogy az úgynevezett 6:3-as szabály kőbe lenne vésve. A szabályzat megfogalmazása szerint: "a hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már TÖBBNYIRE kötőjellel tagoljuk a két fő összetételi tag határán" (55. o. az 1987-es 11. kiadásban, az én kiemelésem).

A szabályzat ugyanis a célszerűséget tartja szem előtt. Ugyanezen az oldalon ez olvasható: "Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek hosszú szavak. Ezeket bizonyos esetekben célszerű kötőjellel tagolni, hogy könnyebben olvashatók legyenek."

@drino: Oké, váljék egészségedre. Évezed legalább?

Köszönöm. Persze hogy élvezem, különben nem lennék itt.

@drino: ez igaz, nincs kőbe vésve, de ilyen alapon a legtöbb helyesírási szabályt félretehetnénk. Majdnem mindegyikben szerepel az "általában", "többnyire", vagy valami hasonló fordulat.

@El Vaquero: "ez igaz, nincs kőbe vésve, de ilyen alapon a legtöbb helyesírási szabályt félretehetnénk. Majdnem mindegyikben szerepel az "általában", "többnyire", vagy valami hasonló fordulat."

Ez több okból sem igaz. Egyrészt sokkal több a szabályzatban a teljesen általános érvényű szabály, mint az említett fordulatokat tartalmazó, másrészt abból, hogy valami nincs kőbe vésve (el lehet térni tőle), még nem következik, hogy félretehető. Mint írtam, a kötőjelhasználatot a célszerűség (könnyebb olvashatóság) határozza meg, de rengeteg más szabály nem ezen alapul.

Számításaim szerint a szabályzat összesen 299 pontjában az "általában" szabálymódosító szónak számító előfordulásainak összege 51 (máshol is fordul elő, de azokat nem számoltam ide). Ha jól számoltam, a "többnyire" összesen 3-szor fordul elő szabálymódosító értelemben. Hozzáteszem: egy pont alatt gyakran több szabály is található, alpontokba szedve. De még akkor is, ha úgy számolunk, hogy 1 pont - 1 szabály (ami nyilvánvalóan nem igaz az említett ok miatt), 18 százalék körüli arány jön ki - vagyis az összes szabály 18 százaléka tartalmaz "engedményt" - a maradék 82 százalék viszont nem.

A pendrive szó fogalmam sincs, hogy honnan ered, mert angol anyanyelvűek nem használják és nem is értik, de az általam ismert egyéb nyelveken (francia, spanyol) is clé/llave USB a neve.

A vessző használata megszólítás után engem zavar, én maradok a felkiáltójelnél. Viszont a külföldi eredetű szavakat nem szeretem magyarosan írni (kapucsínó - jáj!).

@maitai: „A pendrive szó fogalmam sincs, hogy honnan ered” Az angolból. Az angol anyanyelvűek valóban kevésbé használják, de azért van, aki: ezinearticles.com/?Pen-Drive---History-and-Facts&id=3333753

Olyan ez, mint a happy end, amit szintén mindenki más használ: en.wikipedia.org/wiki/Happy_End , az angol anyanyelvűeknek inkább happy ending.