-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Mi a szerelem – biológiai szempontból? És mit tud a tudomány az orgazmusról? – Többek között ezekről a kérdésekről is láthatunk rövid és élvezetes előadásokat az AsapScience oldalán.
Gondolkodott már azon, hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás; hogy mit tud a tudomány az orgazmusról; vagy hogy miért dorombolnak a macskák? Kíváncsi a válaszokra, de nincs ideje utánanézni komoly, tudományos könyvekben? Esetleg kérdése van, amelyre a tudomány nagy valószínűséggel tudja a választ? – Az AsapScience egy olyan tudományos közösség, amely azért jött létre, hogy az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre közérthető, fogyasztható formában adjon válaszokat.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az AsapScience YouTube-csatornáján olyan videókat találunk, amelyben hétköznapi jelenségekkel kapcsolatosan kapunk érdekes, tudományos magyarázatokat. Az itt található néhány perces videók egyszerűen, közérthetően, szemléletesen és viccesen magyarázzák el a különböző hétköznapi jelenségek tudományos hátterét.
Hogy mi az AsapScience receptje? – Végy egy viszonylag körülhatárolt, érdekes kérdést egy, a hétköznapi életből mindenki számára ismerős jelenséggel kapcsolatban. Például: miért hajlamos az ember halogatni a teendőit (tanulást, dolgozat- vagy beszámolóírást stb.), miközben tapasztaltból jól tudhatja, hogy ennek a későbbiekben jó eséllyel negatív következményei lesznek (kifut az időből, rossz jegyet kap, éjszakáznia kell stb.)? Van pszichológiai vagy biológiai magyarázata annak, hogy az ember „halogató élőlény”? És ha igen, mit tehet ellene?
Ha megvan az igazán érdekes kérdés, az AsapScience megadja a tudományos válasz alapelemeit. Mindezt úgy, hogy közben nem alkalmaz bonyolult, tudományos szakzsargont, hanem a lehető legegyszerűbben, leghétköznapibban magyarázza el a kérdéssel kapcsolatos kutatások eredményeit. A szöveg közben pedig a képernyőn kibontakozó rajzok segítik a – sokszor egyébként igen gyors és információgazdag – szöveg megértését. A halogatással kapcsolatban például megtudhatjuk, hogy egy pszichológiai elmélet szerint a halogatás alapja az lehet, hogy az elvégzendő feladat utáni „jutalom” a közeli vagy a távoli jövőben várható-e. Kiderül, hogy az idővel kapcsolatosan sokszor becsapjuk magunkat…
Az AsapScience azonban nem az elméleteket fejtegeti, hanem gyorsan, és átláthatóan lefordítja azokat a hétköznapok nyelvére. A jutalommal és az idővel kapcsolatosan megtudhatjuk például, hogy egy kísérlet szerint ha választás elé állítanak minket, hogy most kaphatunk 100 dollárt vagy 110-et egy hónap múlva, akkor a legtöbben úgy döntünk, hogy most azonnal elvisszük a 100 dollárt, és nem foglalkozunk azzal, hogy egy hónappal később egy tízessel többünk is lehetne. Ez önmagában még nem annyira furcsa. Viszont ha a választás az, hogy egy év múlva kapunk 100 dollárt, vagy 110-et vihetünk egy év és egy hónap múlva, akkor már a legtöbben azt választjuk, hogy kivárjuk a hosszabb időt. Világos, hogy mind a két esetben ugyanannyi plusz időt kell befektetnünk ahhoz, hogy a nagyobb összeget kapjuk meg, mégsem döntünk egyformán a két esetben. Ez azt mutatja, hogy minél távolabbi az időben a jutalmazás, annál kevésbé fontos számunkra a valódi értéke. A jelen (vagy a közeli jövő) felértékelődik a számunkra, így a rövid távon elérhető sikerek lesznek fontosabbak…
De mi köze mindennek a halogatáshoz? – Az AsapScience hamar összeköti a tudományos eredményeket a hétköznapi tapasztalattal. Amikor halogatunk, olyan tevékenységeket végzünk, amelyek gyors jutalmakat ígérnek: facebookozunk, twitterezünk, játszunk, ahelyett, hogy a jövő heti dolgozatra készülnénk, mivel a közösségi oldalakon vagy a játékokban elérhető azonnali siker fontosabb számunkra, mint egy későbbi teszteredmény. Azonban ahogyan közeledik a teszt megírásának az időpontja, úgy értékelődik fel bennünk az, hogy azon jó jegyet szerezzünk. Így aztán a legtöbbet mindig az utolsó éjszaka készülünk…
Ezek után még azt is megtudhatjuk, hogy ez a fajta viselkedésünk, bár totálisan irracionálisnak látszik, mégsem az, mivel megvan a biológiai alapja. Az siker dopamint termel az agyban – emiatt érezzük jól magunkat siker esetén. Így az élvezetes tevékenységeket igyekszünk előnyben részesíteni és ismételni… A csapda ott van, hogy például a tesztre készülés helyett játszott internetes játékok azonnali sikert, azonnali élményt ígérnek – szemben a jövő heti kiváló teszteredménnyel.
Végül pedig, miután megértettük a – látszólag irracionális – viselkedésünk alapjait, tanácsokat is kapunk, hogy hogyan kezelhetjük okosan ezt az ellentmondást. Osszuk fel például intervallumokra a tanulási, készülési folyamatot, és az intervallumok végén jutalmazzuk magunkat gyors sikert ígérő tevékenységekkel. Majd fokozatosan növeljük a munkával eltöltött időt – ezzel a munkabírásunkat és a hatékonyságunkat is növeljük. Ha kell, kapcsoljuk ki a gyors sikerrel kecsegtető csábító tényezőket… Tudatosítsuk, hogy halogatunk, igyekezzünk megtalálni az örömöt és a motivációt magunkban egy adott feladattal kapcsolatban. Ugyanis a halogatás a legtöbb esetben nem oka valaminek, hanem a tünete a motiválatlanságunknak.
Mindezt egy alig háromperces videóból tudhattuk meg, amit talán éppen munkánk halogatásaképp néztünk meg… És még sok-sok nagyon izgalmas kérdésre kapunk választ az AsapScience-csatornán. Hogyan hat az alkohol az agyunkra, miért leszünk másnaposak, és hogyan tudjuk megelőzni vagy csökkenteni a másnaposság tüneteit? Vajat együnk margarint? És tényleg boldogít-e a pénz? – Ha mindezekre a kérdésekre érthető és komolyan vehető válaszokat keresünk, nézegessük az AsapScience videóit.